Az Ághegy a IV. Magyarok Világtalálkozóján

Nyomtatás

Április 23-án Stockholm után Kolozsváron, a Minerva Társaság és a „Szabadság” napilap szerkesztőségének meghívására, bemutatásra került a Tar Károly író és költő versei által ihletett képkiállítás. A kiállító termek falain egymás mellett kerültek felfüggesztésre a nagy méretben kinyomtatott versek és Moritz Lívia svédországi festőművésznő, az Ághegy műhely tagjának művei.

A megnyitón a több kolozsvári irodalmi-kulturális személység mellett nagyszámú érdeklődő hallgatta Tibori Szabó Zoltán elnök méltató szavait.

Burca Péter, a Kolozsvári Román Opera magán énekese mély, tisztán csengő baritonjával magas művészi előadásban Mozart és Rossini áriákkal szórakoztatta a nagyérdeműt.

A Kolozsvári Magyar Színház művésze elszavalta Tar Károly Itt és ott, valamint a Megszámlált napjaink című verseit. Mind a költő, mind a festőművésznő röviden beszélt a bemutatott művek keletkezéséről.

A sikeres bemutató nyomán számosan látogatták a kiállítást, mint a költészet és festészet összefonódásának, egymásra hatásának jelképét. Megtisztelő volt a kolozsvári Báthory István gimnázium, egy egész osztály tanulóinak közös tárlatlátogatása. A vendégkönyvben bejegyzett írásaik magas színvonalú irodalmi és művészeti tájékozottságot tükröztek.

A vándorkiállítás következő állomásának Budapest, a Magyar Írószövetség Székháza adott helyet. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke megnyitó beszédében örömmel üdvözölte az Ághegy, a skandináviai magyar alkotók népszerűsítőjének jelenlétét az írószövetségnél, valamint a magyar nyelv és irodalom terjesztése, megőrzése érdekében kifejtett munkásságát. Ezt követően Pomogáts Béla, Széchényi Díjas irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke méltatta a kiállítást, majd Kovács Sándor kolozsvári zongoraművész, gyönyörű megszólaltatásban Bartók és Chopin műveket adott elő.

Dengyel Iván, a Vígszínház Jászai Mari Díjas művésze kimagasló szintű előadásban szavalta el Tar Károly Itt és ott, majd a Búcsú Európától című verseit.

Nikli Noémi újságíró egészen különleges megvilágításban méltatta Moritz Lívia festőművésznő munkásságát.

A termet teljesen betöltő résztvevők között örömmel üdvözöltük a kiállítás megnyitóját személyével megtisztelő Szentiványi Gábor nagykövet urat, a svédországi magyarság régi támogatóját, fáradhatatlan lelkesítőjét az önidentitásuk megőrzésében vívott küzdelmükben. Stockholmi nagykövetsége idején irodalmi, kulturális tevékenységünk magasabb dimenzióba lépett.

A megnyitón jelen volt a Kossuth Rádió két szerkesztője, Cservenka Judit és Filippinyi Éva. A rá következő napon a Kossuth rádió stúdiójába hívták Szentmártoni Jánost, az írószövetség elnökét, Moritz Lívia festőművészt, Tar Károlyt az Ághegy szerkesztőjét, valamint Moritz Lászlót, az Ághegy-Liget BT alelnökét.

A műsor keretében alakalom adódott betekintést nyújtani a svédországi magyarság életébe, különös tekintettel a SMOSZ által irányított kulturális tevékenységekbe, majd kiemelten foglalkozni az Ághegy, skandináviai magyar nyelvű lapfolyam hídépítő szerepéről, a szórvány magyarság és az anyaország, svédországi magyarság és befogadó ország, valamint szórvány-szórvány kultúrák között.

A harminc perces felvételt május 10-én, az Esti séták kulturális műsor keretében sugározta a Kossuth Rádió.

A kiállítást megtekintették a budapesti IV. Magyarok Világtalálkozójának szervezői, akik az Itt és ott című képet bezsűrizték a Syma csarnokban – a Világtalálkozó keretében sorra kerülő – kiállítás képei közé, mely alkalommal felkérték Moritz Líviát egy rövid előadás megtartására a magyar nemzetiségű festőművészek svédországi jelenlétéről.

A kolozsvári „Szabadság” külön képes riportban számolt be a vers-kép kiállításról kiemelve annak kapcsolatépítő jelentőségét a skandináviai magyar művészek és más szórványlakta testvéreink között. Hasonló értékelés hangzott el a budapesti kiállítást követően a látogatók, a Magyar Írószövetség, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége részéről, kiemelve a Skandináviában élő magyar művészek alkotásainak jelentőségét, mint az egyetemes magyar művészet szerves részét.

Moritz László