A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Magyarságom a gyökér, mely hozzáköt földhöz és nemzethez. Emberségem a korona, mely a fa törzsét nőni tanítja, s mindig fölfelé."                                              (Wass Albert)

 

Aki fát ültetett már el valahol, az tudja, hogy annak sok fortélya van – az egyik legfőbb az, hogy az új hajtás megmarad-e a számára új földben, tud-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és tud-e annyira, hogy később termést is hozzon, valamint hogy közben önmaga is maradjon. Ez a gondolat átvitt értelemben a külhoni magyarokra is igaz.

Császár Sándor táborvezető, Tompa Anna táboralapító, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tompa Orsolya táborszervező

Wass Albert fent idézett sorai nem véletlenül ismerősek sok kedves olvasónknak; találkozhattak ezzel a két mondattal a 2013-as hällebergai ifjúsági ház ünnepélyes avatóján, valamint a SMOSZ negyvenedik születésnapján is idén májusban. Mégis ezt a gondolatot választottam mottóul, mert ezzel is hangsúlyozni szeretném azt a megmaradni akarást, sokoldalú elhivatottságot, odaadó szeretetet, kreatív hozzáállást, ami a Kékvirág Anyanyelvi tábort is jellemzi. A fa szimbolikus képét választotta a magyar kormány is 1995 óta, amióta létezik a Külhoni Magyarságért Díj. Ez a Díj a magyar kormány hivatalos elismerésének és nagyrabecsülésének jele, amellyel a határokon túl élő magyar közösségek közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, és gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységét méltányolják. Olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik példát tudnak adni az anyaországi, valamint a világ magyarságának identitásuk megőrzéséről és a távolban is kitartó hazaszeretetükről, emberségükről.

Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok Országos Szövetsége idén ünnepelte fennállásának negyven éves jubileumát. Az egyesület, melyet már 20 éve Bihari Szabolcs vezet sikeresen Jönköpingből, az alkalomhoz méltóan emlékezett meg erről a nagy eseményről.

 

Az ünnepségsorozatot három helyszínen tartották meg május 29 és 31 között. Az első előadást Bromöllában, a másodikat Göteborgban, a harmadikat pedig a svéd fővárosban, Stockholmban rendezték meg. A műsornak, melyben világhírű előadók örvendeztették meg a közönséget, mind a három helyszínen nagy sikere volt. Sebestyén Márta, Andrejszki Judit, Berecz András, Teleki Gergő és a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes hatalmas sikernek örvend külön-külön is, együtt pedig páratlanul élvezetes és színvonalas műsort adtak. A Magyarországról érkezett művészek mellett helyi előadók is megmutatták tehetségüket, Bromöllában Tóth Ibolya versmondásával, Stockholmban pedig a 2007-ben alakult Stockholmi Magyar Kamarakórus emelte az alkalom fényét.

Makkay Lilla, Magyarország stockholmi nagykövete tavaly október 23-án adta át megbízólevelét a svéd királynak. Bár évekkel ezelőtt már dolgozott a nagykövetségen – akkor kulturális és sajtóattaséként – most friss kinevezése kapcsán kerestük fel kérdéseinkkel.
 
Makkay Lilla, Magyarország stockholmi
nagykövete

 

Nagykövet asszony, kérem mondjon pár szót eddigi pályafutásáról!
- Svédország, a svéd nyelv kisgyerek-korom óta érdekel, azóta hogy könyvtárosként dolgozó anyukám megmutatta az akkor frissen megjelent svéd-magyar szótárban a nevemet - Lilla -, ami, ugye svédül kicsit jelent. Évekkel később Ingmar Bergman A nap vége című filmje adta meg a végső lökést, hogy megtanuljak svédül. A budapesti ELTE-n szerzett bölcsész – történelem, orosz és svéd szakos – diplomával az 1980-as évek második felében rövid szabadúszó tolmács-fordító tevékenységet követően az MTA Történettudományi Intézetében dolgoztam néhány évig, majd 1992-ben kerültem a Külügyminisztériumba, s azóta is ez a munkahelyem. Ez a mostani a harmadik stockholmi kiküldetésem; 1997-2001 között sajtó- és kulturális attasé voltam a Nagykövetségünkön, 2009-ben 10 hónapot a svéd EU-elnökség idejére kölcsönadott diplomataként töltöttem a svéd Külügyminisztériumban, 2013 szeptembere, illetve október 23-a óta pedig nagyköveti megbízatásomnak teszek eleget a svéd fővárosban. Svédországhoz tehát régi szálak fűznek.
 
„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME