Állandó programok 

A többi stockholmi magyar egyesülettel együtt megtartották a nemzeti ünnepeinket; március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át. Idővel kialakultak a Stockholmi Magyar Katolikus Kör sokáig megtartott állandó programjai. Éveken át rendszeres programja lett februárban a farsangi bál, az április 30-i tavaszünnep (valborgsmässoafton), anyák napja, júniusban a nyári napforduló (midsommar), szüreti bál, Katalin bál, a római katolikus temetőben a halottak napja. December 24-én az egyedülállók karácsonyestje, és az azt követő éjféli szentmisén segítették a lelkészt, a misén résztvevőket kávéval, teával, és süteménnyel vendégelték meg. Minden év december 31-én batyus szilveszteri mulatságot rendeztek, és éjfélkor tűzijátékkal és egy pohár pezsgővel köszöntötték az újévet.

A tagság természetesen mindenféle társadalmi helyzetben lévő magyart magába fogadott. A két háború közt magyarországi katolikus körök mintájára alapították meg 60 éve, 1960. szeptember 15-én alakult meg a KatKör, ahogyan sokan ma nevezik. Az alapítók már az első alapszabályban rögzítették, hogy a Stockholmi Magyar Katolikus Körnek tagja lehet nem katolikus is. Célkitűzésként jelölték meg a magyar nyelv és kultúra megőrzését, a keresztény értékrend ápolását és terjesztését, és a mindenkori magyar római katolikus lelkész munkájának támogatását. A KatKör alapításától kezdve a rendszerváltozásig a rendelkezésére álló szerény eszközökkel, de folytatta azt a harcot, amelyet 1956-ban vívtak egyes tagjai – a kommunista magyar kormány és az országot megszállva tartó Szovjetunió ellen.

Magyar Ház

A stockholmi Magyar Katolikus Lelkészség és a Stockholmi Magyar Katolikus Kör alkalmanként a római katolikus egyháztól (azon belül a jezsuita rendtől) kapott termet összejövetelekre. Így alig-alig tudott nagyobb találkozókat szervezni. Ezt az áldatlan helyzetet megunva a KatKör 1970. november 27-én egy beadvánnyal fordult Stockholm város önkormányzatához. Ezzel a KatKör megtette az első lépést, egy önálló egyesületi helyiség felé. 1971. július 1-től a stockholmi önkormányzat egy gyönyörű kertes házat adott bérbe a stockholmi magyar szervezeteknek, amelyet Magyar Háznak neveztek el.

A KatKör közreműködött az 1977. február 5-én a Magyar Ház Közösség nevű magyar egyesület létrehozásában. Egyik kezdeményezője és motorja volt a Magyar Nemzeti Bizottmány 1974. február 16-i létrejöttének, amelyet később Svédországi Magyarok Országos Szövetsége névre változtattak.

Első elnöke 1960–1964 között dr. Mazgon József (1898–1964) volt. További elnökök abc-sorrendben: Berkovits Tivadar, Gajzágó Vilmos elnöki bizottság tagja, Gerényi Iván elnöki bizottság tagja, Kalocsi Margit elnöki bizottság tagja, Kereszthy Barna, Kovács Tibor megbízott elnök, Nagy Margit, Móré Ildikó, Rajz Anna, Sladius Simon (jelenlegi elnök), Szakály József, Szendrői Bálint és Szöllősi Antal.

Egyházi elnökök: Szőke János (1923–2012) szalézi szerzetes pap, Gombos Mihály (1924–2000), Solymár János (1927–1976) jezsuita lelkipásztor.

 

Több svédországi 1956-os magyar egyesület már megszűnt. A Stockholmi Magyar Katolikus Kör még ma is működő stockholmi magyar egyesület. A közös magyar célok érdekében eltelt hatvan év mögött sok önfeláldozó magyar ember munkája van, és ez példamutató minden svédországi magyar egyesületnek. A jelenlegi elnöknek, Sladius Simonnak és a KatKör vezetőségének, tagságának további eredményes munkát kívánok!

 

Szöllősi Antal

(elnök: 1999–2001)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.