Beszélgetés Widengård Krisztina festő- és grafikusművésszel
Widengård Krisztináról a Híradó olvasói számára már régóta ismert Ove Berglund legújabb fordítása kapcsán hallottam. Ove, akit a magyar költészet szerelmeseként tartunk számon, nemrég a magyar gyermekirodalom egyik klasszikusának, Lázár Ervinnek egyik könyvét fordította svédre. A tavaly megjelent könyvet Widengård Krisztina illusztrálta, színesen, játékosan és mégis komolyan, gyermeki lélekkel, és mégis messzemenően absztrahálva. Rögtön felmerült bennem a kérdés: ki lehet ez az illusztrátor?
.jpg)
Widengård Krisztina
– Ki vagy te, Widengård Krisztina?
– Festő és grafikusművész vagyok. Gyerekkorom óta verseket is írok. Az utóbbi években sokat fényképezek.
Az említett könyvet, Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című meséjét, együtt fordítottuk svédre Ove Berglunddal, és én is illusztráltam. A könyv 2010 novemberében jelent meg "Koltrasten och pojken" címen a Brända Böcker kiadónál, Stockholmban.
Ovénak egyébként eszébe sem jutott volna Lázár Ervint fordítani, ha nem keresem meg a majdnem kész fordításommal. Kértem, tegyen bele egy kis Lázár Ervin-féle kedves mackósságot a szövegbe, ami remekül sikerült. Ove elvarázsolta a szöveget; szerintem jó lett a fordítás.
Aztán kértem, hogy a kiadója jelentesse meg a könyvet. A layout-ot magyar grafikai formatervező, Georg Lulich készítette, aki műteremszomszédom volt Uppsalában.
- Sántha Judit
- Találatok: 2967
Tizenhat svédországi magyar képzőművész munkáiból nyílt kiállítás 2011. április 9-én a göteborgi Cosmopolitan galériában. A zsűrizett kiállítás apropója Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulója, amelyet az idén ünnepelnek. A szervező, a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör nyílt beadású pályázatot hirdetett meg 2010 őszén, ZENE témával. A résztvevők:
1. Ács István kumlai festőművész CD lemezekre festett sötétzöld – óarany képei misztikus jelek, melyek a vakok számára készült Braille írás jeleit idézik a felületből kidomborodó apró pöttyökkel. Képei a naprendszerünk szerkezetére emlékeztetnek. A visszatörölt felületek alatt felsejlik a CD lemez középpontja, és egyfajta enformel képírás.
.jpg)
2. Ambrus Lajos stockholmi festőművész első fényképén kék izmú karmestert látunk, aki koncentrikus körök közepén lévő kémlelőlyukból sugároz. Második fényképe a Hallgatag Szív, avagy meghibásodott Égi Hegedű címet viseli. X vagy keresztmotívumot világítanak meg a nap meleg sugarai. Harmadik fényképe az Ima című, melynek alaphangulatát egy közelről fényképezett felület faktúrája adja, melyen egy X jelet formázó, műanyag izomember sziluettje rajzolódik ki. A lírai hatást az ismeretlen eredetű, tömör hasábba rendezett imaszöveg fokozza fel.
.jpg)
3. Bokor Botond fiatal göteborgi festőművész munkáin ritmusokba rendezett függőleges, színes festékcsíkok az alap rusztikus felületével képeznek feszültséget. Munkái a zongora billentyűire emlékeztetnek. Ennek megfelelően az egyik címe Színzongora, a másiknak pedig Magányos C-dúr. A két kiállított munka egy installációnak is felfogható.
.jpg)
4. Bánovits András göteborgi fényképész munkáján egy Liszt partitúra elevenedik meg torzult-hullámzó módon. Ez a magyar rapszódia a 13-as számot viseli. A nép általa érzett szerencsétlenségére utal. Másik munkáján színes fénycsíkok ritmusaival, összhangzatával szembesülünk, egy ívelt mozgás sokszoros ismétlésével, amely a kotta görbületeivel ellenpontozódik.
.jpg)
5. Buváry Gyula festőművész és népszerű stockholmi művész-pedagógus egykori Barcsay-tanítvány. A Liszt Ferenc büsztről készült ceruzarajz egy 16 éves csodagyerek nekigyürkőzése, míg Mazeppa zsoldosvezért megjelenítő olajfestménye (Liszt szimfonikus költeménye) egy kifinomult kolorista érett kompozíciója. Technikája alla prima és lazúrok kombinálása.
