A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

„Luca napja: fényünnep Svédországban, játékos jóslatok Magyarországon”

A gyerekek szemében Luca napja egyszerre varázslatos és titokzatos: Svédországban fénykoszorúval és énekekkel, Magyarországon tréfás jóslatokkal telik.

December 13-án, Luca napján két külön világ tárul fel a gyerekek előtt: a svéd és a magyar hagyományok bár ugyanazon gyökérből, a keresztény szent, Szent Lúcia alakjából indulnak, mégis egészen más szerepet töltenek be az ünnepben.

Forrás Pixabay koszorú

Svédországban a gyerekek a luciatåg, vagyis a Lucia-menettel lépnek a közönség elé. A legtöbbször egy, kiválasztott „Lucia-lány” hosszú, fehér ruhában, fején gyertyakoszorúval vezeti a sort, mögötte pedig a többi gyermek sorakozik, angyalként, koszorúslányként, csillagfiúként vagy akár manóként, Mikulásként. Az iskolákban és óvodákban ez az egyik legnagyobb esemény: a gyerekek énekelnek, fényt hoznak a sötét decemberi reggelbe, majd közösen fogyasztják a lussekatt nevű sáfrányos kalácsot. A svéd Luca-nap így a gyerekek számára leginkább a közösségi szereplés, valamint a szétáradó ünnepi fény örömét jelenti.

Magyarországon ezzel szemben Luca napja inkább a játékos babonák és jóslatok idejének számít. A gyerekeknek, fiataloknak hazánkban is fontos szerep jutott az ünnepi teendők során. Például a Luca-szék elkészítésében, amelyet naponta csak egy-egy lépést elvégezve, hét vagy kilenc különböző fafajtából készítettek, majd karácsony éjjelén használtak a boszorkányok felismerésére. Bár ma már ritkán készül, a történet izgalmas meseként él tovább. A lányok körében pedig a férjjóslás számított népszerű tradíciónak: papírcédulákra fiúneveket írtak, majd gombócokba rejtették őket, hogy megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. A hagyomány szerint 12 gombócot főztek, és amelyik elsőként jött fel a víz felszínére, az rejtette leendő férjük nevét.

A két hagyomány közös gyökere tehát a fény és a remény. Svédországban a gyerekek a sötétséget űzik el gyertyákkal és dalokkal, míg Magyarországon a jövőt kutatják játékos jóslatokkal. Azonban az mindenképpen elmondható, hogy a Luca-napi ünnep misztériuma mindkét országban megmozgatja a gyerekek fantáziáját, és talán éppen ezért marad örök élmény számukra.

Írta: Dobos Tamás

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. december 20.
Kedves Híradó Olvasók! Október 9-én jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda, így 2002 után (amikor is Kertész Imre kapta meg ezt a díjat) újra egy magyar író nyerte el ezt a rangos…
Tovább

Legfrissebb cikkek

2025. december 22.
2025. december 22.
2025. december 22.
Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Könyvespolc 2025. december 20.
Van valami mélyen ironikus abban, hogy a világ legrangosabb irodalmi díját egy olyan írónak ítélik oda, akinek hősei többnyire az összeomlás kellős közepén botorkálnak. A Svéd Akadémia döntése, amellyel 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak adta az irodalmi Nobel-díjat, mintha azt üzenné: a…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME