Hibaigazítás az EKE kiadványához

Nyomtatás

 

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik– mondta egyszer egy okos ember. Ez bizonyára igaz. De az is igaz, hogy a fáradt, beteg, öregedő ember gyakran hibázik, mondhatni hibáján kívül, mert azt hiszi, hogy nem kell sokkal inkább odafigyelnie arra, amit tesz, mint ahogy régebben tette.
Nos, e sorok írója ebbe a hibába esett, amikor az EKE utolsó könyvének kézirata átment a keze alatt. A könyv egy kedves írásában, amely a vízilabdasport magyar sikertörténeteit beszéli el, rábukkant a Biros Péter névre, s a ritka és nem is könnyen értelmezhető családnevet a szerző tévedésének vélte és Bíróra „javította”. Már megjelent a könyv, amikor megtudta, hogy a többszörös olimpiai bajnok vízilabdázót, aki az idei olimpiai játékokon is részt vett, sőt a bevonuláskor ő vitte a magyar csapat előtt a zászlót, tényleg Birosnak hívják.
Egy másik hibáját még inkább restelli. Ezt az EKE csapatában játszó, ott a legfőbb pénzügyőr szerepét betöltő Pap Ivánnal szemben követte el, akiről azt írta, hogy a recski táborban volt politikai fogoly, onnan szabadították ki 1956-ban. Figyelmetlenségét – u­gyanis a dolog nem így történt – ő maga betegségének és erre szedett gyógy­szerei kábító hatásának tulaj­donítja, de ez, ha igaz is, csak ma­gyarázat, nem mentség. És hiba, amelyet legalább utólag javítani kell. Mert kedves munkatársunk, barátunk, Pap Iván a hírhedt váci börtönben volt politikai fogoly, és 1956 októberében, a budapesti eseményeknek a börtönbe is beszivárgó hírére, részt vett az ott raboskodók kitörésében – gépészmérnöki tanulmányait pedig Svédországban végezte.
Ebben az általa utoljára szerkesztett könyvben a felfedezett vagy esetleg még felfedezendő hibák elkövetését sajnálja, a történtekért elnézést kér és a megértést köszöni. 
Veress Zoltán