A kávéivásnak, Európa sok országához hasonlóan, Svédországban is több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően a kávé hamarosan a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. Egyre-másra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta meg kapuit. De csak a férfiak számára, nőknek tilos volt a bemenet. Az csak természetes, hogy a kávéházak népszerűsége nagyon gyorsan terjedt a férfiak körében, hiszen egy kávé mellett a napi pletykától kezdve a magas politikáig mindent meg tudtak tárgyalni egymás között. 

A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez alatt az időszak alatt is ittak kávét.

1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. Kávéval kezdik, s gyakran azzal is zárják a napot, de a kettő között is minden alkalmat megragadnak a kávéivásra.

A kávézás nem sokáig maradt a férfiak előjoga. Egyre több nő is hódolt a kellemes ízű frissítő italnak. A polgáriasodó Svédország hölgykoszorúja megtalálta a módját a csésze kávé, vagy tea melletti kellemes időtöltésnek. Mivel a kávéház látogatása számukra tilos volt, hát egymást hívták meg egy-egy kellemes együttlétre, svéd szóval fika-zásra, melynek lassan-lassan kialakult a maga sajátos szertartása. A hamar népszerűvé vált kávéivás szertartása, ebben a területileg nagy országban, természetesen változó. Egy dologban egyezik meg: a kávéhoz felszolgált süteményfajták számában. Nem valószínű, hogy az 1700 években is 7 fajta süteményt szolgáltak volna fel az egyszerűbb háztartásokban, az viszont pontosan dokumentálható, hogy a 18. század végén a polgári háztartásokban már szabályok rögzítették a kávéhoz felszolgált sütemények számát, és feltálalásuk sorrendjét. Ezt a hagyományt SJU SORTS KAKOR címen szakácskönyvben is rögzítették. Sem kevesebbet, sem többet nem illett felszolgálni, a kevesebb miatt fösvénynek, a többért pazarlónak, dölyfösnek mondták a házigazdát. Vitathatatlan az otthoni kávédélutánok társaság- és hagyományformáló szerepe. A kellemes együttléthez felszolgált sütemények könnyen elkészíthetők, aránylag olcsón előállíthatók, különösebb cukrásztudományt nem igényelnek, finomak. Manapság már csak a hagyományokhoz ragaszkodók bíbelődnek a sokfajta sütemény készítésével, hiszen a kereskedelemben már mindegyik kapható! De azért illik ismerni az eredetet is, mit és milyen sorrendben:

1.         Kelt tészta, VETEBRÖD ez lehet a magyar darázsfészekhez hasonlítható fahéjas tekercs (Kanelbulle) vagy hosszúkás, fonott kalács (Wienerbröd).

2.         Világos kuglóf, LJUS SOCKERKAKA.

3.         Csokoládés/kakaós kuglóf, a MÖRK SOCKERKAKA.

4.         Világos, száraz aprósütemények, LJUS, TORR SMÅKAKA.

5.         Sötét, száraz aprósütemények, MÖRK, TORR SMÅKAKA.

6.         Töltött aprósütemények, FYLLD SMÅKAKA

7.         Valamilyen finom sütemény, többnyire mandulamasszával, krémmel, ízzel töltött BAKELSE.

 

A fika-zást lezáró torta inkább ünnepélyesebb alkalmakkor került az asztalra.

A bőséges kínálatból mindenki talált kedvére valót. Csakhogy hiába érezte a kedves vendég, hogy már egy morzsányi sem menne le a torkán, a szíves kínálást nem volt illő visszautasítani! A praktikus svédek erre is találtak megoldást: a vendég kapott egy papírzacskót, melybe összegyűjthette a kínáláskor elfogadott, de el nem fogyasztott süteményeket. Ilyen módon a házigazda nem sértődött meg, de a vendég sem érzett bosszúságot pillanatnyi étvágytalansága miatt.

Hogy a kávéivás (kaffedrickande) kifejezésből hogyan született a fika szó, azt csak egy svéd nyelvész tudná igazán megmagyarázni. Több helyen olvastam azt a tetszetős, de nem éppen tudományos magyarázatot, mely szerint az idegen eredetű kaffe – melyet Dél-Svédországban inkább kaffi-nak ejtenek – szótagjait egyszerűen megfordították, így lett a kaffiból fika.

A hagyományos magyar húsvéti sütemények mellett próbáljuk ki a svéd recepteket is! Megéri!

 

Felhasznált források: Typisk Svenskt Fika; Historien om kafferep; Kafferep etikett; Sju sortens kakor.

Tóth Ildikó