.jpg)
6. Csikós Tibor jonseredi festő- grafikusművész színes nyomata szintén a zenehordozó CD lemezek felhasználásával készült. A műanyag korongok felületére hidegtűvel karcol kis köröket. A színes spirálmotívumok és csillagok mellett a nagyobb kompozícióból egy hegedű sötétebb körvonala is jól kivehető.
.jpg)
7. Gubás Z. István stockholmi szobrász és grafikusművész, fényképész, 13 fényképből álló projektuma kivonat a művész által hosszasan kísért svédországi progresszív könnyű- és komolyzenei élet történéseiből. Az egységes stílusban készült fotók változatos koncertfelvételek, vagy életszagú együttes portrék. Felfedezhetjük Mick Jagger alakját, Maros Miklós zeneszerzőt, de a zenei élet ismerői sok más ínyencségre bukkanhatnak.
.jpg)
8. Kasza Imre lerumi festőművész dadaista objektuma, az Élet szimfóniája. A kompozíció középpontjában egy televízió fakeretét, tükröt, CD-t, vaskulcsot stb. találunk, míg a hangszer dobozát egy kidobásra ítélt ágykeret adja. Megtalálhatjuk a vonós hangszerekre jellemző nyakat, fejet és a dekoratívan kialakított, színes húrokat. Műve fejlett forma- és kompozíciós érzékről, szuverén improvizatív készségről tanúskodik. Élet- és művészetfilozófiáját egyszavas grafiti firkákba önti, melyekkel sűrűn borítja objektuma belsejét. Magatartása a hetvenes évekbeli magyarországi avantgárdé, annak Altorjai Sándor gyagyaizmusát idézi meg.
.jpg)
9. Miski Török Ágnes stockholmi grafikusművész utolérhetetlen nimbusszal rendelkezik. Mindennapjainkban is csodálhatjuk magas szintű míves munkáját a svéd, és egyéb papírpénzek használatakor. Acélba metszett portréi visszaköszönnek a svéd 20-as, 50-es, 500-as, 1000-es, de a horvát 5, 10, 50 és 100. 000-es, és más országok, pl. Venezuela, Tanzánia, Namíbia bankjegyeiről. Kiállításunkon színes alapra készült, míves krétarajz portrétanulmányokat állít ki.
.jpg)
10. Páhi István göteborgi fényképész expresszív munkáit erőteljes kolorit, fény-árnyék és élményszerűség jellemzi. Igyekszik megfogni a pillanatot. Motívumait göteborgi környezetében keresi. Képeinek beszédes alanyai utcazenészek, kórházi zenebohócok, a doboló vaskéz, a hangolás pillanatai, vagy pl. gitározó leánya. A negatív kép kifejezési lehetőségeit kutatja.
.jpg)
11. Solymár Martin göteborgi egyetemi hallgató műveit különböző hangok hallásai, vagy azok elgondolásai ihlették. Szerinte csend nem létezik, illetve az egyenlő a nem létezéssel. A feszülten figyelő előtt pedig érdekes dolgok nyílhatnak meg. Vízfestményei ilyen megfigyelések rögzítését jelentik.
.jpg)
12. SI-LA-GI mixed média művész, videó munkája a különböző kultúrák (és egyének) kommunikációjának félreérthetőségéről és a folyamatos változásról, vagyis a dolgok mulandóságáról szól. Installációja a videofelvétel rekvizitumának (kellékének) rekonstrukciója, így változtatva interaktív játék lehetőséggé a videóban megjelenített gondolatot.
.jpg)
13. Sziráki Endre stockholmi grafikusművész kiállított munkája 3 fényképből és 3 fekete-fehér kollázsból áll. Fényképei egy koncert átélésének szuggesztív dokumentációi. A ház (Moderna Muséet) folyosóján zenélő hegedűművészek (a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara) vonulnak, majd egy terem közepén egymás mellé sorakozva muzsikálnak. A szintén három darabból álló fekete-fehér kollázs sorozat szomorkás hangulatú. A fekete alapon megjelenő fehér formák tünedező növényi alakú fényformák.
.jpg)
14. Tóth Katalin Växjö-i rajzfilmes munkája Liszt Ferenc és Zichy Mihály életművéhez kapcsolódik. Két és fél perces művének címe: A Túlvilági Élet Bölcsője. A bölcső és a koporsó közötti metafora érdekli, miszerint a koporsó a bölcső a túlvilági élethez. A kiállításon több egyéb munkája is szerepelt.
