Amikor elterjedt a híre az új szlovák nyelvtörvénynek, de a törvény szövege még nem volt elérhető, ellenőrizhető, fenntartással fogadtam olyan híreszteléseket, hogy még a magyar sírkőfelíratoknak is kétnyelvűeknek kell lenniük a jövőben. Olyan groteszknek tűnt az, hogy a szlovákiai magyarokat még haláluk után is követni fogja a törvényhozás, hogy durva viccnek könyveltem el. Később, amikor lehetőségem nyílt beleolvasni a törvény szövegébe, megtaláltam a sírkövekre vonatkozó részt; bizony nem kósza híresztelésről volt szó, hanem egy európai ország parlamentje és államelnöke által elfogadott és jóváhagyott nyelvtörvényről, amely 2009-ben jelenhetett meg!

Amikor az Európai Néppárt elnöke, a belga Wilfried Martens nemrégiben az MKP (Magyar Koalíció Pártja) vezetőivel tárgyalt a szlovák nyelvtörvényről, elmondta, hogy Belgiumban, ahol három nyelv - a flamand, a francia és a német - számít egyenértékűnek elképzelhetetlen lenne egy ilyen nyelvtörvény. Ha valaki mégis megpróbálkozna vele, hatalmas felháborodást váltana ki. Martens szerint ahhoz, hogy egy országban a különféle nemzetiségek békében éljenek egymással kulturális önrendelkezés szükséges.

Ha valaki Szlovákiában kulturális önrendelkezésre való jogot követel, vagy akár csak megemlíti azt, számíthat arra, hogy elszabadul a pokol. Fényévnyi távolságra van ennek a demokratikus jognak a biztosítása, és amennyiben lehetséges időben még messzebbre kitolni, akkor a nyelvtörvény megalkotóinak ez egyelőre sikerült.

Az alábbi “beszélgetés” fiktív interjúalanya – nevezzük őt Felföldi Árpádnak - nem hivatásos politikus, nem szakértő, hanem csak egy szlovákiai magyar átlagember, aki éberen figyeli a körülötte történő eseményeket. Mivel kitalált személy, ezért nem vádolható elfogultsággal sem, hiszen “válaszai” a nyomtatott sajtóban, a világhálón, a tévében fellelhető és elhangzott véleményekből, tiltakozásokból, nyilatkozatkból állnak.

1. Az új szlovák nyelvtörvény egyértelműen korlátozza – ellentétben az európai normákkal – az ország területén élő nemzetiségek nyelvhasználatát. A magyar közösség ellenállása masszív és kitartó, de tapasztalható-e hasonló hozzáállás a rutén / ukrán, roma lakosság részéről is?
1a. Ha igen, van-e összehangolt stratégiájuk a magyarokkal?
1b. Ha nem, mi a passzivitásuk magyarázata?

- Van egy alapvető különbség a szlovákiai magyarság és a többi szlovákiai nemzetiség (cseh, lengyel, német, roma, ruszin, ukrán) között: amíg a magyarok az összlakosság közel tíz százalékát teszik ki, addig a többiek együttes létszáma csupán 3-4 %. Egyedül a roma kisebbség mutat növekvő tedenciát, számarányuk eléri az 1,9 %-ot. Vezetőjük még a nyár folyamán kijelentette, hogy a romák támogatják az új nyelvtörvényt. A németeket a második. világháború után szinte teljesen likvidálták, a megmaradtak jórészt kivándoroltak. Ma már csupán pár ezren vallják magukat németnek. ők, tudomásom szerint, nem nyilatkoztak a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A csehek, lengyelek, ruszinok, ukránok ugyanahoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, mint a szlovákok. A hétköznapi érintkezésben minden nehézség nélkül megértik egymást, ezért ők kivételt képeznek a nyelvtörvény paragrafusai alól. Így talán érthető, hogy őket közel sem érinti olyan érzékenyen ez az új nyelvtörvény, mint a magyarságot.

Az új nyelvtörvény tehát kizárólag a magyar nyelv használatát hivatott korlátozni. Gašparovič államelnök, amikor aláíra a nyelvtörvényt, kijelentette, hogy ez az új nyelvtörvény meg fogja  szünteti a magyarlakta területeken élő szlovákok diszkriminációját.

 

A magyarországi parlamenti pártok között jelenleg csupán egy kérdésben van egyetértés, de abban szinte egy emberként állnak ki: ez a szlovák nyelvtörvény elítélése. Szlovákiában a rendszerváltás után megalakult három magyar párt idővel egy koalíciós pártba tömörült, és így, együttes erővel szép sikereket értek el a különböző szintű választásokon. Mára ez az egység megbomlott, a párton belüli viszályok egy új szlovákiai magyar párt megalakulásához vezettek.  Az MKP és a Híd közötti ellentétek pillanatnyilag áthidalhatatlannak tűnnek. Vonatkozik–e ez a nyelvtörvény megítélésére is? Ha igen, akkor jelent-e ez valamilyen helyzeti elônyt a szlovák kormány számára?

 

- Duray Miklós szerint továbbra is csak egy szlovákiai magyar párt van. “A másik nem magyar”. Akár igaza van Duraynak, akár nincs, ez a pártszakadás a jelenlegi helyzetben a szlovák kormány malmára hajtja a vizet. Az éppen lezajlott megyei választásokon az MKP többet vesztett, mint amennyit a Híd / Most (most = híd) nyert. Ez is mutatja, hogy a választók bizalma megingott a pártviszály következtében. Kevesebb lett a megyei képviseletünk, kisebb a lehetőségünk ezen a szinten (is) befolyásolni a napi politikát. Az jelenlegi nacionalista szlovák kormánnyal szemben esetleg egy egységes magyarságnak lenne esélye az eredményes párbeszédre. A pártszakadás következtében azonban olyan lett a helyzetünk, mintha a DAC (a dunaszerdahelyi foci csapat) 10 emberrel állna ki a pozsonyi Slovan ellen.

