A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hatvan éve Svédország - 2. rész

 

Svédország történelme során soha még egy nemzetközi válság ideje alatt nem mutatta ki együttérzését ennyire egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.

1956. november 12-én Malmőbe érkezik a magyar menekültek első csoportja.

          1956-tól 1958-ig körülbelül tízezer magyarországi menekült érkezett Svédországba, s itt átmeneti menekült táborokba kerültek. Az idekerült magyarok többségének a beilleszkedés aránylag könnyen ment. Elsősorban az egyedülálló személyeknél, akik könnyebben mozogtak s így elég hamar munkához jutottak. Mindenki kapott állást vagy folytathatta félbehagyott tanulmányait.

          Svédországban átmeneti menekült táborok voltak: Alvestán, Bjornholmban, Grangärdén, Karhkultban, Kristinebergben, Lokabrunnben, Mariatorpon, Mullsjön, Öregrundban, Ronnebyben, Ronneby Brunnben, Sätra Brunnben, Ystad – Saltsjöbadetben és még sok helyen.

          A menekült táboroknál érdemes megemlíteni, hogy például Borgholmban a Wikestams férfi és női divatáruház magyar nyelven tájékoztatta a magyar menekülteket, hogy „Közöljük a Borgholmban tartózkodó magyarokkal, hogy január és február hó folyamán cégünknél mindennemű divatárút és ruházati cikket külön árengedménnyel vásárolhatnak.”

          A Svéd Rádió 1958. december 30-án reggel 7.40 perckor magyar nyelven jelentkezett. A szokásos reggeli ájtatosságot magyar nyelven közvetítették, Solt Jenő római katolikus lelkész karácsonyról tartott rövid elmélkedést, az újévről Glatz József tiszteletes emlékezett meg. A műsorban magyar gyermekek énekeltek, és Dr. Pándy Kálmán versekkel szerepelt.

          A különböző városokba került magyarokat elsősorban a nyelvi nehézségek és a közös sors, amely egyesületekbe tömörítette őket. Ezek a svédországi magyar egyesületek gondoskodtak a társas életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről. Néhány év múlva az egyesületek mellé dalárdák, tánccsoportok, cserkészet, önképzőkörök, sportklubok is alakultak.

          1945 után ide került magyarok egy tüntetés után 1956. október 27-én megalakítják az első 1956-os magyar egyesületet Svédországban.

A stockholmi tüntetés egyik résztvevője dr. Beökönyi László szerint, ha már ilyen szépen összetömörültünk, legyen az egyesület neve tömörülés, s így lett az első 1956-os egyesület neve Szabad Magyarok Tömörülése.

Első elnöke dr. Bakos Károly volt. Az egyesület lapja Magyar Tudósító (1956-60) lett. Az egyik legjelentősebb egyesület volt Stockholmban megszűntéig, 2003-ig.

          1956 után más városokban is sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok. Pl.: Arboga, Gävle, Göteborg, Helsingborg, Lund, Malmöben a Budapest Klub, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås.

          Svéd nyelvtanfolyamot rendezett 1957 nyarán magyarok részére Stockholmban az ABF (Arbetarnas Bildningsförbund) helyiségében, Bryggargatan 12. szám alatt. A tanfolyam 1957. június 20-án kezdődött, és jelentkezni postán vagy telefonon dr. Átányi Istvánnál lehetett.

          1957-1961 között a középiskolások részére a svéd hatóságok létrehozták a Göteborgi Magyar Gimnáziumot, ahol a magyar középiskolás diákok befejezhették a Magyarországon megkezdett tanulmányaikat. Ebben a gimnáziumban magyar nyelvtant és magyar történelmet magyarul tanították, a többi tantárgy oktatása svéd nyelven történt.

          Stockholmban 1957. április 29-én ünnepi keretek között tartotta meg alakuló közgyűlését a Svéd-Magyar Szövetség a stockholmi Medborgarhuset nagytermében, nagyszámú svéd és magyar résztvevő jelenlétében.

