Maday Tünde műugrásban elért sikereiről először 2014-ben Tittemberger Erzsébet, 2017-ben, Maday Szőke Félix adott hírt a Híradó svédországi olvasóinak. Jelen számunkba, érdeklődésünkre, ő maga írt rövid beszámolót. Köszönjük.

Öröm újra eredményes sportolóról hírt adni, kivált, ha úgynevezett „szépkorú” versenyzőről van szó. A magam, és a Híradó olvasói nevében gratulálok az eredményeihez, további sikereket, és ehhez nagyon jó egészséget kívánok. 

Maday Tünde – EB Róma, 2 ezüstérem (2022. augusztus 26–27)

A műugró karrierem abszolút csúcsa volt ez az Európa Bajnokság Rómában, már azért is, mert 73 évesen még nem vettem részt ilyen nagy versenyen,
másrészt pedig szakmailag olyan jól teljesítettem, hogy 3 bíró 8 pontban is értékelt ugrásokat. (A maximum 10 pont.) Nagy izgalommal kísérték a fejleményeket még Budapestről is, mert közvetlenül Róma előtt Pesten is edzettem. Küldték az erőt és a bátorságot az otthoniak, mert tudták, hogy ez a verseny óriási kihívás. És sikerült. Pódiumra jutottam, mégpedig a második helyre, amit álmomban sem hittem volna.
Az első helyen végzett angol versenyzőt sose tudnám legyőzni, de a harmadik helyre jutott finn ellenfelem a budapesti VB-n is szorosan mögöttem volt és tartottunk egymástól.
A versenyt nyitott pályán rendezték 40 fok feletti hőségben, ami vizes fürdőruhában nem is lenne olyan veszélyes, de két objektív ténnyel azért kellett számolni: ez pedig a szél és a szemedbe sütő napfény. Például egy hátra fejes fél csavarral 3 méterről, igencsak veszélyes, amikor magad előtt egy fix pontot nézve fordítanád az ugrást, és bizony meglepődsz, hogy nem látsz semmit, mert a szemedbe tűz a nap, sőt ez még nem elég: amikor már végre fixáltad a kiinduló helyzeted a deszka szélén, egyszer csak jön a szél és kis híján lefúj a trambulinról. Szóval voltak ilyen nyalánkságok, de ez már ezzel a sporttal jár.
Elmondhatatlan stimuláló erővel bírt, hogy az ugrásaim alatt a nevemet kiabálva és magyar zászlót lobogtatva drukkolt nekem egy hazai vízilabda csapat. Magyar a magyarért izgult, anélkül, hogy ismertük volna egymást.
2023-ban Japánban lenne a VB, Fukuokában, ha a Covid, vagy valami más újból el nem söpri a versenyt. Meglátjuk, hogy milyen szerencsével leszek.
Mint mindig, most is a legnagyobb műgonddal vezérelte a történéseket az egy szem fiam, Félix. Ő az én jobb kezem, hűséges segítőm, igazi jolly joker. Örök hála neki.

Maday Tünde, Stockholm