Szegeden született, a Szegedi Tudományegyetem mellett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen folytatta tanulmányait. Eddigi pályafutása során számtalan kitűntetésben részesült, többek között a francia becsületrendben, a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje, Pro Familie Hungariae-díj, „Luchador por la Familia”-díj (Családokért küzdők-díj). 2014 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériumában család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2018-tól országgyűlési képviselő, 2020. október 1-től családokért felelős miniszter. Mindig mosolygós, ugyanakkor tekintélyt követelő, következetes és árad belőle a szakértelem. Novák Katalin miniszter asszonyt kérdeztem munkáról, aktuális családügyi kérdésekről, magánéletről, egyensúlyról.
Így hangzik ez gyakran. Ezt a megfogalmazást a „külföldi” magyarnak nem kell elmagyarázni. Magyar volt a szó, ahol és amikor kinyílt a szemünk. Mire felcseperedtünk, háború és politika zúgott át a fejünk fölött. Magyarországon, de az 1920-ban területileg megnyirbált hazánk határain kívül rekedt honfitársaink között is sokan voltak, akik megpróbálták szülőföldjüktől távoli országokban elfogadtatni munkaerejüket, tudásukat és alkotóképességüket. Úgy gondolták, talán ígéretesebb gyermekeiket egy szabadabb világban életre indítani. Mi az új Otthont Svédországban találtuk meg. A lakásban fontos papírok, fekete-fehér fotográfiák és sok egyéb jelentik az otthont, ahová a magyar-Hazulról meg-meg lehet térni: hazamenni, onnan pedig hazajönni…
1991 februárjában egy maroknyi fiatal értelmiségi úgy gondolta, ha már hónapok óta heti rendszerességgel találkoznak, jó lenne ezt szervezett keretek között folytatni. A lelkesedésünk nagy volt, tapasztalatunk már annál kevesebb, így aztán az alakuló közgyűlésen nem írtunk névsort. Utólag már nem sikerült megegyezni, ki volt ott biztosan és ki nem, ezért az alapító tagok névsora hiányos marad az idők végezetéig. Első elnökünk Bedő Nóra, aki a következő évben hazaköltözött családjával Magyarországra, s így a többi 29 évünknek már nem lehetett részese. Kőrösi Csoma Sándor nevét vette fel az akkor még ifjúsági kör.
Alakulásunk után azonnal kértük felvételünket az országos szövetségbe (SMOSZ), ahol tárt karokkal fogadtak. Mi ezt azzal háláltuk meg, hogy már abban az évben megszerveztünk egy országos körutat Varga Vilmos nagyváradi színművésszel, akinek Ady estje méltán aratott nagy sikert. Ezek után a SMOSZ minden évben hozott színházi előadókat országos körútra.
1994-ben két magyar is Nobel-díjat kapott. Meghívtuk őket, de sűrű programjuk nem tette lehetővé meghívásunk elfogadását. Sebaj! Abban az évben először tagjaink bemutatták a Nobel-díjasokat, ki-ki a maga szakterületén. Akkori elnökünk, Fülöp Géza szívén viselte ennek a folytatását, s ebből aztán a Kőrösi egyik védjegye lett: nem csak vendégek adtak elő, hanem tagjaink is.
Szintén ebben az évben tettük rendbe alapszabályunkat és a tevékenységünket jobban tükröző Művelődésire változtattuk az addig Ifjúsági elnevezést. Ugyanebben az évben tartottuk első nagyobb bálunkat is, az azóta is rekordnak számító 195 fizető vendéggel. Egy bál mindég sok munkát jelent a vezetőségnek, de két okból kifolyólag mégis minden év szeptemberének végén szüreti báloztunk: mert szüksége van a közösségnek olyan alkalomra is, amikor kötetlen formában, csak a találkozás öröméért jön el, és mert a bálok bevételeiből tudtuk fedezni az egyéb rendezvények költségeit.
