Dióhéjban a svédországi iskolákról

Nyomtatás

Svédország tulajdonképpeni megalakulása I. Vasa Gusztáv királynak köszönhető, hiszen az ő vezetésével vált ki az ország a Kalmári Unióból. Ő rendelte el a Biblia lefordítását, és ezzel megindulhatott az irodalmi svéd nyelv kialakulása is. Az 1400-as évek végén a nyomtatott betű hozzáférhetőbbé vált a szélesebb rétegek számára is, mivel Svédországban is elindult a csodálatos és forradalmi találmány, a könyvnyomtatás. 1525-ben az Új Testamentumot, 1541-ben az egész Bibliát lefordították és kinyomtatták. Sok száz éven keresztül Luther Márton Kis Katekizmusa volt a legolvasottabb könyv Svédországban. Igaz, más svéd nyelvű könyv nem is nagyon létezett.

A reformáció térhódításával sok minden megváltozott. A hatalmas területű országban ahány földrajzi egység, annyi nyelvjárás uralkodott. A Vasa Gusztáv által inspirált lutheri Biblia-fordítás jelentős lökést adott a svéd nemzeti nyelv kibontakozásának is. A nyelv fejlesztésében és ápolásában egyes királyok is aktívan részt vettek, így I. Vasa Gusztáv mellett például II. Gusztáv Adolf is.

(A svéd nyelvben a nyelvészek 6 fő csoporton belül 20 különböző dialektust különböztetnek meg. A meglévő dialektusok közül, melyeken a 13. századtól már törvények is íródtak, számos ódon jelleggel bír. A Svearike, azaz a Mälar-tó melletti vidék dielaktusain kívül, melyek egyébként a svéd irodalmi nyelv alapját képezik, kiemelendő a dalarnai dialektus, valamint a Gotland-sziget sajátos dialektusa, mely elszigeteltségéből adódóan sok tekintetben nagyfokú eltéréseket mutat a kontinentális svéd nyelvtől).

Svédorszában már 1686-ban bevezették a népnevelést. Mindenkinek meg kellett tanulnia írni-olvasni, ez alól nem volt kivétel: gyerekekre, idősekre egyaránt vonatkozott a kötelező tanulás. Minden lelkésznek kötelessége volt úgymond levizsgáztatni a gyülekezetébe tartozókat. Ez volt a főleg vallási kérdéseket érintő „Husförhör”, házi kihallgatás. A papoknak értékelni is kellett a feleleteket, a vizsga eredményét fel is jegyezték. Ennek a „vizsgakönyvnek” aztán nagy hasznát vehették az adók kirovásában és a kötelező katonai szolgálatra hívásban.

Az egyházi tanítás lényege az volt, hogy az egyszerű emberek is el tudják olvasni és meg is értsék a Bibliában írottakat. A katolikus templomok falfestményei is ezt akarták elérni, ezek a képek tulajdonképpen képekben elmesélt bibliai történetek.

A reformációval bevezetett anyanyelvhasználat ugrásszerű fejlődésre késztette a népoktatást. Megalakultak az egyre színvonalasabb elemi-, majd középiskolák, majd 1623 -ban Västeråsban az első gimázium.

Forrás: Gunnar Richardsson: Svensk utbildningshistoria

Írta: Tóth Ildikó

ForrsPixabay