.jpg)
15. Tilajcsik Roland göteborgi szobrászművész alkotásaiban a feszültség a csiszolt és rusztikus kőfelületek, a tömeg és a hiány ütköztetéséből fakad. Rendkívül érdekes Cím nélkül regisztrált mobil plasztikája, melynek lejtő, gránit felületén, egy fekvő alaktól indulva, valódi víz folyik széles folyamban egy jelképszerű, álló alak felé, majd eltűnik egy résben.
.jpg)
16. Urbán Attila göteborgi videóművész egy nagyobb projektumának részeként mutatja be videó performanszát. A fényt egy sistergő televízió adja. Egy alak fejére liszt szóródik. Amikor fejére vizet spriccelnek, halljuk ziháló küszködését. A videóhoz egy installáció kapcsolódik. A fa-tákolmány tetejére több kiló liszt került, egy miniatűr gyúródeszka (a művész személyes szimbóluma) társaságában. Az egész egy vékony cérnaszállal kapcsolódik a mennyezethez, amely iritálóan belelóg a térbe.
.jpg)
- Csikós Tibor
- Találatok: 2939
Mayer Hella a fiatal festőművész nemzedék egyik legjelesebb képviselője. Lendülete, játékossága és kedvessége magával ragadó. Festményein sokszor bukkannak fel fák, erdők, parkok, amik egyfajta üdeséget kölcsönöznek munkáinak. A műveiről azt mondhatnánk, hogy könnyedek és idilliek, de ha mélyebbre tekintünk, több réteget fedezünk fel a képeiben. A néző sokszor nem tudja eldönteni, hogy mi a szokatlan, a furcsaa a képeken, csak érzi, hogy valami nincs a helyén. Hella szereti bizonytalanságban tartani mind a nézőt, mind önmagát.
.jpg)
Mayer Hella
- Édesanyja, Zsombori Erzsébet, világutazó és festőművész; miatta tanult-e Ön Stockholmban képzőművészetet?
- Miatta utaztam legelőször Stockholmba, de nem miatta tanultam itt. 1993-ban történt. Egy baráti látogatást egybekötöttunk a kiállításának a megnyitójával, amit városnézés követett a márciusi havasesőben. Később ideköltöztem, és miután elvégeztem az illendő svéd nyelvkurzusokat, jelentkeztem képzőművészeti iskolába. A stockholmi Gerlesborgsskolanban három évig tanultam.
- Miért nem Stockholmban folytatta tanulmányait? Miért döntött a Budapesti Képzőművészeti mellett?
- Svédországban és Magyarországon is jelentkeztem képzőművészeti egyetemre. Mikor végül felvettek Budapesten, nagyon szívesen mentem. Tanulmányaim vége fele, 2003-ban visszatértem Stockholmba, azóta itt élek.
.jpg)
Mint a balerinák (olaj, plexi)
- Befolyásolja-e a képeit ez a kétlakiság?
- Igen, a témáimat mindenképpen. Az itteni szelek, sötét nappalok, világos éjszakák (és sorolhatnám) befolyásolják a hangulatomat és ugyanúgy befolyásolják az ecsetvonásokat is. Közép-kelet-európai emlékeim, az ott tanultak és a visszautazásaim élményei szintén hozzájárulnak a képek formálódásához. Egy képen belül is keveredhetnek különféle helyeken átélt hangulatok máshol lezajlott eseményekkel.
Másrészt elmondhatom, hogy az itteni három éves képzés is leginkább technikailag volt felszabadító. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy nagy alkotói szabadságot kaptam mind a budapesti, mind az itteni mestereimtől.
- Volt-e kiforrott festői technikája a Svédországban töltött három év után?
- Volt is, meg nem is. Volt valami egyedi abban, amit rajzoltam, festettem, de a technikám még sokat alakult az egyetemi évek alatt. Részben mesterem, Szabados Árpád és tanársegédje, Kiss Péter jótanácsai folytán - és nagy részben a kollégákkal folytatott párbeszédek során. Szerencsére az egyetemi évek alatt szabadon dolgozhattam, tanáraim abban támogattak, hogy saját képi világomat és annak a minőségét fejlesszem. Nem célom, hogy kiforrott technikám legyen, szeretem az alkotás vátozatos, változtatható folyamatát.
