A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép.
Nem is sárba, latyakba, ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő, kis madárnak pihenő,
Búcsúzik a madártól, őzikétől elpártol.
Elszegődik, beáll csak a karácsony fájának,
Derét-havát lerázza, áll csillogva, szikrázva.
Ahány csengő csendüljön, ahány gyerek örüljön,
Ahány gyertya, mind égjen karácsonyi szépségben.
Nyílik az égablak,
hópihe, hócsillag
hull ide, hull oda
táncolva száll.
Jégcsap a csengője,
dértű a csipkéje,
hópihe takaró, szánkózni jó!
Bársonyos lep lesz ő,
hófehér jégmező
Völgyön és hegy ormán
siklik a szán.
Jégcsap a csengője,
dértű a csipkéje,
hópihe takaró, jöjj Télapó!
Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon
Deres szánkón didereg, fázik a karácsony.
Zendül a jég a tavon, amin által jönnek.
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.
A kályhánkban láng lobog, gyere be, Karácsony!
Gyújts meg gyertyád, fényszóród a fenyőfaágon!
Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára!
Karácsonyi csillagod tedd a fenyőfánkra!