Egy darab magyar föld Svédországban - Házat vásárolt a SMOSZ az Ifjúsági Központ számára

 

Kedves svédországi magyarok! Kedves tagtársaink! 
 
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségét régóta foglalkoztatja a kérdés, miként lehetne megoldást találni az itt nevelkedett, vagy másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok megtartására közösségünk számára. A válasz egyértelmű: csak úgy lehetséges ez, ha számukra olyan találkozási lehetőséget biztosítunk, ahol együtt lehetnek más vidékeken élő magyar fiatalokkal. Ahol a közösségi élmény megélése helyhez kötött. A megoldás a Svédországi Magyar Ifjúsági Központ létrehozása! Egy darab magyar föld Svédországban!
 
 

A leendő Svédországi Magyar Ifjúsági Központ - Fotó: Bitay Zsolt

 

Ezen gondolat mentén a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 2011-es augusztusi közgyűlése a Svédországi Magyar Ifjúsági Központ létrehozásáról határozott. A 2012-es nyári közgyűlés megbízást adott a vezetőségnek, keressen olyan ingatlant, amely megfelel elvárásainknak. Az elmúlt másfél évben tucatnyi ajánlatot vizsgáltunk meg és vetettünk el, mert nem feleltek meg elvárásainknak.

Emlékezzünk az 56 éve történtekre! - Gérecz Attila (1929.11.20.–1956.11.07.)

 

„Így bocskorosan úgy-e megnevettek, hogy márványt törni hegynek indulok?
A számon pimasz mosolygás a jelszó, füttyöm csibészes: én is feljutok!”
 
Ezzel a verssel – Így bocskorosan – kapcsolódik Gérecz Attila 1954-ben a váci börtönben  az elítéltek körében  már meglévő irodalmi körhöz. 
Az emlékezések, évfordulók idején emlékezünk a volt barátra, rabtársra, hősre, költőre, visszapillantva igen rövid életére. Íme néhány költemény, gondolat a rabról, a szabadságharcosról, korunk és irodalmunk egy igen nagy egyéniségéről.
 
 
 
A börtönökben sokan, nagyon sokan ismerték, találkoztak, dolgoztak együtt vele, sőt olvasták verseit, amelyeket szökése előtt és után írt, hol az egyik, hol egy másik börtönben. Egy csonk ceruza és wc-papír elég volt, hogy nagyot, nagyon nagyot alkosson, hogy egyik legnagyobbikunk legyen az idők folyamán. Ma az irodalom kritikusai Petőfi, Radnóti után őt említik. Negyvenhárom versével,  huszonnyolc műfordításával  és egy prózai írásával beírta magát a magyar költők nagyjai közé, azok első sorába.