Ághegy-Liget Baráti Társaság

Nyomtatás

 

Néhány jelentősebb esemény 2011-ben:

A Magyar Kultúra Napja Gála

Budapest, 2011. január 22.

 Molnár Gergelynek, a Kristianstadi Magyar egyesület elnökének a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, Nick Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozza. Az avató ünnepségen az ÁLBT-t Tar Károly t.b. elnök, az Egyetemes Kultúra Lovagja képviseli.

 

Könyvbemutató Budapesten

Június 1-én a Magyarok Házában, június 2-án a Magyar Írószövetség székházában bemutattuk az Ághegy könyvsorozat legújabban megjelent köteteit. A Baráti Társaságot Tar Károly és Zoltán Gaál képviselte.

 

Lovagi bál Bromöllában

Tíz Skandináviában élő Magyar - és Egyetemes Kultúra Lovagja kapott meghívást az Ághegy-Liget Baráti Társaság, a Kristianstadi Magyar Egyesület és a Magyar Kultúra Lovagrendje közös rendezésében meghirdetett bálra, amelyre május 7-én a brömollai Népházban került sor.

 

A bálra a Kristianstad- és Lund-környéki magyarokon kívül, Lakatos Julia, a Hungaroklub és az Ághegy-Liget Baráti Társaság titkára szervezésében, külön autóbusszal malmöiek is érkeztek.

 

A mulatságot megelőző bő egyórás kultúrműsort a lovagok szolgáltatták. A Lovagrend alapítójának, Nick Ferencnek, rövid ismertetője után, a jelenlévő lovagok ünnepélyes keretek között maguk közé fogadták a két esztendővel korábban lovagcímet nyert Tóth Ildikó művelődésszervezőt és írót, aki betegsége miatt nem vehetett részt a Magyar Kultúra napján hagyományosan megrendezett budapesti lovagavatáson. Nagy Zoltán, a budapesti Székely Ház Közhasznú Alapítvány elnöke, könyvkiadó-igazgató, az Ághegy Könyvek kiadója az Ághegy-Liget Baráti Társaság és az Alapítvány, valamint a Lovagrend együttműködési szerződésének hasznosságáról, az anyaország határain átnyúló magyar kapcsolatok szükségszerségéről beszélt. Tar Károly író és szerkesztő verseiből, dr. Bartha István készülő regényéből olvasott fel, Molnár Gergely, a Kristianstadi Magyar Egyesület elnöke, a Magyar Kultúra idén felavatott Lovagja pedig kedvenc versét szavalta. Tamás Gábor világszerte bemutatott nagysikerű dalcsokorral tette ünnepélyesen kellemessé a mulatság bevezetőjeként lebonyolított műsort. Vacsora, tombola, az Ághegy-kiadványok gazdag kiállítása, majd éjfél utánig tartó tánc és vigalom következett. A zenét a Lovagrend szervezésében a kellemes hangú magyarországi Kocsán István szolgáltatta szintetizátor- és harmonika-kísérettel. Különlegesen hangulatos volt Bella Péternek, a Magyar Kultúra Apródjának tekerőlant-játéka. Az esemény remélhetőleg emlékezetes marad, és követőkre talál s skandináviai tájakon élő magyarság körében.

Ligeti Pál

 

Az Ághegy-Liget Baráti Társaság irodalmi estje Koppenhágában

A Magyar Köztársaság koppenhágai nagykövetének rezidenciáján 2011. december 2-án az Ághegy-Liget Baráti Társaság könyvbemutatót tartott.

 

A rendezvényen dr. Szebényi Ferenc nagykövet köszöntője után Tar Károly és dr. Békássy Albert alapító szerkesztők ismertették az Ághegy és a Magyar Liget című lapokat, Gaál Zoltán pedig az Ághegy-Liget Baráti Társaságot. Az Ághegy alkotói, Lipcsey Andersson Emőke, Lőrinczi Borg Ágnes, Tar Károly és Gaál Zoltán, részleteket olvastak fel műveikből.

dr, Szebényi Ferenc üdvözli a közönséget

 

Gödriné Bedő Ilona verseskötetének bemutatója Malmőben

 

 

Részletek Lakatos Júlia ismertetőjéből

Kedves barátaink! Köszönöm, hogy eljöttetek. Ma azért gyűltünk itt össze, mert valószínűleg, mindannyian szeretjük az irodalmat, lett légyen az vers, novella vagy regény. Nevezzük szerzői délutánnak ezt a kis időt, amit most együtt töltünk. Életemben először, remélem nem utoljára, egy könyvbemutató miatt vagyok itt, ugyanis Gödriné Bedő Ilona Gondolatok idegenben című verseskötetéről fogunk beszélgetni. E könyv az Ághegy lapfolyam könyvsorozatának újabb köteteként jelent meg idén júliusban, Gaál Zoltán szerkesztésében.

 

 Ez a könyv kincs. Ezt nem anyagi értelemben értem. Benne van az asszonynak, a feleségnek, az anyának, s az ikrek nagymamájának, vagyis Ilonának az élete, a hite, az életfilozófiája, és tegyük hozzá, optimizmusa is. (…)

 

Örvendünk, annak, hogy Tar Károly „karmesteri pálcája” alatt magyar könyveink jelennek meg, az elmúlt 11 év alatt összesen 25 darab. 10-15 év múlva a könyvek, a lapok s a folyóiratok elektronikus formában látnak majd napvilágot. Külön öröm számunkra, amikor csinos kiadásban kézbe vehetünk egy-egy kötetet, amelyben gondolatokat találunk az életről, az emberről, a természetről, az álmokról, az élményekről, a politikáról, a társadalomról.

 

Ilona kötetének címe mutatja, vagy sejteti: ha messze is kerültünk szülőföldünktől, többnyire magyarul beszélünk, magyarul álmodunk s magyarul gondolkodunk. S igyekszünk őrizni identitásunkat a nagy svéd olvasztótégelyben…

 

Ilonának több verse jelent meg a Magyar Ligetben. Részt vett az Ághegy által meghirdetett irodalmi-művészeti pályázaton és egy verse bekerült a Skandináv Helyőrség című kötetbe is elgondolkodtató mondanivalója miatt. (…)

1990-ben érkezett Svédországba, eleinte csak az íróasztalfióknak írt, s aztán lassan ezek az írások napvilágot láttak. Költészete egyre inkább elmélyül. (…)