Az elnök: Bertil Olsson és Vadász Kornél alelnök lett, a vezetőségbe kerültek svéd részről; Bertil Bolin; Mix Anker Braathen; Ragnar Hagman; Uncas Sorne; Harry Wendel; dr. Karl Wistrand

Magyar részről; dr. Bakos Károly; dr. Beökönyi László; Csordás László; Erdélyi Gyula; Hajagos Gyula

Póttagok: Einar Rimmerfors, Roland Morell, Kraitz Gusztáv, Szende Károly, Tápai István

Ellenőrök: Åke Linder ésBöhm István

Ellenőr póttagok: Harry Birkenstedt és Lechner Jenő

          1958 januárjában a Svéd-Magyar Szövetség egy tervezett anyagi társulásra, a Magyar szövetkezet létrehozására hívta föl a svédországi magyarság figyelmét.

A felhívás szerint a szövetkezet elsősorban olyan kézmű, vagy kis gépek által előállítható cikkek gyártásával foglalkozott volna, amelyek a svéd piacon még nincsenek, vagy hiány, export- illetve importcikkek. Tervezték javító üzemek és ipari hulladékok feldolgozásával foglalkozó üzemek felállítását is (főleg háziipari profilban). A szövetkezet anyagi bázisát az Egyesült Nemzetek menekültügyi alapjától, a Szabad Szakszervezetek Szövetségének jóléti alapjától, valamint egyéb segélyszervezetektől és hatóságoktól kölcsönök, illetve segélyek formájában gondolták előteremteni. A szövetkezet ellenőrzésére és patronálására az illetékes svéd hatóságokat, személyeket gondoltak felkérni. A szövetkezet jövedelmének elosztását úgy tervezték, hogy a szükséges beruházások és tartalékok mellett előálló teljes jövedelem a tagokat illetné. A felhívások Vadász Kornél, a Svéd-Magyar Szövetség alelnökének nevében jelentek meg.  A nagy érdeklődés ellenére sajnos nem valósult meg.

          Svédországban megalakult az ú.n. Magyar Könyvkiadó. A kiadó célkitűzése, hogy minden hónapban kiadjon egy-egy kötet magyar nyelvű könyvet.

          1957-ben Stockholmban hamarosan megalakult Hajrá néven a svéd-magyar sportegyesület.

          „A Hajrá svéd-magyar sportegyesület nemrégen megalakult kosárlabda csapata átesett a tűzkeresztségen. A csapat 1957. november 29-én este 7 órakor a stockholmi Eriksdals Hallenben résztvett egy nemzetközi kosárlabda tornán, melyben Svédország válogatott csapata, valamint az észt és litván emigrációs válogatott csapat is játszott. A sorsolás nem kedvezett a magyar csapatnak, mert elsőnek mindjárt a svéd válogatottal került szembe és 60:17 arányban vereséget szenvedett tőle. A magyar csapat meglehetősen szétesőn és technikailag még fogyatékosan játszott, de a látottak alapján minden remény megvan arra, hogy a HAJRÁ a jövőben szép eredményeket fog tudni felmutatni. A csapat tagjai voltak: Mészáros Endre csapatkapitány, Dénesfai Vidor, Di Gléria János, Eckhardt Sándor, Galyas Károly, Pálfi Miklós és Zacskó István.

A mérkőzést ünnepélyes zászló és virágcsere előzte meg. Ez a kis sporttalálkozó is aktívan elősegítette svéd és az itt élő magyar menekült sportolók barátságának elmélyülését.” – számolt be a mérkőzésről a stockholmi Magyar Tudósító, 1957-es 23. számában.

          1957-ben Stockholmban Rålambshov-tól a Városházáig fáklyás fölvonulást szerveztek a rendezők, és fölhívták a svédek figyelmét, hogy Glöm ej Ungern: Ne feledd Magyarországot! A Városházán, azaz a Stadhuset Blå Hallen-ben Kéthly Anna (1889-1976), a Nagy Imre nemzeti kormányának tagja volt az ünnepi beszéd előadója.

          A Svédországba érkezett magyarok minden évben megemlékeznek október 23-ról. Az 56-os magyar forradalom hőseinek a svédországi magyarok által rendezett emlékünnepélyei közül kiemelkedik a tizedik, huszonötödik, harmincadik, negyvenedik és az ötvenedik évforduló megtartása.

Szöllősi Antal

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME