A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Túró-olvasó találkozó

A meghívott Túró nem hitt a szemének, s a rendezők is nagyon elégedettek voltak, mert a találkozó roppant sok érdeklődőt vonzott. Túró mesélt magáról egy keveset, de már néhány mondat után többen is kérdést akartak feltenni.

- Kedves Túró úr, úgy hírlik, ön ma is visszasírja azt az állapotot, amikor még tej volt.
- Aaaa túrót! - hangzott a válasz.- Miért sírnám vissza? Örülök, hogy végre betúrósodott az életem és mostmár nyugodtan írhatok.
- Írni? Csak nem gondolja komolyan, hogy túró létére valaha író-s-vaj lesz magából? - szemtelenkedett egy másik kérdező. Le is hurrogták úgy, hogy az fejét lehajtva sótlanul távozott. Túró győztesnek érezte magát, s fennköltebb gondolatokkal akart kirukkolni:
- Egész életemben mindig valami jóra törekedtem. Miért baj az, ha valaki írni akar? Lehet, hogy végül tényleg nem lesz belőlem író-s-vaj, de véleményem szerint éppenséggel a mindig jobbra törekvés folyamata teszi tartalmassá az életet. Pozitívan kell gondolkozni. Önök például, noha hátul ülnek, mégsem utol-sók, csupán ott kaptak helyet, s ezáltal egyszerűen csak hát-sók - mondta felállva. - És ez minőségbeli különbség. Egyszerűen kicsit későbben érkeztek, mint akik itt ülnek elől. Az említettek felkapták a fejüket. Máshol sokan helyeseltek. A hátsó sorból valaki bekiáltott:

 - Csakhogy nem a hát-sókból lesznek az el-sók, hanem az utol-sókból. Márpedig akkor itt valami nem stimmel!
- Az nem úgy van! El-sókból lesznek az utol-sók! - próbálta valaki helyére rakni a dolgokat, de ez akkor már nem segített. Az egész hát-só sor tüntetően kivonult, ám azután mégis, valahogyan meggondolhatták magukat, mert visszafordultak, előre siettek és elzavarták az ott terpeszkedőket.
- Kérem! Kérem! - kiáltotta Túró. Semmi ok a durvaságra. Önök itt mind finomra őrölt konyhasói minőségükben csak büszkék lehetnek. Kérem is, hogy ezt méltósággal viseljék. Ami pedig engem illet, én szerénytelenül mondhatom, hogy magam szinte érzem törekvéseim beteljesedését. Egyre nemesebb illatok vesznek körül, amelyek személyemre kellemesen altató hatással vannak. Pedig, ahogyan egy másik közmondás mondja, túróból nem lesz aludttej.
- Túró úr! Nem gondolja, hogy minden túró akkor jön rá igazán az ízére, ha legalább egy kicsit megsózzák? Mert, ugye, addig...?
- Ez kérem kimondottan felfogás kérdése. Én a realitások híve vagyok, és soha nem is próbáltam meg senkit félrevezetni azzal, hogy becsapós ízekkel kendőzöm el igaz mivoltomat.
- Na, de itt nem különböző ízekre gondoltam, hanem kizárólagosan a sózottság meghatározó jelentőségére. Bizonyára ismeri a megjelölést: az Élet Sója! Az édeset és a savanyút, a csípőset és a keserűt lehet elkendőzésnek, félrevezetésnek nevezni, de a só az egy mindenek feletti...sóval, hogy úgy mondjam... - Mindenki nevetett. Valaki bekiáltott:
- Só-gor, ebbe alaposan belekeveredtél. Hagyd a túróba!.
- Köszönöm. Végül is ezért jöttem - vette vissza a szót az est meghívottja, s megnyugodva újra elfoglalta helyét. Látszott, hogy nagyon elfáradt. Egy ideig hallgatott. Mindenki érezte, hogy súlyos indulatok erjednek lelke mélyén. Esetlen hiba lett volna most megzavarni.
- Én...csupán... - hirtelen megzöldült és fogyaszthatatlanná vált. Többen odaszaladtak. Valaki látni vélte, hogy egy csepp tej vagy savó hullik le a földre, de ezt lehet, hogy valaki már csak a találkozó utáni nyilatkozata közben találta ki. A másnapi lapok tele voltak a Túróról szóló nekrológokkal. Sokan büszkék voltak, hogy részesei lehettek az legutol-só találkozónak. A tegnapi nagy vendég pedig ma már a túr-só oldalról mosolyog tisztelőire.

Maróti László

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME