Nagyapjuk hiába figyelmeztette többször  is Oszkárt, ne zajongjon, ne verekedjen  a húgával, Tündével. Türelmét vesztve mondta:

              -          Ide figyelj! Ha nem fogadsz szót, akkor inkább Amerikából kérek egy gyereket, és azt viszem Magyarországra nyaralni!

Oszkárt elgondolkodtatta ez a lehetőség, mert este, mikor lefektettük és megkezdődött a szokásos esti program, én mesélni kezdtem neki, a nagyapja meg masszírozta a lábát, azt mondta :

-          Tata, ha te ki akarsz engem cserélni egy amerikai gyerekkel, akkor kivel mész öntözni húsvétkor?

Nagyapa kellőképpen megdöbbent azon, hogy milyen következménnyel járhat a gyerekcsere:

-          Na, erre nem is gondoltam, mert én csakis veled megyek öntözni, senki mással!

Oszkár erre megnyugodott, de hogy a nagyapja jól lássa, milyen bajt zúdíthat magára egy esetleges gyerekcserével, gondolom a „békés” témájú gyerekfilmek hatására, megmagyarázta a tényállást:

-          Aztán Tata, ha idehozod azt az amerikai gyereket, akkor búcsút mondhatsz a pénzednek. Nem is tudod, milyen sok pisztolyt, fegyvert kell vásároljál neki.

Megegyeztek, hogy Oszkár megpróbál szót fogadni, nagyapa meg eláll az amerikai gyerekcserétől.