Herbert Olivecronáról

Nyomtatás

 

Herbert Olivecrona (1891-1980)

Örömmel vettem részt a Karinthy-emléktábla állításának ünnepségén április 18-án a Serafen kórház udvarán, majd utána a Magyar Házban. Mindkét helyszínen a célnak megfelelően kiemelődött Karinthy Frigyes jelentősége irodalmunkban, és természetesen szó volt Herbert Olivecrona svéd idegsebészről is, aki az írón a sikeres műtétet 1936-ban végrehajtotta. A következő sorokban róla szeretnék bővebben írni, személyiségéről, munkásságáról, fontos életrajzi adatairól.

 

Herbert Olivecronát tartják a svéd idegsebészet ”atyjának”,de a világ szakirodalma is az idegsebészet egyik megalapítójaként tartja számon. Azon első orvosok közé tartozott Európában, aki elkezdett és mert koponyűri műtéteket végezni már az 1920-as években. A 30-as években világszerte alig akadt 4-5 központ (többségük Amerikában), ahol rendszeresen végeztek agyműtéteket. Ilyen központtá nőtte ki magát Stockholm is Olivecrona vezetésével, ahova aztán tódultak a gyógyulni vágyó betegek a világ minden tájáról .Ezért kellett a mi Karinthy Frigyesünknek is ilyen messzire utaznia Budapestről, hogy megfelelő kezelésben részesüljön. Stockholmba Bécsen keresztül vezetett az útja az ott működő, akkor már Nobel-díjas Julius Wagner-Jauregg ideggyógyász professzor segítségével.

 

De ki is volt Herbert Olivecrona? Visbyben született Axel Olivecrona bíró és Ebba Morner grófnő házasságából 1891 július 11-én. Tanulmányait Uppsalában, majd a Karolinska Intézetben végezte; később külföldön: Dortmundtban és Lipcsében mélyítette el kórtani és sebészeti ismereteit. Figyelme egyre inkább az akkor még gyerekcipőben járó idegsebészet felé terelődött, főleg miután kapcsolatba került az Amerikában tevékenykedő, az idegsebészet elindítójának és megalapozójának tekintett Harvey Cushing-gal. 1920-ban kapott szakorvosi kinevezést a Serafen kórház sebészeti osztályán; 1930-tól osztályvezető-helyettesként működik ugyanitt. Ettől kezdve szinte kizárólag csak idegsebészeti műtéteket végez. 1935-ben kinevezik a Serafen-kórházban létesített első svédországi Idegsebészeti Klinika vezető főorvosává, valamint a Karolinska Intézet idegsebészeti tanszékének első professzorává. Ezt a két megbízatását 1960-ban történő visszavonulásáig megtartotta. Operált más stockholmi kórházakban is, például a Vörös Kereszt Kórházban, de gyakran hívták műteni külföldre is.


Rengeteg szakcikket és több szakkönyvet írt. Nagy műve Az agydaganatok sebészeti kezelése, amely németül jelent meg. Több egyetem díszdoktorává avatta és több tudományos társaság választotta tagjai közé. Magánprakszisát soha sem hagyta abba; aktivan részt vett a szakmai tudományos életben 1980-ban bekövetkezett haláláig.


Orvosi-sebészeti eredményei nagy szaktudásról tanúskodnak egy olyan korban, amikor nem álltak rendelkezése a mai kórisméző lehetőségek, és amikor a műtéteket többnyire helyi érzéstelenítésben végezték.
Mint orvos tiszteletet keltő, szinte ridegen távolságtartó (vagy tartózkodó?) volt mind betegeivel, mind embertársaival szemben. Higgadtságából nehezen kizökkenthető, nem köntörfalazó, szókimondó, egyenes ember volt. Idegfeszítő munkája mellett kikapcsolodásra is szüksége lehetett – a feszültséget sportolással és természetjárással vezette le.

 

Jellemére és orvosi mivoltára utaló leírásokat az Utazás a koponyám körül–ben is olvashatunk, mégpedig a beteg ember szemszögéből. A regény svédül már 1939-ben megjelent Ellen Berg fordításában, En resa runt min hjässa címmel. (New-Yorkban egyébként 2008 elején újra kiadták az Utazás a koponyám körül angol fordítását A Journey Round My Skall címen, Vernon Duckworth Baker fordításában és Oliver Sacks orvos-író előszavával.)

 


Két év múlva lesz Herbert Olivecrona születésének 120 éves évfordulója, amit valószínűleg meg fognak, meg fogunk ünnepelni.

 

Id. Sebestyén Gábor