Kedves Olvasó!

Nyomtatás

Biztosan többetek már a nyári szabadságát töltve olvassa ezeket a sorokat, de remélem, szívesen tekintetek vissza velünk az elmúlt hónapok eseményeire, vagy találtok kedvetekre való nyári, kora őszi programot, érdekes olvasnivalót a nyári Híradót lapozgatva. Talán már az is feltűnt, hogy nyári lapszámunk kissé karcsúbbra sikerült a szokásosnál, de biztosítalak arról, hogy ez semmiképp nem tükrözi egyesületeink tevékenységének gazdagságát. Nem is valamiféle tudatos „diéta” áldozatává esett legújabb lapszámunk, csak talán a nyár szele kedvezőtlenül hatott sokunk íráskészségére. De az önkéntes munka szépsége éppen abban áll, hogy mindenféle kötelezettség és felelősségre vonás hiányában ad. Természetesen nem szeretném ezzel eltussolni vagy szépíteni a történteket, nem célunk a jövőben kevesebb oldalszámmal megjelenni, de annál inkább nagyobb szervezettséggel dolgozni.

Az előző lapszerkesztő, Sántha Ferenc nagyszerű ötlete alapján a lap tartalmát különböző rovatokra osztották, mely szerkezet a mai napig igen hasznosnak bizonyul a lapterv készítésekor. Bár egy-egy rovat az idők folyamán vagy időközönként kifogy a témából, ugyanakkor új ötletek is születnek (Nem régiben indítottuk útnak például a Gyerekszáj rovatot, melynek személy szerint szép jövőt jósolok, hiszen a szülők, nagyszülők mindig szívesen mesélik a gyerekek legújabb vicces történeteit). A legtöbb rovatnak külön szerkesztője van, akik lapszámról lapszámra lelkiismeretesen végzik a dolgukat. Tervben van még pár rovat indítása, de a kezdeti lelkesedés még nem elég egy állandó rovat fenntartásához, és nem sokan vállalják a folyamatos anyaggyűjtést, írást.

A terjedelmében leginkább változó, ugyanakkor legnehezebben koordinálható része a lapnak az egyesületeink beszámolóit tartalmazó rovat. Míg a rovatszerkesztőkkel sikerül, ha nem is gyakori, de az állandó kommunikáció, az egyesületeink - hála Istennek - nagy száma és földrajzi szétszórtsága miatt, nagyon nehéz a személyes kapcsolattartás. A tapasztalat azt mutatja, a személy szerinti megkeresés, felkérés, akár többszöri nógatás, az esetek többségében eredménnyel is jár. Az egyszerre kiküldött közös értesítő általában mindig ugyanazokat az egyesületeket készteti csak írásra, pedig a sokak által használt Facebook tanúsága szerint, sok jó egyesületi tevékenység marad örökre ismeretlen a Híradó olvasói előtt.

Ha az íráskedvet nehéz is ösztönözni ott, ahol nincs meg a késztetés, a tervezést viszont nagymértékben megkönnyítené, ha előre tudnánk, hány egyesület készül cikket, beszámolót küldeni. Ezzel talán csökkenthetnénk a lapzárta és a lap nyomdába küldése közti - jelenleg elég hosszú - időperiódust, mivel jelenleg csak a lapzárta után tudjuk kialakítani a tényleges laptervet. Elképzeléseink szerint már az őszi Híradót így készítenénk. A kiküldött értesítőre a lehető leghamarabb visszajelzést várunk azon egyesületektől, akik közölni szeretnének valamit a következő lapszámban, így mi sokkal könnyebben és rövidebb idő alatt tudjuk megtervezni a lap tartalmát, és szükség esetén kapcsolatba lépni azokkal az egyesületekkel, akik a lapzártáig nem küldték el a tervezett cikket.

Messze állunk a profi lapszerkesztéstől, de jó érzés és fontos tudnunk egymásról. Hisszük, hogy a Híradó egy fontos kapocs köztünk, és mint ilyen, gondoskodnunk kell létéről. Szeretnénk hinni, hogy ez mindannyiunk közös célja, így meglátásaitokat, véleményeiteket is örömmel vesszük.

A Híradó szerkesztősége nevében az őszi viszontlátásig kívánok mindannyitoknak élményekben gazdag, pihentető nyarat!

Balogh Erzsébet