A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társasága (SMKTT) szeretne megosztani egy részletet készülő könyvéből két Nobel-díjasunkról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről.

Színes irodalmi-, művészeti-, tudományos alkotások

és magyar közösségek, melyek összekapcsolnak bennünket a Híradó olvasóival is.

Madarassy Enikő

 

 

Karikó Katalin magyar–amerikai Nobel díjas biokémikus, kutatóbiológus

A Szegedi Tudományegyetem és a University of Pennsylvania biokémikus professzora, a BioNTech volt alelnöke

„Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, most nem lehetnék itt. Amikor elküldenek, az mindig mások döntése volt. Nagyon fontos, hogy jöjjön ezután egy másik döntés, és az már a miénk legyen! A saját elhatározásunkat nagyon okosan kell meghozni és annak arról kell szólnia, hogy hogyan tovább!” – mondta Karikó Katalin a Válasz Online-nak adott 2022-es interjújában.

Idézetek Karikó Katalin SMKTT-nak küldött válaszleveléből

„Az az igazság, hogy azért hagytam el a BioNTechet 2022 októberében és költöztem vissza Philadelphiába, hogy minden erőmmel azon dolgozzam, hogy egy nagyon súlyos neurodegeneratív betegségre terápiát fejlesszek ki, amin már évtizedek óta dolgozom.”

 

„Számomra a terápia kifejlesztése a legfontosabb feladat és minden időmet erre a programra szeretném áldozni!”

„Sajnos, az eltelt egy évben nem tudtam elmerülni a munkámban, mert állandóan reptereken és repülőgépeken töltöttem az időm nagy részét, vagy előadásokat tartottam online vagy élőben, vagy éppen videórekordokat készítettem.”

„Ahogy, Ludwig János SZBK-s kollegám fogalmazott: Katalin, »ha már az évek során a nehézségek nem tántorítottak el az egyre fontosabb feladatok megoldásától, remélem a siker és a széleskörű elismerés se fog ehhez vezetni!«.”

Karikó Katalin sikerei csak az utolsó három évben érlelődtek meg. Előtte kudarcok, elbocsájtások és sikertelen pályázatok sorozatai követték egymást. „Minden elsőre negatívnak tűnő dologban találhat az ember valami pozitívumot! Ezért van az, hogy mindegy, mit mondtak, mi történt, hogyan küldtek el, külön köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Általuk lettem kitartóbb, ellenállóbb. Nélkülük nem lennék itt!” A Magyar Tudományos Akadémia megnyitotta a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot. Karikó Katalin pedig arról álmodott, hogy kutató lesz és ott fog dolgozni. Így 1973-ban bejutott a Szegedi Tudományegyetemre, és már hallgatóként elkezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Duda Ernő és Kondorosi Éva irányítása alatt kezdett el dolgozni a lipidlaboratóriumban. Az ő ötletük volt liposzómába csomagolni sejtmagot, vírust és DNA plazmidot. Így olyan sejtekbe is bevitték a vírusokat, amelyekbe egyébként nem tudtak volna bejutni. Foszfolipidet akkoriban kapni lehetett tíz márkáért Nyugat-Németországban, de a keleti blokkban nem. Hogy marhaagyból lipidet izoláljanak, Duda Ernő elbiciklizett a vágóhídra, és visszajött egy marhaaggyal. Így neki tudtak fogni a munkának. Ez a megoldás hasznos volt, mert Karikó Katalin megtanulta: „Aki meg akar tenni valamit, az talál rá módot, aki nem, az talál rá kifogást.”

A PhD-tanulmányán 1978-ban kezdett dolgozni, kísérleteit a Tomasz Jenő RNS-laboratóriumban végezte. Itt Karikó Katalin enzimatikusan és kémiailag készített RNS-t, ami még nem a hírvivő RNS (mRNS) volt, csak egy picike RNS. 1977-ben felfedezték Londonban, hogy ez a kis RNS-molekula antivirális hatással rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert nemrégiben megtudtuk, hogy a koronavírus sokkal súlyosabban betegíti meg azokat, akiknek a szervezetében nem keletkezik ez az anyag, mert a szükséges enzimekből nincsen elegendő mennyiség. Tehát már 1978-ban is fontos volt elkészíteni egy vírusellenes anyagot. Majd különböző problémák miatt Amerikába került, ahol ugyanezt a molekulát kutatta.

