Gondolom, már senki sem emlékszik, a SMOSZ 2015-ös tavaszi közgyűlésén az egyesületi beszámolóm inkább hasonlított egy elsirató helyzetjelentéshez, mint egy sikeres aktivitást tükröző tudósításhoz. Akkor ott felsoroltam az összes negatív tényezőt, ami a közösség működését nehezítette, és a kényszerű megszűnését előrevetítette.

Azonban a zárógondolatban ígéretet tettem, hogy egy lehetőséget még megpróbálok, mégpedig egy segítségkérő levél kiküldését a tagoknak, hogy próbáljanak az ismeretségi körükből új tagokat beszervezni, illetve új ötletekkel vonzóbbá tenni az egyesületi életet.

A felkérés olyan eredménnyel járt, hogy sikerült a vezetőségbe fiatal, kezdeményező szellemű tagokat választani, akiknek szélesebb az ismeretségi köre az itt munkát vállaló magyar honfitársaink között. Ezáltal lényegesen, körülbelül 20 taggal sikerült megnövelni a taglétszámukat, és amíg a 2014-es évben nem volt egyetlen rendezvényünk sem, addig a tavalyi évben három sikeres összejövetelt hoztunk össze.

Július 4-én vidám hangulatban 33 felnőtt és 7 gyerek élvezte a kellemes nyári időjárást és a különböző szabadtéri játékokat. A rendezvényre a Fazakas család ajánlotta fel a házát a hozzá tartozó szép nagy udvarral.

November 7-én Erzsébet és Katalin bált rendeztünk 32 felnőtt és 7 gyerek részvételével.

Öt év kihagyás után, december másodikán egy nagyon sikeres Mikulás ünnepséggel zártuk az évet a budapesti Pódium Színház előadóinak a szereplésével. Az élvezetes előadást 22 gyerek követte nagy figyelemmel, és interaktív jellege révén, nagyon sok gyereket bevont a közös ünneplésbe. Még azok a gyerekek is élvezték a műsort, akiknek mostanig nem volt lehetőségük magyar nyelvű előadáson részt venni, és így oly feledhetetlen emlékkel maradtak, hogy azóta is nagy érdeklődéssel várják a következőt.

Bizonyítva, hogy ez a fellendülés nem csak tiszavirág életű, már elkezdtük a 2016-os év programjainak a tervezését.

 

Fekete Jenő