1956 októberének végén már azt hittük, győzött a forradalom, de elárulták azok, akik máshogyan is dönthettek volna. Tizenkét napot élt a magyar nép reménye, amelyért túlságosan sokan haltak meg a harcok alatt, de a bosszú éveiben is.
2016. október 22-én emlékeztünk meg azokról a feledhetetlen napokról, amelyekről legtöbben már csak hallanak, vagy olvasnak. Még élnek olyanok, akiknek összeszorul a szíve, összerándul a gyomra, ha valami, valaki eszükbe juttatja azokat a füstszagú időket, amelyeket maguk is átéltek, és soha nem felejtenek el.
A SMOSZ központi rendezvénye keretében a Kőrösi méltó módon emlékezett szép számmal összegyűlt tagságával az 1956-os eseményekre. Farkas Petra, Ponty Tamás és Király Adrián színművészek Vas-Zoltán Iván rendezésében adták elő A forradalom hangjai című irodalmi összeállítást. Ennek alapjául a már 1957 áprilisában Washingtonban megjelent Költők forradalma című könyv nagyszerű anyaga szolgált. A kötetből Vas-Zoltán Iván válogatott és ezt a dramatizált válogatást olyan hatásosan adták elő a színművészek, hogy a nézők arcán gyakran jól lehetett látni a megdöbbenést, az emlékezést.
Az est végén alkalmam volt beszélgetnem a rendezővel:
- A kötetben azoknak a verseknek, prózáknak, riportoknak és röplapoknak a szövegei olvashatók, amelyek a forradalom idején az akkori lapokban, vagy már 57 elején illegálisan jelentek meg, vagy jutottak el a magyar emberekhez. Ez egy kiadás, amelyből valaki elhozott nekem egy könyvecskét, és ez lett az én 56-om – mondta Vas-Zoltán Iván.
- Tehát akkor ezt az összeállítást nem csak rendezted, hanem ez a te válogatásod és összeállításod. Hatalmas munka fekszik benne.
„Nehéz minden svédet fölsorolni, hisz Svédország történelme során soha még egyetlen nemzetközi válság ideje alatt sem mutatta ki ennyire együttérzését egy néppel, mint az 1956-os magyar forradalom ideje alatt.”
Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum szerkesztője, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából, a magyar forradalom svédországi visszhangját, Svédország és a svéd nép együttérzésének egy-egy lenyomatát tárja elénk. Összeállítása nem csupán az évfordulót tekintve bír aktualitással, de az ´56-os Svédország a szabadságáért küzdő Magyarországgal való együttérzésének megható bizonyítékai fényében, nehéz nem párhuzamot húzni a hatvan évvel ezelőtti, valamint a jelenlegi svédországi politika és a svéd média Magyarországhoz, a magyar néphez való viszonyulása között.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár részvételével megtartotta idei közgyűlését május 6-7-én Stockholmban a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ). A tanácskozáson Potápi Árpád aktuális nemzetpolitikai témákról, illetve az ezekkel kapcsolatos idei és jövő évi tervekről tartott előadást. A szünetben Komáromi-Berecz Kata a Híradó kérésére az államtitkár urat a magyar-magyar kapcsolatokról, a magyar kormány a diaszpóra felé irányuló programjairól, valamint a Kárpát-medencei és a nyugati magyarság helyzetéről kérdezte.
- Államtitkár úr, hogyan foglalná össze a Híradó olvasói számára a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladatkörét?
Alaptörvényünk kimondja, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését (…)”. Ezt az alaptörvényi kötelezettséget szem előtt tartva a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladata, hogy konkrét programok kidolgozásával és működtetésével biztosítsa a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradását, valamint számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását. Célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában él.
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
