Három napból kilenc év lett

Kovács Francescóval Tóth Luca Réka és Sándor István beszélgetett

Az abbáziai születésű Francesco Wittorio Kovács magyar szülők gyermeke. Kovács Francesco – ahogyan itt ismerik – 1954 októbere óta él Svédországban, bár rögös út vezetett a stockholmi állomásig. Amikor 1945. augusztus 22-én két orosz katona rendőri kísérettel letartóztatta az akkor 16 éves fiút, még abban a hitben indult Budapestre, hogy a három napos kihallgatást követően visszatérhet Győrbe, és szeptemberben folytathatja tanulmányait. A három napból kilenc év lett!

Francesco Wittorio Kovács - Fotó: Sándor István

-          A nevem Francesco Wittorio Kovács. A szüleim magyarok, de miután kivándoroltak Olaszországba, én Abbáziában születtem 1929. február 11-én. Az évek múlnak, nemrég töltöttem a 88-at, és úgy tartottam meg a nevemet, mint Francesco Wittorio Kovács, magyarul Kovács Ferenc Győző.

-          De most a Francesco-t használod, ugye?

-          Igen, állandóan azt használom, és az olaszoknak is az orrára kötöttem, hogy én dupla v-vel írom a Wittorio-t – pedig Olaszországban nincs dupla v. Így aztán, különleges lettem!

Bővebben: Három napból kilenc év lett

Hatvan éve Svédország - 2. rész

 

Svédország történelme során soha még egy nemzetközi válság ideje alatt nem mutatta ki együttérzését ennyire egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.

1956. november 12-én Malmőbe érkezik a magyar menekültek első csoportja.

          1956-tól 1958-ig körülbelül tízezer magyarországi menekült érkezett Svédországba, s itt átmeneti menekült táborokba kerültek. Az idekerült magyarok többségének a beilleszkedés aránylag könnyen ment. Elsősorban az egyedülálló személyeknél, akik könnyebben mozogtak s így elég hamar munkához jutottak. Mindenki kapott állást vagy folytathatta félbehagyott tanulmányait.

Bővebben: Hatvan éve Svédország - 2. rész

60 éves a forradalom

1956 októberének végén már azt hittük, győzött a forradalom, de elárulták azok, akik máshogyan is dönthettek volna. Tizenkét napot élt a magyar nép reménye, amelyért túlságosan sokan haltak meg a harcok alatt, de a bosszú éveiben is.

2016. október 22-én emlékeztünk meg azokról a feledhetetlen napokról, amelyekről legtöbben már csak hallanak, vagy olvasnak. Még élnek olyanok, akiknek összeszorul a szíve, összerándul a gyomra, ha valami, valaki eszükbe juttatja azokat a füstszagú időket, amelyeket maguk is átéltek, és soha nem felejtenek el.

A SMOSZ központi rendezvénye keretében a Kőrösi méltó módon emlékezett szép számmal összegyűlt tagságával az 1956-os eseményekre. Farkas Petra, Ponty Tamás és Király Adrián színművészek Vas-Zoltán Iván rendezésében adták elő A forradalom hangjai című irodalmi összeállítást. Ennek alapjául a már 1957 áprilisában Washingtonban megjelent Költők forradalma című könyv nagyszerű anyaga szolgált. A kötetből Vas-Zoltán Iván válogatott és ezt a dramatizált válogatást olyan hatásosan adták elő a színművészek, hogy a nézők arcán gyakran jól lehetett látni a megdöbbenést, az emlékezést.

Farkas Petra, Ponty Tamás, Király Adrián. Fotó: Bánovits András

Az est végén alkalmam volt beszélgetnem a rendezővel:

- A kötetben azoknak a verseknek, prózáknak, riportoknak és röplapoknak a szövegei olvashatók, amelyek a forradalom idején az akkori lapokban, vagy már 57 elején illegálisan jelentek meg, vagy jutottak el a magyar emberekhez. Ez egy kiadás, amelyből valaki elhozott nekem egy könyvecskét, és ez lett az én 56-om – mondta Vas-Zoltán Iván.

- Tehát akkor ezt az összeállítást nem csak rendezted, hanem ez a te válogatásod és összeállításod. Hatalmas munka fekszik benne.

Bővebben: 60 éves a forradalom

Hatvan éve Svédország

„Nehéz minden svédet fölsorolni, hisz Svédország történelme során soha még egyetlen nemzetközi válság ideje alatt sem mutatta ki ennyire együttérzését egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.”

 

 Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum szerkesztője, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából, a magyar forradalom svédországi visszhangját, Svédország és a svéd nép együttérzésének egy-egy lenyomatát tárja elénk. Összeállítása nem csupán az évfordulót tekintve bír aktualitással, de az ´56-os Svédország a szabadságáért küzdő Magyarországgal való együttérzésének megható bizonyítékai fényében, nehéz nem párhuzamot húzni a hatvan évvel ezelőtti, valamint a jelenlegi svédországi politika és a svéd média Magyarországhoz, a magyar néphez való viszonyulása között. 

Bővebben: Hatvan éve Svédország