A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hatvan éve Svédország - 2. rész

 

Svédország történelme során soha még egy nemzetközi válság ideje alatt nem mutatta ki együttérzését ennyire egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.


1956. november 12-én Malmőbe érkezik a magyar menekültek első csoportja.

          1956-tól 1958-ig körülbelül tízezer magyarországi menekült érkezett Svédországba, s itt átmeneti menekült táborokba kerültek. Az idekerült magyarok többségének a beilleszkedés aránylag könnyen ment. Elsősorban az egyedülálló személyeknél, akik könnyebben mozogtak s így elég hamar munkához jutottak. Mindenki kapott állást vagy folytathatta félbehagyott tanulmányait.

          Svédországban átmeneti menekült táborok voltak: Alvestán, Bjornholmban, Grangärdén, Karhkultban, Kristinebergben, Lokabrunnben, Mariatorpon, Mullsjön, Öregrundban, Ronnebyben, Ronneby Brunnben, Sätra Brunnben, Ystad – Saltsjöbadetben és még sok helyen.

          A menekült táboroknál érdemes megemlíteni, hogy például Borgholmban a Wikestams férfi és női divatáruház magyar nyelven tájékoztatta a magyar menekülteket, hogy „Közöljük a Borgholmban tartózkodó magyarokkal, hogy január és február hó folyamán cégünknél mindennemű divatárút és ruházati cikket külön árengedménnyel vásárolhatnak.”

          A Svéd Rádió 1958. december 30-án reggel 7.40 perckor magyar nyelven jelentkezett. A szokásos reggeli ájtatosságot magyar nyelven közvetítették, Solt Jenő római katolikus lelkész karácsonyról tartott rövid elmélkedést, az újévről Glatz József tiszteletes emlékezett meg. A műsorban magyar gyermekek énekeltek, és Dr. Pándy Kálmán versekkel szerepelt.

          A különböző városokba került magyarokat elsősorban a nyelvi nehézségek és a közös sors, amely egyesületekbe tömörítette őket. Ezek a svédországi magyar egyesületek gondoskodtak a társas életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről. Néhány év múlva az egyesületek mellé dalárdák, tánccsoportok, cserkészet, önképzőkörök, sportklubok is alakultak.

          1945 után ide került magyarok egy tüntetés után 1956. október 27-én megalakítják az első 1956-os magyar egyesületet Svédországban.

A stockholmi tüntetés egyik résztvevője dr. Beökönyi László szerint, ha már ilyen szépen összetömörültünk, legyen az egyesület neve tömörülés, s így lett az első 1956-os egyesület neve Szabad Magyarok Tömörülése.

Első elnöke dr. Bakos Károly volt. Az egyesület lapja Magyar Tudósító (1956-60) lett. Az egyik legjelentősebb egyesület volt Stockholmban megszűntéig, 2003-ig.

          1956 után más városokban is sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok. Pl.: Arboga, Gävle, Göteborg, Helsingborg, Lund, Malmöben a Budapest Klub, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås.

          Svéd nyelvtanfolyamot rendezett 1957 nyarán magyarok részére Stockholmban az ABF (Arbetarnas Bildningsförbund) helyiségében, Bryggargatan 12. szám alatt. A tanfolyam 1957. június 20-án kezdődött, és jelentkezni postán vagy telefonon dr. Átányi Istvánnál lehetett.

          1957-1961 között a középiskolások részére a svéd hatóságok létrehozták a Göteborgi Magyar Gimnáziumot, ahol a magyar középiskolás diákok befejezhették a Magyarországon megkezdett tanulmányaikat. Ebben a gimnáziumban magyar nyelvtant és magyar történelmet magyarul tanították, a többi tantárgy oktatása svéd nyelven történt.

          Stockholmban 1957. április 29-én ünnepi keretek között tartotta meg alakuló közgyűlését a Svéd-Magyar Szövetség a stockholmi Medborgarhuset nagytermében, nagyszámú svéd és magyar résztvevő jelenlétében.