.jpg)
Gyere, barátom! (olaj, plexi)
- Olvastam a bloggján, hogy sok minden inspirálja; ezekből a benyomásokból, élményekből már előre kialakul egy kép?
- Előfordul, hogy igen, de általában festés közben alakul ki a kép, nincs előre megtervezve részletekig. Viszont hosszú időbe telhet, amíg megérik az alapötlet. A munkafolyamat több rétegű. Élmények, érzések, fényképek, újságkivágások, és mindenféle, ami hat rám felgyűl, elraktározódik. Később a vásznon, fatáblán, papíron stb. ezek visszatérhetnek – általában eredeti állapotuktól eltérően. Egyfajta kontrollált véletlenszerűségnek van nagy szerepe a folyamat során: milyen aznap a kedvem; mi vesz körül; mit veszek a kezembe; miről beszélgettem vacsora közben; mit álmodtam; mit öntöttem rá véletlenül a pappírra; mit hibáztam és töröltem le...A képen megőrzöm az élményt, a festékpacát, a szín kenődését, az álom esszenciáját, a bánatomat, a kószáló őzet. Elkezdek beszélni a képpel, megpróbálom kiérezni, hogy mit kér még, mi hiányzik belőle, vagy miből van túl sok. Addig társalgunk, amíg el nem készül.
- Sokszor a véletlen alakít egy képet. Ezek a véletlenek mekkora súllyal alakítják át a már elkezdett festményt?
- Nagyon fontos számomra, hogy a kép engem is meglepjen - ebben nagy szerepe van a véletlennek, a meg nem tervezettnek, a váratlannak. Ez sok mindentől függ. Amikor festek és elrontok valamit a képen, azt megpróbálom kijavítani, de van, hogy nem úgy sikerül, ahogy terveztem, hanem jobban. Ez a fajta hiba nyilvánvalóan szerencsésen hat a képek megszületésében. A hibajavítás egy izgalmas folyamat, hiszen az ember soha nem tudja, mi sül ki belőle. Néha engem is meglep az események alakulása. Persze egy beszélgetés is lehet inspiráló, hiszen az is tudja befolyásolni a műveket. Számomra nagyon fontos, hogy a képek engem is meglepjenek addig, amíg nem tekintem őket befejezettnek.
.jpg)
Pont, mint egy balerina! (olaj, plexi)
- Milyen hosszú egy munkafolyamat?
- Többnyire gyorsan festek, de ha olajjal dolgozom, több réteget festek egymásra – ezeknek a rétegeknek a száradási ideje lelassítja a folyamatot. Az ötlet évekig érlelődhet bennem. Ha tussal, páccal stb. festek, akkor hirtelen született gondolatokat ugyanolyan hirtelenséggel tudok pappírra vetni. Emiatt szeretem váltogatni a technikát, és az anyagot a gondolattal társítani.
- Ahogy észrevettem a művein nagyon fontos a természet és az emberalakok kapcsolata. De soha nem látni őket a város forgatagában. Miért?
- Városi hangulat is megjelenik a képeimen, mert a parkok, amikben a figuráim gyakran megfordulnak, ember formálta helyszínek, kontrolláltan burjánzó nyitott fedelű szobák, vagy utcák. De konkrét városképeket valóban ritkán festek.
- A Linn-képekről azt írta a bloggján, hogy az Őn kivetülése, aki által gyermekszemmel, de már a felnőtt tapasztalataival nézi és látja a világot.
- Linn a kislányom. Szinte napról napra követhető változása, ahogy növekedik, fejlődik. Ennek a tünékeny időszaknak egyes momentumait szeretném megőrizni, mintha megállítanám az időt és megtarthatnám ezeket a töredékeket. Fényképeket használok fel alakja megfestéséhez (nehéz rábírni, hogy két percnél tovább modellt üljön...). A fényképen látható háttérből kiragadom és kedvem szerinti helyszínre költöztetem. A képen ilyenformán Linn elszakad a valóságtól, és az is megkérdőjeleződik, hogy mennyire marad ő maga, mennyire vetülnek bele az én kívánságaim, kérdéseim, fantáziaszülte elképzeléseim és tudásom. Különös helyzet ez: őt kívánom megőrizni, végül mégis saját magamat festem meg – átvitt értelemben. Különös, de szerintem nem ellentmondásos. Anya és gyermeke ebben a korban még olyan közel áll egymáshoz, hogy szinte egynek érzik magukat.