1996 őszén első alkalommal tartottuk meg nemzeti ünnepünket, Kisch Klára tanítványainak köszönhetően egy bensőséges hangulatú megemlékezésre került sor. A következő évben a Göteborgi Magyar Egyesülettel közösen ünnepeltük március 15-ét, majd a SMOSZ-ból való kilépésük után ránk hárult az országos szövetség központi meghívottjának a fogadása. A nemzeti ünnepek közül kiemelkedik 2006, amikor a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára rendezett gálára sikerült meghívnunk Göran Johanssont, Göteborg akkori vezetőjét, és Kövér Lászlót, aki a Magyar Országgyűlés elnöke jelenleg.
A kilencvenes évek második felében Nilsson Gyöngyvér akkori elnök kezdeményezésére többször is megtartottuk a Mölndali Magyar Napokat, ahol a magyar kultúrát igyekeztünk megismertetni és megszerettetni a befogadó nemzettel. Ebben segítségünkre volt a Barozda zenekar, akik ezen napok estjein felejthetetlen hangulatot teremtettek a táncházban.
Ugyancsak a kilencvenes évek második felében fordult hozzánk néhány szülő, segítsünk termet találni gyermekfoglalkozásaiknak. Ebből nőtt ki később a Tavaszi Szél, mely eleinte a Kőrösi égisze alatt, majd önálló egyesületként folytatta tevékenységét. A két egyesület között mindég kiváló volt az együttműködés.
2000-ben dr. Szőke László nagykövet első alkalommal jött el látogatásra az itt élő magyarokhoz körünk szervezésében. Azután minden évben mi lettünk a felelősei a hivatalos göteborgi nagyköveti esteknek. Ennek 2010 után lett nagyobb szerepe, amikor a kettős állampolgárság megadása magával vonta a konzuli tevékenység jelentős növekedését.
2003-ban Sall László ötlete alapján az első hu.se.t rendezvényre került sor. E sorok egyik írója abban a szerencsében részesült, hogy ő lehetett a Kőrösi elnöke akkor. 2007-ben Csata Attila vette át a staféta botot és az ő elnöksége idején aztán nagyon felpörögtek az események, a hu.se.t-ből iHuset lett, ahol a hu magyar, se svéd, az i a nemzetköziséget jelenti. Kiállítások, koncertek, író-olvasó találkozók olyan tömkelege következett, amit még követni is nehéz, nemhogy megszervezni. A göteborgi önkormányzat támogatását Bengt Halse tiszteletbeli konzul segítségével értük el.
Ugyancsak Csata Attila kezdeményezésére indult útjára a Magyar Pop-rock estek sorozat. Elsőként Tolcsvayt láthattuk, hallhattuk, majd következtek: Varga Miklós, Zorán, Bródy János, Presser Gábor, Rúzsa Magdi, hogy csak a nagyobb neveket említsük.
Húszéves évfordulónkon a Csík zenekar, a huszonötödiken az Ismerős Arcok tették felejthetetlenné az ünneplést.
2018-ban a 150 tagú Szentegyházi Gyermekfilharmónia „Fili” fogadása komoly feladat elé állította a szervezőket. Sikerült nézőkkel majdnem megtölteni a hatalmas Vasa templomot, ahol svéd barátaink ámulhattak a kórus fegyelmezett kiállásán, a profi hangzáson. Számunkra mégis a legnagyobb élményt az a magyar összefogás jelentette, melynek során pillanatok alatt sikerült a göteborgi magyar családoknál elszállásolni ezt az igazi életörömet magukkal hozó csoportot.
Az elmúlt harminc év során nagyon sokan hozzájárultak azon szellemi értékek megteremtéséhez, ami a Kőrösit jellemzi. Felsorolni név szerint szinte lehetetlen feladat lenne mindenkit, meg is haladja ennek az írásnak a terjedelmét. Kérjük, értse meg a tisztelt olvasó, ezúttal csak az egykori elnököket említettük meg, bár jól tudjuk, mindaz, amit elértünk, közösségünk érdeme.
Írták:
Kovásznay Ádám Kőrösi alapító tag, három évig titkár, hat évig elnök
Csata Attila Kőrösi alapító tag, három évig titkár, tizenhárom évig elnök
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
