Tarr Béla halála egy olyan életmű lezárulását jelenti, amely saját filmnyelvi és etikai pozícióját következetesen a mozgóképes kultúra gyorsuló áramlásán kívül alakította ki. Filmjeit gyakran lassúnak, könyörtelennek vagy nehezen befogadhatónak nevezik; ezek a jelzők azonban inkább a befogadás korabeli tempójáról és elvárásairól árulkodnak. Tarr munkásságában az idő átélésre kényszerített jelenlétként működik, és ezen a jelenléten keresztül válik érzékelhetővé a filmek valósághoz való viszonya. A figyelem következetessége válik elsődlegessé: a narratív hatékonyság helyett a valósághoz való hűség kerül előtérbe.
Ez a szemlélet már a korai filmekben is felismerhető. A Családi tűzfészek és az Őszi almanach társadalmi tereiben erőteljes dokumentarista indulat és nyers igazságérzet működik, miközben ezek a munkák már magukban hordozzák azt a figyelmi struktúrát, amely később az egész életmű alapjává válik. Az arcok, mozdulatok és helyzetek nem illusztratív elemekként jelennek meg: addig maradnak a képen, amíg valósággá sűrűsödnek. A kamera ebben az értelemben relatív időt hoz létre.
A Krasznahorkai Lászlóval folytatott alkotói együttműködés ezt a látásmódot tovább mélyítette. A Kárhozat és a Sátántangó egy közös világszemlélet filmes megformálásai. A Sátántangó filmtörténeti jelentősége abban a következetességben rejlik, amellyel elutasítja a történetmesélés sűrítő logikáját. A film nem kivonatot ad az időből, hanem a maga kiterjedésében engedi kibomlani: ebben a kitartásban találja meg saját formáját. Ez a gesztus az életmű egyik meghatározó alapelvévé vált, és későbbi kanonikus helyét is megalapozta.
A Werckmeister harmóniák és A torinói ló tovább építik ezt az irányt. A hosszú beállítások, a belső vágások, valamint a mozgás és a mozdulatlanság közötti feszültségek a megismerés eszközeivé válnak. A képek jelenléte elsődleges, és ebből a jelenlétből születik meg az a tapasztalat, amelyet sokan metafizikainak neveznek. A filmek akkor sem engedik el a valóságot, amikor az kényelmetlenné válik.
E ponton válik világossá a tarri film és a fősodrú mozgóképes kultúra közötti különbség. A tömegfilm a vágások sűrítésével, az érzelmi ívek optimalizálásával és az időélmény alakításával egy kezelhető, „felhasználóbarát” világot hoz létre: a valóság kivonatát. Tarr filmjei ezzel szemben feltartóztatják az áramlást. A képek addig maradnak jelen, amíg ellenállást nem fejtenek ki a narratív gyorsítás logikájával szemben. Ahogyan a hullámtörő megszakítja a tenger lendületét, Tarr művészete is megtöri a vizuális tömegtermelés zaját, és visszaadja a tapasztalat súlyát.
Ez a hozzáállás Tarr megszólalásaiban is következetesen jelen volt. Interjúiban ritkán beszélt elméletekről vagy művészeti programokról. Mondatai letisztultak, gyakran lecsupaszítottak, a hangsúly pedig a rögzítésen volt. A figyelem erkölcsi jelentősége, az idő jelenléte és az ember felelőssége saját világával szemben újra és újra visszatérő motívumként jelent meg. Ez a hang annak a tudásnak a megnyilvánulása, amely abból fakad, hogy valaki végignézte mindazt, amit sokan inkább elkerülnek.
A tarri filmkép sokaknál már a fogalmi megértés előtt nyomot hagyott. A képek jelenléte megelőzi a magyarázatot, és ez a tapasztalat hosszú időn át dolgozik tovább a nézőben. Ezek a filmek nem tanítanak, hanem emlékezetet építenek.
A torinói ló 2011-ben, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyert Ezüst Medve Nagydíjjal egy korszak végét jelezte. Tarr ekkor jelentette ki, hogy nem készít több játékfilmet, és ezt a döntést következetesen vállalta. Ez a lezárás ugyanabból a belső fegyelemből fakadt, amely az egész életművet jellemezte. Az elismerések – köztük a Kossuth-díj 2003-ban, a nemzetközi fesztiválok retrospektív vetítései, valamint a filmtörténeti kánonban elfoglalt hely – utólag is megerősítették azt az irányt, amely már korán kirajzolódott. Tarr Béla filmjei azért maradnak velünk, mert egy olyan valóságfogalmat képviselnek, amely ritkán kap teret a mozgóképes kultúrában: egy világot, amely súlyával, ellenállásával és idejével szembesít.
Írta: Csépányi László
Kép forrása: Tarr Béla Facebook-oldala
