A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Jöttek, láttak, győztek... Lundban a magyar huszárok!

 

 
Emlékszem, tétovázva, némi meglepetéssel fogadtuk a szervezők javaslatát az idei március 15-i megemlékezés műsorára: a szabványszerű ünnepi előadó és valamilyen kulturális műsor helyett ezúttal ”csak” huszárok jönnének... 
 
A hagyomány kényszere (a nemzeti ünnepekről mindig megemlékezünk) segített abban, hogy a tétovázás ellenére meghívjuk Lundba a huszárokat. Azután egyre többet hallottunk róluk: egyre színesedett a műsoruk, a vége felé már szinte hitetlenkedtem, hogy valóban bele lehet-e mindezt sűríteni egy előadásba? Vajon lesz-e megfelelő érdeklődés egy ilyen nagyszabású műsor iránt? Nem okozunk-e csalódást? Aggodalomteli kérdéseinkre hamarosan választ kaptunk.
 
f_33_1.jpg
A március 15-i megemlékezés
műsorának szereplői a „Magyar
Huszár és Katonai Hagyományőrző
Szövetség” tagjai voltak.
 
Az előadás sikere a legderűlátóbb reményeinket is felülmúlta, és a hatvan férőhelyes helyiség túl szűknek bizonyult. Legalább hetvenen tolongtunk, szorongtunk, gyerekek, felnőttek egyaránt. Nem az üres székek okoztak gondot, hanem az, hogy nem tudtunk elegendő ülőhelyet biztosítani. Hihetetlenül erősnek bizonyult a huszárok vonzereje! Színes kavalkád volt a közönség. Viszontláthattunk olyanokat, akik évekig elkerülték egyesületünk házatáját (egy 15 évvel ezelőtti tagunk Dániából bukkant fel). Egy idősebb hindu hölgy, miután olvasta hirdetésünket a helyi újságban, rábeszélte magyar barátnőjét, hogy kísérje el az előadásra. Különös örömmel nyugtázhattuk a gyerekek jelenlétét is, hiszen ők sem gyakoribb résztvevői rendezvényeinknek, mint a hindu hölgy.
 
Maga a műsor, érzésem szerint, kielégített minden várakozást. Tartalmas és változatos volt, mi több, látványos! Ügyesen fonták egy csokorba az ismeretterjesztést, a szórakoztatást és a méltóságteljes  ünnepi megemlékezést. 
A huszárság története mozgalmas történelmünk legdicsőbb mozzanatai közé tartozik. A magyar huszárok hírnevet, elismerést vívtak ki világszerte, az ellenség soraiban pedig rettegést. Fényes győzelmeiknek se szeri, se száma, és amíg nem szorították ki őket a harctérről a gépek, Mátyás király seregétől a második világháborúig rengeteg csatában játszottak döntő szerepet. 
 
A huszárság, mint harcoló alakulat megszűnt ugyan, de lelkes hagyományőrzők igyekeznek életben tartani az érdeklődést e sajátosan magyar, dicső múltunkat idéző hivatás iránt. A huszár ugyanis nem közönséges katona volt. Aki huszárnak jelentkezett, az egy hivatást vállalt magára, melyhez a legválságosabb körülmények között is hű maradt.
 
A huszárság jelentőségének és a hagyományőrzők munkájának ismertetése mellett a műsorban helyet kaptak hazafias költemények, néptánc és népdal, valamint a leglátványosabb rész, az egyenruha- és fegyverzetbemutató is. Lenyűgöző volt közelről megfigyelni a huszáregyenruha pazar, aprólékos kidolgozását és a díszítmények mögött rejlő, a huszár testi épségét védő részleteket. 
 
A végjáték Aradot idézte. Huszártábornokunk császári ítélőbíróvá változva, hatásos jelenetben tört pálcát a szabadságharc mártírjai, az aradi tizenhármak felett, és ezzel vált teljessé az 1848-as szabadságharcra való emlékezésünk.
Vendégeink három korosztályt képviseltek, de összekapcsolta őket a közös érdeklődés, hagyományaink szeretete, ápolása, és történelmünk tisztelete. 
 
A műsor szereplői a "Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség" tagjai voltak (Vitéz Györffy-Villám András, a szövetség elnöke, szakíró, akinek "Az utolsó huszárok” című könyvét a helyszínen megvásárolhattuk, Ézsiás Vencel a Jászfényszarusi Huszárbandérium elnöke, Kasza Lili és Fundák Kristóf, a két fiatal népdalénekes, illetve néptáncos).
 
Így utólag érthetetlen számunkra, hogy ez a remek együttes kénytelen volt néhány napot "kihasználatlanul" a Dél-svédországi Magyar Otthonban tölteni. Azok az egyesületek, amelyek nem vállalták őket, nem tudhatják, hogy milyen élménnyel lettek szegényebbek. Viszont ennek a mérsékelt érdeklődésnek köszönhetően vendégeink számára lehetőség nyílt ellátogatni többek között a flyingei lovardába. Némi keserűséggel állapították meg, hogy a huszárság őshazájában még nem tartanak ott, hogy a lovas képzésnek ilyen remek intézménye lehessen. Meglepő látvány és élmény volt számukra a női patkolókovácsok egész sora (az iskola női növendékei), akik éppen a patkókészítést gyakorolták. Magyarországon ez még mindig kizárólag férfiak uralta szakma.
 
Vendégeink fellépése bizonyítja, hogy a huszárhagyományok ápolása avatott kezekben van. Úgy érzem, hogy mindnyájan köszönettel tartozunk a vendégeinknek, a szervezőknek, amiért az idei március 15-i megemlékezésünket szép és maradandó emlékké tették.
 
 
Boross Kálmán
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME