„Megvan a lehetőségünk és erőnk, hogy feladatainkat teljesítsük” - Megtartotta tisztújító közgyűlését a SMOSZ

Február 28-án, Stockholmban tartotta tisztújító közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége, mely alkalomból Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint dr. Grezsa István miniszteri biztos is tiszteletét tette. Továbbá megtisztelte a közgyűlést jelenlétével Makkay Lilla, Magyarország stockholmi nagykövete és Biróné Gulyás Katalin konzul.

Fotó: Bitay Zsolt

Szombat délelőtt a tagegyesületek képviselőinek eves beszámolóit hallottuk, és következtetésként elmondhatjuk, bár a negatív jelenségekre hajlamosabbak vagyunk felfigyelni, szép számmal vannak egyesületek, melyek rátaláltak az irányra, mely az egyesületi munkát életben tartja.

Az egyesületi beszámolókat követték a házkezelőségi, titkári és pénztári beszámolók, majd az elnöki értékelő, mely utóbbiból az alábbiakban részleteket is közlünk. Bihari Szabolcs beszéde zárásaként méltatta azoknak a leköszönő vezetőségi tagoknak a munkáját, akik a továbbiakban nem tudják vállalni a vezetőségi feladatkört, így köszönetet mondott a Blénessy házaspárnak, Emesének és Zoltánnak, Tóth Istvánnak, valamint Bence Szabó Lajosnak.

Bővebben: „Megvan a lehetőségünk és erőnk, hogy feladatainkat teljesítsük” - Megtartotta tisztújító...

„Fontos szempontnak tartom, hogy a vásár olyan fórum legyen, ahol a két kultúra egymást erősíteni képes”

2015-ben Magyarország lesz a göteborgi könyvvásár díszvendége. Az eseményről Lipcsey Andersson Emőkét kérdeztük.

 

 

-          Évek óta szervezed, rendezed Magyarország jelenlétét a göteborgi könyvvásáron. Mesélj egy kicsit arról, hogyan is kezdődött, s egyben az elmúlt évek idevágó tapasztalatairól.

Svédországban élő magyar íróként már évekkel ezelőtt igyekeztem megkeresni azokat a lehetőségeket, szálakat, amelyek mentén a két ország összeköthető. Mivel mind a svéd, mind pedig a Magyar Írószövetség tagja vagyok, kézenfekvőnek tartottam, hogy a két írószövetség között próbáljak először közelebbi kapcsolatot teremteni. 2009-ben L. Simon László a Magyar Írószövetség titkáraként örömmel fogadta a kezdeményezésemet, hiszen ő maga is fontosnak tartotta a külföldi írószövetségekkel való kapcsolattartást. A Svéd Írószövetség vezetőségén kívül a Göteborgi Könyvvásár vezetőségével is találkoztak egy látogatáson az akkori elnökkel, Kalász Mártonnal. Ez volt a kezdet, ekkor fogalmazódott meg, hogy milyen jó lenne, ha nemcsak egy-egy magyar kiadó látogatna időnként a vásárra, hanem Magyarország kiállító országként rendszeres résztvevője lehetne a vásárnak. Eltelt néhány év, és sokak munkájának eredménye, hogy 2012-ben először ott lehettünk Göteborgban. 2012-es programunk annyira megnyerte a vásár vezetőségének tetszését, hogy 2013 elején felajánlották számunkra a 2015-ös díszvendégséget. Idevágó tapasztalatként ezért csak azt említem, hogy úgy tűnik, megéri, ha valamit igyekszünk jól csinálni.

Bővebben: „Fontos szempontnak tartom, hogy a vásár olyan fórum legyen, ahol a két kultúra egymást erősíteni...

A Külhoni Magyarságért

 

Magyarságom a gyökér, mely hozzáköt földhöz és nemzethez. Emberségem a korona, mely a fa törzsét nőni tanítja, s mindig fölfelé."                                              (Wass Albert)

 

Aki fát ültetett már el valahol, az tudja, hogy annak sok fortélya van – az egyik legfőbb az, hogy az új hajtás megmarad-e a számára új földben, tud-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és tud-e annyira, hogy később termést is hozzon, valamint hogy közben önmaga is maradjon. Ez a gondolat átvitt értelemben a külhoni magyarokra is igaz.

Császár Sándor táborvezető, Tompa Anna táboralapító, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tompa Orsolya táborszervező

Wass Albert fent idézett sorai nem véletlenül ismerősek sok kedves olvasónknak; találkozhattak ezzel a két mondattal a 2013-as hällebergai ifjúsági ház ünnepélyes avatóján, valamint a SMOSZ negyvenedik születésnapján is idén májusban. Mégis ezt a gondolatot választottam mottóul, mert ezzel is hangsúlyozni szeretném azt a megmaradni akarást, sokoldalú elhivatottságot, odaadó szeretetet, kreatív hozzáállást, ami a Kékvirág Anyanyelvi tábort is jellemzi. A fa szimbolikus képét választotta a magyar kormány is 1995 óta, amióta létezik a Külhoni Magyarságért Díj. Ez a Díj a magyar kormány hivatalos elismerésének és nagyrabecsülésének jele, amellyel a határokon túl élő magyar közösségek közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, és gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységét méltányolják. Olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik példát tudnak adni az anyaországi, valamint a világ magyarságának identitásuk megőrzéséről és a távolban is kitartó hazaszeretetükről, emberségükről.

Bővebben: A Külhoni Magyarságért