 

Amikor az új szlovák nyelvtörvény ügye az EBESZ-hez (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) került felülbírálásra, a szlovák sajtóhírek szerint az EBESZ a nyelvtörvényt Szlovákia belügyének tekintette és nem kívánt beavatkozni. Valóban volt egy ilyen hivatalos EU-álláspont?

 

- Valóban volt, de csak egy napig. Az EU nehézkesen kezeli ezt a vitát, amely két tagállam között alakult ki. Az EBESZ főbiztosa előtt kellett volna a két félnek egyeztetnie, de a szlovák fél egy nappal a kijelölt időpont előtt egyoldalúan tálalta a főbiztosnak a vitatott nyelvtörvényt úgy, hogy a főbiztos tényleg nem talált abban kivetnivalót. Csupán miután a magyar félt is meghallgatta, változtatott álláspontján, de akkorára a szlovák sajtó már szétkürtölte, hogy az EU nem kíván beavatkozi a nyelvtörvény körüli vitába.

 

A szlovák és a magyar fél meghallgatása után Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa indítványozta a törvény módosítását, mivel sérti a nemzetiségek jogait. Elfogadta-e Szlovákia ezt a döntést, és mennyiben tett annak eleget?

 

- A szlovák kormánynak nem érdeke, hogy nemzetközi visszhangja legyen ennek a szlovák-magyar vitának, ennek ellenére vonakodik változtatni az eredeti nyelvtörvényen. Csupán a tárgyalások folytatásába egyezett bele, valamint a bírságolás bevezetését halasztotta el a jövő évre.

 

Még ha enyhítene is a szlovák kormány a törvény alkalmazásán, annak megfélemlítő hatása már befészkelődött az emberek tudatába. Egyesek, a pénzbírságtól tartva, inkább vakon követik majd a törvény előírásait, míg mások dacból, ”csakazértis”, a csendes polgári ellenállást választják és figyelmen kívül hagyják a nyelvtörvény létezését. Van-e már tudomása a törvény tényleges alkalmazásáról, és van-e kidolgozott elképzelés a törvénnyel összeütközésbe került egyének, szervezetek támogatására?

 

- Egy kelet-szlovákiai községben, Nagytárkányon, ahol csupán néhány szlovák él, feljelentették a község polgármesterét, amiért hangszórón csak magyar nyelven tett közzé egy közleményt. A polgármestert a rendőrség kihalgatta.

Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke egy alkalommal fasisztának nevezte a Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Pártot. Miután Slota ezért feljelentette, a bíróság Duray Miklóst bocsánatkérésre kötelezte. Duray ennek eleget tett, de magyarul! Ezt Slota nem fogadta el, és most azt vitatja a bíróság, vajon jogos, vagy nem jogos a magyar nyelvű bocsánatkérés!

Ami a nyelvtörvény által sújtottak megsegítését illeti, nyilván nem anyagi, hanem csak erkölcsi támogatásra számíthatnak. Az MKP honlapján olvasható egy sajtóközlemény, mely szerint ”Az MKP monitorozó rendszer beindítását tervezi…” Azzal, hogy a nyelvtörvénnyel összeütközésbe kerültek esetét nyilvánosságra hozzák nemcsak itthon, hanem megfelelő fórumokon külföldön is, a közvélemény figyelmét folyamatosan a szlovákiai magyarság helyzetére irányítják.

 

Lát-e esélyt arra, hogy nemzetközi nyomás, vagy hatékonyabb magyar – szlovák párbeszéd hatására a szlovák kormány visszavonja a nyelvtörvényt?

 

- Nem, ez a szlovákiai magyarság igazát, győzelmét jelentené! Némi módosításra viszont van remény. 1995-ben is módosították az első nyelvtörvényt. Igaz ugyan, hogy akkor a két magyar párt volt a koalíciós partner, nem pedig az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt.

 

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Csáky Pállal az MKP elnökével és Berényi Józseffel az MKP alelnökével tárgyal a szlovák nyelvtörvényről.

 

Amikor Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Čaplovič Dušannal, a szlovák miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésén indítványozta, hogy a szlovák kormány legyen nyitott a nyelvtörvény esetleges módosítására, Čaplovič azt válaszolta, hogy a szlovák kormány nyitott erre. Kijelentése alaposan felkavarta a vizet, hiszen a hivatalos álláspont az, hogy egy tapodtat se hátrálnak. Másnap Čaplovič kénytelen vol magyarázkodni, szavainak félremagyarázásra hivatkozni. Nem tudni, hogy nyelvbotlás volt-e a nyilatkozata, vagy mégse végleges a szlovákok konok elutasításító magatartása valamennyi áthidaló megoldási javaslattal kapcsolatban.

 

Mindenképpen enyhülést jelentene a két ország közötti feszült viszonyban az új nyelvtörvény visszavonása, vagy legalábbis alapos módosítása. Mi várható, ha ez nem történik meg?

 

- Amíg erős politikai érdekek fűződnek a nemzetiségi viszály szításához, addig nem várható enyhülés. Magyarországon hamarosan új kormány alakulhat, Szlovákiában viszont erre aligha van esély. Ellenkezőleg, a Fico-kormány ezzel a nacionalista politikájával maga mellé állíthatja a szélsőséges nemzeti érzelmű választókat is, és akkor akár abszolút parlamenti többséget is elérhet. Arra a kérdésre, hogy józanabb politikát folytatna-e, ha függetlenítené magát a Szlovák Nemzeti Párt támogatásától, mi is szeretnénk tudni a választ.

 

Boross Kálmán