Immár 20 éve annak, hogy a magyarok magukénak tudhatják azt a házat, amely egykor paplak volt. A Stockholmi Magyar Ház 20 éves fennállásának évfordulója nem csak arra buzdít bennünket, hogy visszatekintsünk az elmúlt évekre, hanem arra is, hogy a jövőbe tekintsünk. A stockholmi Magyar Ház megvásárlásának húsz éves évfordulója alkalmából Komáromi Berecz Kata Bihari Szabolcsot, a SMOSZ elnökét, Feldőtő Emesét, a Magyar Ház elnökét és Feldőtő Sándort, a Magyar Ház Házkezelőségének vezetőjét kérdezi az elmúlt évekről, a Ház jelenéről és jövőjéről.
A Magyar Ház a svédországi magyarság közösségi életének egyik magja és kivirágoztatója. Ház, amely magyar kulturális programoknak és számos magyar szervezet működésének ad otthont. Az ember hajlamos időnként megfeledkezni róla, hogy micsoda jelentősége van egy otthonnak, amely biztonságot nyújt hazánktól még oly messze is. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy mindazok, akik ezt az otthont megteremtették számunkra, micsoda közösségi és anyagi áldozatok árán tették meg mindezt. Immár több generáció növekedett fel úgy, hogy magyar identitásuk megőrzésében, megélésében és megtartásában fontos szerepet töltött be eme közösségi intézmény, a svédországi, sőt mondhatjuk a nyugat-európai magyarság egyik bástyája. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt húsz évben a számos támogató és önkéntes segítő munkája árán hány százan, hány ezren ismerhették meg a magyar kultúra egy-egy szeletét a volt paplak, a mostani Magyar Ház falai között.
Interjú Biróné Gulyás Katalinnal, a stockholmi nagykövetség volt konzuljával
Biróné Gulyás Katalin, Magyarország stockholmi konzulja nyáron négy éves megbízatásának a végéhez ért. Arra kértük, hogy ossza meg a Híradó olvasóival ennek az idõszaknak a tapasztalatait, élményeit, tanulságait.
- Tisztelt Konzulasszony, kedves Kati! Előkerestem a Híradó 2011 decemberi számát, amelyben interjú jelent meg veled abból az alkalomból, hogy az év augusztusában kezdted volt el konzuli munkádat a stockholmi magyar nagykövetségen. Fiatal korod ellenére ekkor már tekintélyes szakmai múlttal rendelkeztél (huszonegy év a Külügyminisztérium kötelékében, ebbõl tíz év külszolgálaton, Párizsban és Tuniszban), és elmondtad: a stockholmi állást 2010-ben pályáztad meg és aztán nyerted el magad és családod nagy örömére. Ennek a kapcsán most egyszerre két kérdést is felteszek neked. Mi az, ami téged külhoni szolgálatra sarkallt-sarkall? Mit jelent – akár ideiglesen is –elhagyni az otthonodat, az ismertet, az anyanyelvi környezetet az ismeretlenért?
-Új országokat, embereket, szokásokat megismerni nagyon izgalmas lehetőség. Az otthon, legalábbis az én esetemben, soha nem került nagyon távol. Minden külszolgálatomból két óra repülőút alatt hazaérhettem, ha szükséges volt, és évente többször találkozhattunk otthonmaradt családtagjainkkal, barátainkkal, akik számára hasonlóan elérhetőek maradtunk. Az anyanyelvi környezet sem hiányzik, hiszen a munkahely magyar marad, esetemben a konzuli munka leginkább a svédországi magyarság ügyeivel való foglalkozást jelentette magyar nyelven, és a televízió, internet segítségével a magyarországi események kapcsán is naprakész maradhattam.
Éreztük, hogy kezdünk felébredni téli álmunkból. Néha már a nap is kisütött, de csípős-hideg szél rontotta el örömünket. Ideje volt tehát, hogy elérkezzen a tavasz: a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör idén is meghívott, hogy jelenlétünkkel ünnepeljünk a Göteborgi Magyar Napokon. Tizenegyedszer került sor az iHuset megrendezésére.
Csata Attila - Fotó: Bánovits András
Tiszteletbeli konzulunk, Dr. Bengt Halse mondta a tízedik iHuset megnyitóján, már csak kilencven év van hátra, hogy a századikat ünnepelhessük.
Nos, mi ezt olyan komolyan vettük, hogy bele is fogtunk. Idén, 2015. április 11-én megnyitottuk a tizenegyedik iHuset rendezvénysorozatát. Szerencsénk volt az időjárással. Ez fontos, mert az érdeklődők között mindig riasztóan szép számmal vannak olyanok, akik nem szívesen mozdulnak ki ha esik, vagy nagyon hideg van, inkább visszafordulnak a küszöbről, és nem vesznek részt a megnyitón, vagy valamelyik rendezvényen. Pedig ezeken a kiállításokon, koncerteken csupa olyan alkotókkal találkozhatnának, akik nagy gonddal készültek az alkalomra, és reménykedtek benne, hogy sok honfitársunkat érdekli, mivel készültek ebben az évben. Most azonban jó időt fogtunk ki. Még Boråsból és Göteborg környékéről is érkeztek vendégek. Ezt igazán megtisztelőnek vesszük...
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
