2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. A kormány és a szakmai valamint civil szervezetek javában készülnek a feladatra, hiszen - a nagy felelősség mellett – ez az időszak komoly esélyt jelenthet az ország sokoldalú bemutatkozására is.
Az elnökség lényegében az Európai Tanács vezetését jelenti, ami azért fontos megbízatás, mert az aktuális elnök, illetve az úgynevezett trió elnökség befolyásolhatja, hogy milyen témák kerüljenek az ülések napirendjére.
A Híradó arról érdeklődött Dr. Szentiványi Gábor nagykövetnél, hogy Magyarország milyen célkitűzéseket fogalmazott meg az EU elnökség idejére.
Dr.Szentiványi Gábor
- Nagykövet Úr, a három együttműködő állam nyilván már elkezdte a napirendi pontok megfogalmazását és a vélemények egyeztetését. A csoportos elnökség egyrészt az elnöklő partnerekhez való igazodást feltételez, másrészt erősebb vezetői pozíciót is eredményezhet, éppen a közös vélemények korai kialakításának köszönhetően.
- A nemrég elfogadott Lisszaboni Szerződés alapján minden, egymást követő három elnökség úgynevezett triót alkot, aminek az a lényege, hogy másfél évre előre megállapodnak, milyen általános célkitűzéseket, programokat kívánnak megvalósítani, mely területekre helyezik a hangsúlyokat, illetve milyen eredményeket kívánnak elérni nemcsak saját féléves elnökségük alatt, hanem a másfél éves periódus során is. Mindez koordináltabb, koherensebb tevékenységet eredményez az Unió számára. Hazánk Spanyolországgal és Belgiummal alakított ki átfogó programot még 2009 végén, amelyen belül természetesen minden elnökség maghatározhatja a saját hangsúlyait is, figyelembe véve az aktuális helyzetet. A trió elnökség, illetve program jó hátteret ad, de az elnökséggel járó döntéseket és felelősséget mindig az éppen elnöklő tagállamnak kell meghoznia, illetve viselnie.
- Melyek lesznek azok a kiemelt területek, amelyek fokozott figyelmet kapnak a hármas elnökség során?
- Mindhárom ország híve az európai együttműködés elmélyítésének, az EU hatékonyabb működésének és világpolitikai szerepe erősödésének. Az egyik fő hangsúlyt a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás bővítése képezi, amelynek során azonban olyan szempontokat is érvényesíteni kell, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy az energiabiztonság és hatékonyság növelése. A 2008-ban kirobbant pénzügyi-gazdasági válság miatt folyamatban van a pénzügyi piacok jobb szabályzását és felügyeletét biztosító intézkedések kialakítása. Szociális téren a trió a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentését állította középpontba, de fontosnak tartja a szabadságon, biztonságon és jogon alapuló térség kialakítására vonatkozó ún. Stockholmi Program megvalósítását is.
- Melyek lesznek a magyar elnökség kiemelt prioritásai?
- Minden elnökség egy kicsit hasonlít a szerelőszalag mellett dolgozó gyári munkás szerepéhez, aki valamit hozzátesz az előtte dolgozók munkájához és úgy adja tovább a „terméket” az utána következőknek. Ez azt is jelenti, hogy a szalagra merőben új dolgokat nem igen lehet fölrakni, a „fusizás” pedig nem szokásos. Magyarország – annak ellenére, hogy először tölt be ilyen szerepet – igyekszik olyan érdemi hozzájárulást nyújtani, ami előreviszi az európai ügyeket. A végleges magyar elnökségi program még készülőben van, de főbb elemei már most láthatóak. Ezek:
- Kilábalás a gazdasági válságból, a gazdaságpolitikai koordináció erősítése, az Európa 2020 stratégia végrehajtása.
- Az ágazati politikák reformja, így pl. a közös energiapolitika alakítása.
- Az EU bővítési folyamatának továbbvitele, pl. a Nyugat-Balkánon, és szomszédságpolitikájának fejlesztése, többek között a Keleti Partnerség csúcstalálkozójának megszervezésével 2011 májusában.
- A Duna Régió Stratégia elindítása, és általában a víz szerepének középpontba állítása.
- A polgár közeli Európa erősítése és a kulturális sokszínűség ösztönzése.
- Az Európai Unió újabb bővítések előtt áll, Horvátországgal már előrehaladott stádiumban vannak a csatlakozási tárgyalások.
- Horvátország esetében célunk annak elősegítése, hogy elnökségünk végére lezárhatóak legyenek a tárgyalások. Szeretnénk azt is, hogy a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok esetében sikerüljön valamilyen előrelépést elérni a csatlakozási folyamatban. Ismert, hogy Törökország, Izland, illetve további öt nyugat-balkáni ország ért el eddig valamilyen lépcsőfokot az EU-hoz való közeledésben.
- A magyar országgyűlés nyilatkozatban vállalta a nemzeti összetartozás erősítését. Hogyan lehetséges a magyar nemzeti kisebbségek jogait előmozdítani az elnökség hónapjaiban?
- A nemzeti összetartozás gyakorlati megvalósítása terén jelentős lépéseket tett a magyar kormány, illetve parlament az elmúlt hónapok során, pl. az állampolgársági törvény megalkotásával, vagy a Magyar Állandó Értekezlet ismételt összehívásával. Uniós elnökségünk is kínál lehetőséget nemzetpolitikai céljainkkal összhangban levő lépések támogatásra: Románia schengeni övezethez való tartozásának magyar szándékok szerinti mielőbbi megtörténte pl. tovább javítja az ott élő magyarok szabadabb mozgását is, Szerbia EU-hoz való fokozatos közeledése az ottani magyarok érdeke is, Kárpátalja pedig, szerény mértékben bár, de előnyökhöz juthat az Ukrajnát is magába foglaló Keleti Partnerség programjai révén. A magyar elnökség hangsúlyt helyez továbbá az európai alapjogi karta nyújtotta jogok érvényesülésére, illetve tervei között szerepel a kulturális sokszínűséget előmozdító programok szorgalmazása.
- Az uniós elnökség jó alkalom arra is, hogy az elnöklő ország gyakrabban kerüljön az európai érdeklődés középpontjába. Miként fogja a svéd közvélemény érzékelni a magyar elnökséget?
- Maga az elnökség ténye, az annak során Európa érdekében nyújtott teljesítményünk, vagy egy váratlan válság kezelésében mutatott helytállásunk önmagában is Magyarországra irányítják a világ figyelmét. Az elnökséggel járó több száz hazai tanácskozás, konferencia, rendezvény alkalmat ad történelmünk, kultúránk vagy éppen gasztronómiánk (boraink) közvetlen bemutatására. Elnökségünk svéd szakmai megítélését elsősorban az elvégzett munka befolyásolja majd, amihez jó alapot teremt, hogy az egy évvel ezelőtt lezajlott svéd elnökséggel szoros kapcsolatot alakítottunk ki, számos témában azonosak a nézeteink, hasonló érdekeket képviselünk és megoldásokat szorgalmazunk. Az EU fővárosokban történő kulturális bemutatkozásunkat az igen szerény anyagi háttér korlátozza, így igyekszünk rákapcsolódni olyan rangos eseményekre, mint pl. a Liszt évfordulós koncertek, vagy a 100 tagú cigányzenekar november végi svédországi vendégszereplése.
- Végezetül: melyek azok a célkitűzések, amelyekben Ön leginkább szeretne előrelépést, netán megoldást tapasztalni az elnökségi időszak lejártakor?
- A fent taglalt komplex célokkal összhangban szeretném, ha előrelépés történne közép-európai szomszédjaink ügyében, ami hatással van a kárpát-medencei magyarság sorsára is. Európa szerte jó hatása lenne, ha tovább tudnánk lépni a társadalmi problémák, így pl. a gyermekszegénység csökkentése, a kirekesztettség felszámolása vagy az európai roma stratégia kialakítása terén. Mint „dunai ember” várakozással tekintek a Balti Tengeri Stratégia mintájára alakuló Duna Régió Stratégia pozitív hatásai elé.
- Köszönöm szépen a válaszokat!
Kérdezett: Sántha Ferenc