Az elnök: Bertil Olsson és Vadász Kornél alelnök lett, a vezetőségbe kerültek svéd részről; Bertil Bolin; Mix Anker Braathen; Ragnar Hagman; Uncas Sorne; Harry Wendel; dr. Karl Wistrand

Magyar részről; dr. Bakos Károly; dr. Beökönyi László; Csordás László; Erdélyi Gyula; Hajagos Gyula

Póttagok: Einar Rimmerfors, Roland Morell, Kraitz Gusztáv, Szende Károly, Tápai István

Ellenőrök: Åke Linder ésBöhm István

Ellenőr póttagok: Harry Birkenstedt és Lechner Jenő

          1958 januárjában a Svéd-Magyar Szövetség egy tervezett anyagi társulásra, a Magyar szövetkezet létrehozására hívta föl a svédországi magyarság figyelmét.

A felhívás szerint a szövetkezet elsősorban olyan kézmű, vagy kis gépek által előállítható cikkek gyártásával foglalkozott volna, amelyek a svéd piacon még nincsenek, vagy hiány, export- illetve importcikkek. Tervezték javító üzemek és ipari hulladékok feldolgozásával foglalkozó üzemek felállítását is (főleg háziipari profilban). A szövetkezet anyagi bázisát az Egyesült Nemzetek menekültügyi alapjától, a Szabad Szakszervezetek Szövetségének jóléti alapjától, valamint egyéb segélyszervezetektől és hatóságoktól kölcsönök, illetve segélyek formájában gondolták előteremteni. A szövetkezet ellenőrzésére és patronálására az illetékes svéd hatóságokat, személyeket gondoltak felkérni. A szövetkezet jövedelmének elosztását úgy tervezték, hogy a szükséges beruházások és tartalékok mellett előálló teljes jövedelem a tagokat illetné. A felhívások Vadász Kornél, a Svéd-Magyar Szövetség alelnökének nevében jelentek meg.  A nagy érdeklődés ellenére sajnos nem valósult meg.

          Svédországban megalakult az ú.n. Magyar Könyvkiadó. A kiadó célkitűzése, hogy minden hónapban kiadjon egy-egy kötet magyar nyelvű könyvet.

          1957-ben Stockholmban hamarosan megalakult Hajrá néven a svéd-magyar sportegyesület.

          „A Hajrá svéd-magyar sportegyesület nemrégen megalakult kosárlabda csapata átesett a tűzkeresztségen. A csapat 1957. november 29-én este 7 órakor a stockholmi Eriksdals Hallenben résztvett egy nemzetközi kosárlabda tornán, melyben Svédország válogatott csapata, valamint az észt és litván emigrációs válogatott csapat is játszott. A sorsolás nem kedvezett a magyar csapatnak, mert elsőnek mindjárt a svéd válogatottal került szembe és 60:17 arányban vereséget szenvedett tőle. A magyar csapat meglehetősen szétesőn és technikailag még fogyatékosan játszott, de a látottak alapján minden remény megvan arra, hogy a HAJRÁ a jövőben szép eredményeket fog tudni felmutatni. A csapat tagjai voltak: Mészáros Endre csapatkapitány, Dénesfai Vidor, Di Gléria János, Eckhardt Sándor, Galyas Károly, Pálfi Miklós és Zacskó István.

A mérkőzést ünnepélyes zászló és virágcsere előzte meg. Ez a kis sporttalálkozó is aktívan elősegítette svéd és az itt élő magyar menekült sportolók barátságának elmélyülését.” – számolt be a mérkőzésről a stockholmi Magyar Tudósító, 1957-es 23. számában.

          1957-ben Stockholmban Rålambshov-tól a Városházáig fáklyás fölvonulást szerveztek a rendezők, és fölhívták a svédek figyelmét, hogy Glöm ej Ungern: Ne feledd Magyarországot! A Városházán, azaz a Stadhuset Blå Hallen-ben Kéthly Anna (1889-1976), a Nagy Imre nemzeti kormányának tagja volt az ünnepi beszéd előadója.

          A Svédországba érkezett magyarok minden évben megemlékeznek október 23-ról. Az 56-os magyar forradalom hőseinek a svédországi magyarok által rendezett emlékünnepélyei közül kiemelkedik a tizedik, huszonötödik, harmincadik, negyvenedik és az ötvenedik évforduló megtartása.

Szöllősi Antal

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Portré 2018. december 15.
Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Előző lapszámunkból Antal Józsefet és Dobos Tamást ismerhette meg az olvasó, ezúttal pedig Sebestyén Marianna malmői, Bálint Réka…
Readmore
Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME