„A közösen lefektetett alapokon kívánunk tovább építkezni az egyetemes magyarság javára”
Potápi Árpád János 2014 óta a Magyar Kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Kinevezése óta többször is járt vendégségben a Svédországi Magyarok Országos Szövetségénél. Ezúttal a szervezet tavaszi közgyűlésén vett részt Stockholmban, az egésznapos esemény végén pedig készséggel válaszolt kérdéseinkre.
- Államtitkár Úr, engedje meg, hogy egy személyes kérdéssel kezdjem. Gyakran említi bukovinai székely származását. Miért tartja ezt hangsúlyosnak, jelentősnek, akár magánéleti, akár szakmai szempontból?
Nagyon büszke vagyok bukovinai székely gyökereimre. A bukovinai székelyek egy olyan magyar népcsoport, akiknek sikerült megőrizni az erdélyi székelyektől való elválásuk után kialakított identitásukat, és rendkívül sokat tettek hozzá a magyar kultúrához. Én azt vallom, hogy hagyományainkat és kultúránkat megőrizve kell megmaradnunk magyarnak, bukovinai székelynek, hazánk és a nagyvilág többi népe között.
Beszélgetés dr.Müller Adriennel, Magyarország új stockholmi nagykövetével
Dr. Müller Adrien, hazánk új stockholmi nagykövete szeptember elején férjével és kislányával érkezett Svédországba. A közel húsz éve külügyi területen dolgozó diplomatának a közeg biztosan nem lesz szokatlan, hiszen diákként egy ideig Finnországban tanult, legutóbb pedig a lettországi Rigában teljesített nagyköveti szolgálatot. Göteborgba immáron másodjára látogatott el az elmúlt hetek során, ezúttal két okból is. Egyrészt, hogy az Európai Unió szociális csúcsán résztvevő magyar miniszterelnöki delegációt segítse, másrészt pedig, hogy találkozzon a göteborgi magyarsággal, így eleget tegyen Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör már több mint tizenöt éves múltra visszatekintő nagyköveti előadás hagyományának, valamint találkozzon a Göteborgi Magyar Egyesülettel, illetve Magyarország göteborgi tiszteletbeli konzuljával Bengt Halseval. Nagykövet asszonyt a Kőrösi Csoma Kör rendezvényét követően kérdeztük az eddigi svédországi tapasztalatairól és jövőbeni terveiről.
Kovács Francescóval Tóth Luca Réka és Sándor István beszélgetett
Az abbáziai születésű Francesco Wittorio Kovács magyar szülők gyermeke. Kovács Francesco – ahogyan itt ismerik – 1954 októbere óta él Svédországban, bár rögös út vezetett a stockholmi állomásig. Amikor 1945. augusztus 22-én két orosz katona rendőri kísérettel letartóztatta az akkor 16 éves fiút, még abban a hitben indult Budapestre, hogy a három napos kihallgatást követően visszatérhet Győrbe, és szeptemberben folytathatja tanulmányait. A három napból kilenc év lett!
- A nevem Francesco Wittorio Kovács. A szüleim magyarok, de miután kivándoroltak Olaszországba, én Abbáziában születtem 1929. február 11-én. Az évek múlnak, nemrég töltöttem a 88-at, és úgy tartottam meg a nevemet, mint Francesco Wittorio Kovács, magyarul Kovács Ferenc Győző.
- De most a Francesco-t használod, ugye?
- Igen, állandóan azt használom, és az olaszoknak is az orrára kötöttem, hogy én dupla v-vel írom a Wittorio-t – pedig Olaszországban nincs dupla v. Így aztán, különleges lettem!
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
