Húsvét

Nyomtatás

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Ezt megelőzi a nagyhét, a húsvét előtti hét, amely a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a vasárnapon az emberek barkaágakkal mennek a templomba. Az ünnepi szertartás részei (a katolikusoknál) a barkaszentelés, evangélium és körmenet, majd bevonulás a templomba.

Az egyházban a nagyhét rendeltetése, hogy megemlékezzünk Krisztus szenvedéseiről. Ezen a héten újjászületik a természet. A néphagyomány szerint ilyenkor dívtak az ősi szokások, az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. E nap egyetlen miséjén elnémulnak a harangok. Egyes helyeken azt mondja a nép, hogy a harangok Rómába mennek. Csütörtök a lábmosás szertartása is. (…) A szertartás onnan ered, hogy Jézus is megmosta a tanítványainak a lábát. Nagypénteknek a néphagyományban is többféle megnyilatkozása van. Az emberek a falvak szélén álló Kálváriadombra vonultak, megálltak a stációkat jelölő kis kápolnáknál, végigjárták Jézus keresztvitelének az útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgota hegyére vezető utat. A templomokban letakarják az oltárokat, hallgatnak a harangok, mindenki várja a másnapot.
A húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok, és a katolikus falvak hívői körmenet közben a négy világtáj irányában szentségi áldásban részesítik a körmenet résztvevőit. Régen az ünnep egészen keddig, húsvét harmadnapjáig tartott.
Az ünnep egyik dísze a cifrára fonott nagy kalács volt. A régi húsvét legszebb eseménye az ételszentelés volt. A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek. Kalács, sonka, tojás, bárányhús volt benne. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele”. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, máig is elevenen élő hagyomány. Az ételek megáldására már Jézus példát adott az Utolsó Vacsorán. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt utáni
mértéktelenség kísértésétől.

Húsvét második napja

Húsvét második napja, hétfő, a húsvéti locsolkodás ideje. Húsvétkor volt szokásban a gyermekek megajándékozása. A nyuszik által hozott édesség, tojás újabb eredetű szokás.
A tojás ősi, egyetemes szimbólum. Kultusza már ősidők óta elterjedt az egész földön. Jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban pedig Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban való hitnek.
Nem véletlen, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást. A hímes tojásról azt tartják, hogy különleges varázserővel bír.
Az élet színére, pirosra festett tojás talán a legrégibb szimbólum, mely a tavaszi napforduló ünnepei során keletkezett, és évezredeken át fennmaradt.
A tojásdíszítés szokása Közép-és Kelet-Európában a legelterjedtebb. A tojás alapszíne a leggyakrabban a piros, de gyakori a sárga,a barnás, ritkább a kék, a lila, a rózsaszín és a zöld. A piros az öröm, a zöld a tavasz és a reménység, a lila a bűnbánat színe. A húsvéti tojásfestésre általában nagyszombaton került sor.
A fiatalok a húsvét hétfőt várták a legnagyobb örömmel. Régen az egész falu kellemes szórakozása volt a locsolás. A fiúk először az édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg. A rokonokat, ismerősöket a kora délelőtti órákban volt szokás meglocsolni. Régebben a legények a kútnál, vödör vízzel locsolták meg a lányokat.   
Locsolkodáskor a felnőtt férfiak, fiatalemberek áldást, a gyerekek rigmusokat mondtak. A locsoló jutalma hímes tojás volt, és illett megkínálni a húsvéti süteményekből.

Forrás: Csörgő Anikó/ Csigó László: Húsvét



Locsolóversek

Húsvéthétfőn korán kelek,
sonkát, tojást eszegetek.
Aztán gyorsan felpattanok,
késő estig locsolhatok.
Szabad-e locsolni?

Locsolkodó legény vagyok,
senkit szárazon nem hagyok.
Szagos víz van az üvegbe,
Tojást kérek a zsebembe!
Piros legyen, mint a retek,
Asztal mellé ültessetek,
Sonka, tojás legyen rajta,
Bor is, a legjobbik fajta.

Húsvét másodnapján,
mi jutott eszembe?
Egy üveg rózsavizet
vettem a kezembe.
Elindultam véle
piros tojást szedni.
Adjátok hát lányok,
de ha sajnáljátok,
licskes-lucskos, facsaros,
vizes lesz ruhátok!