1989-ben elkerült a University Pennsylvaniára, ami Philadelphiában van. Itt kezdett el mRNS-sel foglalkozni. 1984-ben már kémcsőben lehetett készíteni a szükséges fehérjét kódoló mRNS-t. Megkért egy kutatót a Harvardról, hogy küldjön neki plazmidot, amiről mRNS-t tudna készíteni. A kutató a kért plazmidot borítékba tette és postázta. Akkor még nem voltak szigorú szabályok, mint manapság, nem kellett semmit aláírni, kötelezettséget vállalni. Vagy ha voltak is, nem foglalkoztak velük. Így kezdett el Karikó Katalin mRNS-t készíteni a kapott segítséggel. Fontos gondolata támadt arról, mi lenne, ha az orvos kollégái által végzett műtétek alkalmával – amikor véreret cseréltek a szívben – használt érdarabokat előkezelné mRNS-sel. Talán ez megnövelné a donorér túlélését. Közben pedig azon kezdett kísérletezni, hogy mit kódoljon az mRNS, milyen fehérjének lenne terápiás hatása. Különböző utak nyíltak meg, és arra jutottak, esetleg a csontvelő-átültetésnél is lehet használni ezt a módszert. Ezt követően lefokozták fakultáns pozíciójából, majd állásából elküldték. Így került az idegsebészeti klinikára. Ott az egyik rezidens, akivel korábban együtt dolgozott, megtudta, hogy elbocsájtották. Ezért ő meggyőzte a tanszékvezetőt, hogy az agysebészetnek szüksége van egy molekuláris biológusra. Így kapott állást, fizetést és laboratóriumot, ahol tizenhét éven át dolgozott és a legfontosabb kísérleteit végezhette el.

Egy érdekes tanulmányra alapozva Karikó Katalin elmesélte azt, hogyan születik egy új felfedezés: „Több tudósból álló terjedelmes csoportban, mindenki több szempontból vizsgálja a felmerült problémát. Ezáltal, a tudásuk összeadódik.” A másik lehetőségre adott egy konkrét példát is: „Vagyok én és egy kolléga az idegsebészeten, ő látja a betegek problémáit, én a biológiai lehetőségeket. Beszélgetni kezdünk, ötletelünk. Kiderül számomra, hogy sok agyvérzéses beteg azért hal meg, mert a nagy agyierei összehúzódnak. Mi lenne, ha egy enzimet kódoló mRNS-t odavinnénk? A kollégám be tudja vinni az érbe, én pedig megcsinálom az mRNS-t. Így kezdtünk el együtt dolgozni.” „Együtt valami újat tudunk csinálni! Így is létrejöhet egy új találmány, nem kell hozzá nagy csoport, csak két lelkes ember!” Állatkísérletekben tesztelték az mRNS-t. Bebizonyították, hogy a testbe juttatott mRNS-ről elkészül a fehérje. A fehérje hatásos és nem váltott ki semmiféle immunhatást. Ki tudták mutatni a fehérjét egérben, ami reménnyel töltötte el őket, hogy az emberben is eredményes lesz. Ez az eredmény nagyon izgalmas volt a számukra. De a tanszékvezető megelégelte, hogy a pályázatokra nem kapott támogatást, és 2013-ban ajtót mutatott Karikó Katalinnak, 58 évesen nyugdíjazták.

Egy mostani találkozás alkalmával ez a tanszékvezető elmesélte, hogy előadást fog tartani Karikó Katalinról ”How did we miss it?” (Hogy nem vettük észre?) címmel. Ilyen ellentmondások közepette érte el Karikó Katalin a mostani sikereit! „Tehát megint kaptam egy kis segítséget ahhoz, hogy kilépjek egy ajtón, és ezzel máshoz is hozzásegítettek! Selye János könyve már megtanított rá: nem hagyhatom, hogy mások döntése határozza meg a sorsomat! Vagyis, nem megyek nyugdíjba, elhatároztam, hogy Németországban, a BioNTech-nél folytatom a munkámat!” 2013-ban alelnökként belépett hozzájuk. Ott fejlesztettek ki a világon először egy koronavírus elleni mRNS oltást. Majd, a BioNTech három alapítójával közösen megkapták Németországban a Werner von Siemens-gyűrűt és a German Future díjat. Karikó Katalin hálás az ottani lehetőségért, hogy ott éjjel-nappal szorgalmasan dolgozhatott, de ugyanúgy hálás a volt tanárainak és mentorainak is! Magyarországon, a Nobel-díj átvétele után Karikó Katalin bemutatta Szeged városának fontosságát, ahonnan világviszonylatban is fontos kutatási eredmények származnak:

