Immár 20 éve annak, hogy a magyarok magukénak tudhatják azt a házat, amely egykor paplak volt. A Stockholmi Magyar Ház 20 éves fennállásának évfordulója nem csak arra buzdít bennünket, hogy visszatekintsünk az elmúlt évekre, hanem arra is, hogy a jövőbe tekintsünk. A stockholmi Magyar Ház megvásárlásának húsz éves évfordulója alkalmából Komáromi Berecz Kata Bihari Szabolcsot, a SMOSZ elnökét, Feldőtő Emesét, a Magyar Ház elnökét és Feldőtő Sándort, a Magyar Ház Házkezelőségének vezetőjét kérdezi az elmúlt évekről, a Ház jelenéről és jövőjéről.

A Magyar Ház a svédországi magyarság közösségi életének egyik magja és kivirágoztatója. Ház, amely magyar kulturális programoknak és számos magyar szervezet működésének ad otthont. Az ember hajlamos időnként megfeledkezni róla, hogy micsoda jelentősége van egy otthonnak, amely biztonságot nyújt hazánktól még oly messze is. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy mindazok, akik ezt az otthont megteremtették számunkra, micsoda közösségi és anyagi áldozatok árán tették meg mindezt. Immár több generáció növekedett fel úgy, hogy magyar identitásuk megőrzésében, megélésében és megtartásában fontos szerepet töltött be eme közösségi intézmény, a svédországi, sőt mondhatjuk a nyugat-európai magyarság egyik bástyája. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt húsz évben a számos támogató és önkéntes segítő munkája árán hány százan, hány ezren ismerhették meg a magyar kultúra egy-egy szeletét a volt paplak, a mostani Magyar Ház falai között.

Komáromi Berecz Kata

2016. január 05.

Találatok: 1569

Bővebben: 20 éves a stockholmi Magyar Ház, magyarságunk egy bástyája

Interjú Biróné Gulyás Katalinnal, a stockholmi nagykövetség volt konzuljával

Biróné Gulyás Katalin, Magyarország stockholmi konzulja nyáron négy éves megbízatásának a végéhez ért. Arra kértük, hogy ossza meg a Híradó olvasóival ennek az idõszaknak a tapasztalatait, élményeit, tanulságait.

- Tisztelt Konzulasszony, kedves Kati! Előkerestem a Híradó 2011 decemberi számát, amelyben interjú jelent meg veled abból az alkalomból, hogy az év augusztusában kezdted volt el konzuli munkádat a stockholmi magyar nagykövetségen. Fiatal korod ellenére ekkor már tekintélyes szakmai múlttal rendelkeztél (huszonegy év a Külügyminisztérium kötelékében, ebbõl tíz év külszolgálaton, Párizsban és Tuniszban), és elmondtad: a stockholmi állást 2010-ben pályáztad meg és aztán nyerted el magad és családod nagy örömére. Ennek a kapcsán most egyszerre két kérdést is felteszek neked. Mi az, ami téged külhoni szolgálatra sarkallt-sarkall? Mit jelent – akár ideiglesen is –elhagyni az otthonodat, az ismertet, az anyanyelvi környezetet az ismeretlenért?

-Új országokat, embereket, szokásokat megismerni nagyon izgalmas lehetőség. Az otthon, legalábbis az én esetemben, soha nem került nagyon távol. Minden külszolgálatomból két óra repülőút alatt hazaérhettem, ha szükséges volt, és évente többször találkozhattunk otthonmaradt családtagjainkkal, barátainkkal, akik számára hasonlóan elérhetőek maradtunk.  Az anyanyelvi környezet sem hiányzik, hiszen a munkahely magyar marad, esetemben a konzuli munka leginkább a svédországi magyarság ügyeivel való foglalkozást jelentette magyar nyelven, és a televízió, internet segítségével a magyarországi események kapcsán is naprakész maradhattam.

Sántha Ferenc

2015. november 09.

Találatok: 1342

Bővebben: A diplomáciai kapcsolattartáson túl