A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Babits Mihályról, születése 125. évfordulóján


A XX. század első évtizede a magyar irodalom, főleg a líra megújulásának kora. Elsőnek Ady Endre jelentkezett „új időknek új dalaival”, majd a „tudós” költők triásza: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula, akik saját verseik mellett nyugati költők átültetésével is szolgálták a líra forradalmát. Az évtized során alapított Nyugat folyóirat már a nevében is ezt a célt tűzte ki maga elé. Osvát Ernő után Babits lett a szerkesztője s egyben az egymást váltó „Nyugat-nemzedékek” fiatal költőinek felfedezője, felkarolója. A Baumgarten-alapítvány kurátoraként hatalma volt támogatásra vagy mellőzésre, ám kezdeti félreértések után a nem az ő esztétikai elveit valló József Attila is megkapta a díjat. Irodalmunk történetében talán csak a félországgal levelező Kazinczy Ferencnek volt hasonló befolyása és tekintélye. Tisztelőjének, barátjának vallotta magát Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Radnóti Miklós; értő elemzést írt költészetéről Nemes Nagy Ágnes, Rába György. „A hegyi költő” esztergomi  nyaralója számos nem-hivatalos írótalálkozó színhelye maradt azokban az években is, amikor a költőt házhoz, majd ágyhoz kötötte gégerákja, s végül már csak beszélőfüzetek segítségével tudott érintkezni családtagjaival és látogatóival. 1941-ben halt meg, 58 éves korában.

 

Míg az Ady-vers legszembetűnőbb sajátsága az énközpontú líraiság és a szimbolizmus, Babits tudatosan választja az objektív megismerés útját: a tárgyakat, a jelenségvilágot, a mindenséget, magát a létet faggatja. Filozófus-költő, aki elsősorban gondolatainak, nem érzelmeinek ad kifejezést, s ha mégis, csak áttételesen, mint Arany János, aki epikájában élte ki lírikus énjét is. Érdeklődése mindenre kiterjed, nehéz volna felsorolni, mire nem. Rámutat a tetszetős külső mögött rejlő rútra, a látszat-erény mögött a bűnre („és a sötét faburkolat alatt nesz nélkül bomlik a hulla”), fölfedezi Irisz koszorújának őt is oly nagyon vonzó színpompája ellenpólusaként a Fekete országot és a Világosság udvarának vigasztalan értelmetlenségét. Már fiatal fővel Dante poklával birkózva, mintegy melléktermékként jut el az ember evilági poklának: a kozmosz közönyének átérzéséig (Az örök folyosó). Ám ő is Madách („ember, küzdj és bízva bízzál!”) és Vörösmarty („és mégis, mégis fáradozni kell...”) következtetését vonja le, sőt – bár rühelli a „prófétaságot” (Jónás könyve) – fölemeli szavát, ha a közösséget, a nemzetet, annak értékeit veszélyeztetve látja (Húsvét előtt; A gyémántszóró asszony; Petőfi koszorúi). Életében hol felségsértéssel, hol istenkáromlással vádolták, a Rákosi-korszakban „elefántcsonttorony-költészetét” száműzték az iskolákból, a Kádár-korszakban megjelent Összegyűjtött versei közül kihagytak vagy csonkán adtak ki némelyeket, mert „sérthetnék szomszédnépeink nemzeti érzékenységét”. Nem éppen irígylésre méltó költősors, ám azoké sem, akiket, mint Petőfit, Adyt, József Attilát – persze gondosan cenzúrázva – kisajátított „előfutárainak” a „szocializmusnak” nevezett gyarmaturalom legendáriuma.

 

Babitsnak az írói tisztességről és felelősségről írt esszéjét (Az írástudók árulása) leginkább a „maga-tépő” Európa szívlelhette volna meg, mely a világégést befejező békediktátumokkal végzetes lejtőre lépett. Az európai irodalom történetének (1936) vaskos kötetét, a téma sok tekintetben rendhagyó feldolgozásával, ugyancsak a szellemi ellenállás jegyében írta.


Alkotó kedve a regény-műfajra is kiterjedt: utópisztikus regénye, az Elza pilóta (1933) olyan kort jósol civilizációnknak, amelyben az állandósult háborúk kiszolgálásánál immár a nőknek sem marad egyébre idejük. Itt említem meg, hogy a Gólyakalifa tudathasadásos históriájának elemzése megtalálható Szabad szemmel c. esszékötetemben. Jónás könyve pedig svédül is olvasható Ove Berglund mesteri fordításában.


Kopaszon maradtunk fosztott termeinkben.
Tört ablakunkon át befütyül a sok szél
úgy, hogy meg sem értjük egymást:
egyik szél erre fúj, másik szél arra fúj;
 mi pedig különös táncot táncolunk:
ez a tánc a süketek tánca


 – írta Babits 1923-ban meghasonlott nemzetéről. Ma is írhatta volna...

 


Szente Imre

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME