Kétnyelvűség

Kisebbségi sorsból kerültem Svédországba, tisztában voltam a kétnyelvűség mibenlétével, az anyanyelv elsajátításának, gyakorlásának fontosságával, ezért is választottam államvizsga-dolgozatom témájául. A Kétnyelvűség  tetszést aratott, tartalma a későbbi gyakorlatomban be is igazolódott. Az a gyerek, aki jól és helyesen beszélte az anyanyelvét, sokkal gyorsabban és helyesebben tanult meg idegen nyelveket.

Tanítónőségem első éveiben kissé túlbuzgott bennem a jóindulat, a mindenáron jót-akarás. Nagyon szerettem a gyerekeket, kíváncsian tanulmányoztam szokásaikat, természetüket. A kétnyelvű gyerekekre különösen odafigyeltem. Időnként, mintegy mellékesen rákérdeztem otthoni nyelvhasználatukra. Az egyik nagyon ügyes, csak kissé hallgatag, -vics-re végződő vezetéknevű - kisfiútól kérdeztem meg:

- Ti otthon úgy-e, lengyelül beszéltek?

- Nem!

- Nem? – Kérdeztem meglepődve. – És miért nem?

A gyerek hallgatott, aztán megvonta a vállát:

-        Nem tudom...

Bővebben: Kétnyelvűség

Mamapróba

4 éves kislányommal sétáltam. A gyerek lehajolt, felszedett valamit a földről és betette a szájába. Én azonnal rászóltam, köpje ki, és többet soha ne csináljon ilyesmit.

-         Miért? – kérdezte meg rögtön.

-         Azért, mert a földön volt, ahol rengeteg ember jár, nem tudod elképzelni sem, milyen sok bacilus lehet rajta. És bacilusokat enni nagyon veszélyes dolog, megbetegedhetsz.

A gyerek csodálattal nézett rám és megkérdezte:

-         Anya, te honnan tudod ezeket?

Hirtelen nem is tudtam, mit mondjak neki.

-         Minden anyuka tudja ezt. Ez egyik része a mamapróbának, minden ilyesmit meg kell tanulni, mert csak az lehet anyuka, aki sikeresen vizsgázik.

A gyerek elégedett lehetett a válaszommal, mert nem kérdezett többet. Hallgatva sétáltunk tovább, de úgy látszik az én válaszomon gondolkodott, mert kicsit megrántotta a kezemet és azt mondta:

-         Anya! Most már értem! Akinek nem sikerül a vizsgája, azokból lesznek az apukák.

-         Pontosan! - hagytam helyben a megállapítást kissé kajánul mosolyogva.

Szemléltető eszköz

A kisgyerekek (a nagyok is) szeretnek játszani. Szeretik a „kézzel fogható” dolgokat, ezért az iskolában sokkal könnyebben és gyorsabban megértik a számok világát, ha azt eléggé szemléletesen tárjuk eléjük. A halmazok fogalma különböző színű kupakokkal nagyszerűen magyarázható. A kupakok segítségével könnyen megértették a kevesebb-több, könnyebb-nehezebb, stb fogalmakat is. A gyerekek nagyon élvezik színek szerint is csoportosítani, számolgatni.

Szülői értekezletet hívtam össze, az egyik anyuka mesélte, hogy megkérdezte a fiát, történt-e valami az iskolában, amiről neki is tudnia kellene? A gyerek vonogatta a vállát, az anyuka noszogatta:

-         De hát mondj valamit, mi az, amit te a legjobban kedvelsz az iskolában?

-         A játszás. 

-         Mégis milyen játékot?

-         Hááát… a kupakokkal. Az órán… De ne szólj a tanító néninek, mert ő azt hiszi, matekezünk.

Elmesélte Bernát Enikő