„Szeretném érzékeltetni, mekkora jelentősége van a Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak. A Harvard Egyetem Warren Alpert díjának átadásán kiderült, hogy Polyák Kornélia, aki a Harvardon professzor, szintén Duda Ernő laboratóriumában tanulta meg, hogyan kell kutatni! Most Berlinből jövök, ott a Siemens-gyűrű átadása alkalmából a nagykövetségen rendezett vacsoránál rajtam kívül három kutató volt jelen: Ivics Zoltán, Izsvák Zsuzsanna és Gorjánácz Mátyás! Mi mind a négyen Duda Ernőtől tanultunk! Szóval köszönöm szépen, Ernő, az ő nevükben is, ahogy a többi tanáromnak, mentoromnak is a sikereket! […] Kondorosi Éva velem volt Párizsban, amikor a francia tudományos akadémia Grand Médaille-díját átvettem. Nagyon fontos számomra David Langer szerepe, akivel az idegsebészeten dolgoztam együtt és Elliot S. Barnathané, aki hét éven keresztül állta a fizetésemet, végig abban reménykedve: csak elnyerek már egy pályázatot. Az utolsó pillanatig kitartottak mellettem, segítettek engem.” Csak a 65. életéve után figyeltek fel a kutatásaira. Ekkor a világ tudományos akadémiái, legrangosabb egyetemei, királyi családjai tüntetik ki. Amikor átvette Budapesten a Semmelweis Award-ot, meghallgathattuk életfilozófiáinak egyik fontos üzenetét: „Soha se hagyd, hogy mások döntsenek a sorsodról!”

Az igazi siker eléréséhez fontos a meleg családi légkör és a gyökerek is: „Kisújszállást nem nagyon jelzi a térkép. Amikor a lányom először földgömböt kapott, meg kellett mutatni rajta, hol van, és ezt jelölte be a világ középpontjának. Itt nőttünk föl, nagyon egyszerű körülmények között. Nádfedeles házban laktunk, a kútra jártunk vízért, nem volt televíziónk, hűtőszekrényünk, szerető családunk azonban igen!” (Ma Kisújszállás díszpolgára!)

A kitartás elképzeléseink iránt, segít a célok elérésében!

„Szegeden, harmadikos gimnazista koromban léptem be először egy egyetemi épületbe, akkor láttam először professzort. És ennek nagy jelentősége volt, mert nem a felvételin kerültem első alkalommal ilyen helyzetbe.” Vendégek körében, díszvacsorán köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem vezetése a Nobel-díját alma materének ajándékozó Karikó Katalint, az SZTE kutatóprofesszorát. A 2024. április 16-i ünnepi estre eljött az esemény fővédnöke, Sulyok Tamás köztársasági elnök is. Az államfő köszöntőjében kiemelte, hogy Karikó Katalin a világ csúcsára jutva is igaz ember maradt, aki visszatér oda, ahonnan indult, és felelősséggel viseltetik hazája iránt.

Állandó kiállításon tekinthető meg Karikó Katalin Nobel-díjának hivatalos másolata az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen jelentette be, hogy Nobel-érmének 24 karátos arannyal bevont hiteles másolatát az egyetemnek ajándékozza. (Köszönjük szépen, Karikó Katalin!)

A Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a University of Pennsylvania School of Medicine adjunktusa, dr. Merkely Béla rektortól vette át a kitüntetést, melynek odaítéléséről még 2021 nyarán döntött az egyetem Szenátusa. Dr. Karikó Katalin, az mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti- és az Academia Europaea megválasztott tagja lett. Korábban, a biológus diploma megszerzését követően, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában kezdte pályáját, már ekkor foglalkoztatta az RNS terápiás alkalmazásának lehetősége. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatta kutatómunkáját. 2005-ben Drew Weissmannal közösen jelentős áttörést ért el a Pennsylvaniai Egyetemen. Karikó Katalin elsőként dokumentálta az mRNS-t nukleozid komponenseivel, mely kémiai módosításai segítenek növelni annak stabilitását, illetve csökkenteni immunogenitását, megteremtette a rendszer terápiás alkalmazásának alapjait! A következő kihívást a módosított mRNS hatékony bejuttatása jelentette a szervezet élő sejtjeibe. Erre 2017-ben tanítványával, Pardi Norberttel, Drew Weissmannal és Pieter Cullis-szal együtt találtak megoldást azzal, hogy a módosított mRNS-t megfelelő lipidburokba csomagolták.

Karikó Katalin nevéhez több mRNS-technológiához kapcsolódó szabadalom is kötődik. A professzor asszony támogatásával Pardi Norbert évek óta aktív együttműködésben áll Jakus Zoltán kutatócsoportjával a Semmelweis Egyetemen. A közelmúltban egy nyirokérnövekedési faktort kódoló mRNS alkalmazásával sikerült szervspecifikus nyirokérnövekedést létrehozni, és a kísérletes nyiroködémát megakadályozni.

Karikó Katalin megfontolandó tanácsa a fiatal generáció számára: „Megpróbálom a fiatalabb generációt inspirálni! Itt van két gyerekkönyv: »A lány, aki kutató akart lenni« és a »Never give up« (Soha ne add fel), amelyik Amerikában és Magyarországon is megjelent. Szeretném elmondani a fiataloknak azt, hogy mi a szépsége annak, hogy kutatók lehetünk. Most reflektorfénybe kerültem, de ha a rivaldafényt szeretik, akkor legyenek inkább színészek, mert a kutatópálya ezt valószínűleg nem adja meg. Ha pedig gazdagok szeretnének lenni, és sok pénzt akarnak, akkor… akkor nem tudom, mit kell tenniük. De ha azt szeretnék, hogy örömteli legyen az életük, és úgy érezzék, tettek valamit az emberekért, akkor legyenek kutatók! Talán név szerint nem fogják ismerni őket, de ők maguk mindig tudni fogják, hogy jót cselekedtek másokkal!”

Kitüntetései

Dr. Karikó Katalin munkáját számos rangos elismeréssel díjazták. A 21. század egyik legfontosabb tudományos felfedezése kötődik nevéhez. 2023. október 2-án a Karolinska Intézet bejelentette, hogy a 2023. évi Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték oda az mRNS-technológia kifejlesztéséért.

Néhány, a számos kitüntetései közül:

-           Magyar Szent István-rend

-           Széchenyi-díj

-           Magyar Corvin-lánc

-           Bolyai János alkotói díj

-           Neumann-díj

-           Szegedért Alapítvány – Fődíj

-           Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért

-           German Future Prize

-           Golden Plate Award

-           European Inventor Award for Lifetime achievement

-           Genius Award

-           Grande Médaille

-           Albany Medical Center Prize in Medicine and Biomedical Research

-           Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award

-           Breakthrough Prize

-           Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award

-           Japán-díj

-           Keio Medical Science Prize

-           Canada Gairdner International Awards

-           BBVA Award

-           Tang Prize

-           Harvey Prize

-           Rosenstiel-díj

-           Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize

-           Louisa Gross Horwitz Díj

-           Warren Alpert Prize

-           Számos Egyetem Tiszteletbeli Doktora

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karik%C3%B3_Katalin_d%C3%ADjainak_%C3%A9s_kit%C3%BCntet%C3%A9seinek_list%C3%A1ja

Forrás: (Forrás: Karikó Katalin: „Köszönetet mondok azoknak, akik megnehezítették az életemet. Nélkülük nem lennék ma itt”, https://www.valaszonline.hu/2022/12/28/kariko-katalin-semmelweis-award-beszed/)                                          

(Forrás: Prof. Dr. Karikó Katalin fogadása a Szegedi Tudományegyetemen, https://www.youtube.com/watch?v=reI_RsBbVBM)