.jpg)
Hétköznapi csoda, I (olaj, vászon)
- Milyen Linn világa az Ön szemével?
- A fotókon megragadott cselekvés általam változik meg, de szeretném, ha azért hiteles maradna számomra. Kívülről nézve a képeket utólag idillinek tűnhetnek. Nem szeretek játszani a rosszal, a valóság árnyékos oldalával, mert veszélyt érzek benne: ördögöt a falra festeni nem játék. Emiatt a képeken konkrétan semmi rossz nem történik, viszont mindennek a lehetősége bennük van. Legyen ennek a világnak levegője és tere: ne legyenek lezárva a lehetőségek, ne legyen megszabva az sem, hogy mi történik. Valaki ki- és beléphet, kilóghat, elbújhat. Amit a látható jelent, az sem meghatározott.
- Linnt, a lányát fotózza és kiragadja a valós környezetéből - ezzel egyfajta szürreális mű születik. Mennyire illik ez a képeire?
- Nem kimondottan szürreálisak ezek a képek, csak egy kicsit... Olyan szinten szürreálisak, hogy a látszólagos „valóság” valamiért esetleg furcsának tűnik. Valami piszkálja a nézőt.
- Az álom fontos szerepet játszik a művészetében. Képei álmok-e, vagy álom és valóság határán kibontakozó élmények?
- Előfordult, hogy megfestettem konkrétam egy álmom kulcsjeleneteit. Őriztem az álmomat ezzel a gesztussal – álmomatt, amit olyan természetes elfelejteni. Miután az eredeti jelenetekhez ragaszkodva megfestettem, továbbléptem, továbbképzeltem: az álom szereplői éltek és új figurák tűntek fel a környezetükben.
Egyéb képeim nem álmokból indulnak ki. Viszont lehet, hogy álomszerűek. A valóság és az álom határán egyensúlyozni mulatságos. Úgy is mondgatnám, hogy a valóságon túliról, a látható mögöttiről fantáziálok, azt sejtetem.
- Sok sorozatot festett, ezek közül néhánnyal kapcsolatban kérdések merültek fel bennem: a szobabelsőt idéző sorozata a megnyugvást szimbolizálja. A zárt tér, vagy az ismertsége-ismerhetősége miatt?
- Budapesti hálószobámat festettem meg, ami menhely és megnyugvás helyszíne is volt egyben. Egy nyugodt fészek - titkokkal, csönddel. Nem csodálkozom tehát, hogy a képek láttán megnyugvásra gondolt. Csak tárgyak és bútorok vannak jelen, ezért a szemlélő képzelete szerint benépesítheti ezt a környezetet.
-A vidámpark-sorozatban az „elszabadult” lovak mintha frissen szerzett szabadságuknak örülnének...
- Valóban¸ a ringlispíl alakjai elszabadulnak, rúdjaikkal együtt elvágtatnak.
- A krimi-sorozattal kapcsolatban, azon gondolkoztam, hogy nem egészen tudjuk, mi is a tulajdonképpeni bűncselekmény, illetve, hogy a történetben éppen hol tartunk. A végén kiderül, hogy ki a gyilkos?
- Nem derül ki. Ez egy „olyan mintha” érzést kelt, mert valójában nincs se történet, se gyilkos. Csak egy játék.
- Min dolgozik mostanában?
- Kollázsokat készítek. Február 10-én lehet látni néhányat a budapesti Spiritusz Galériában, a galéria Mozgás c. csoportos kiállításán. Formákat (fákat, őzeket, alakokat, foltokat) vágtam ki papírból, megfestettem őket, majd ráragasztottam a figurákat a fehér háttérre. Így utolsó pillanatban alakult ki egymáshoz való viszonyuk, azaz maga a kép. Szinte unalmas lenne, ha előre tudnám a kép összes részletét. Ez a játékos rakosgatás az utoló pillanatig szórakoztat.
- Látott valami kiállítást mostanában, ami megragadta?
- Gyerekkiállításokon jártam mostanában. A Kulturhusetben van egy hangulatos interaktív kiállítás: Tove Jansson könyvének lapjai között (és azokon át) lehet lépkedni, teázni, sírni Muminnal és a barátaival.
- Köszönöm a beszélgetést!
Kérdezett: Réger Zsófia
- Réger Zsófia
- Találatok: 3113
