A vonatközlekedés elterjedésével többen és többen látogattak el Svédországba is. Az itt járt magyar személyek közül néhányan többször vissza-visszatértek, s végül letelepedtek. Ilyen volt Leffler Béla(1887–1936) író, műfordító is. Az egyetemet Budapesten, az Eötvös József Collegium tagjaként fejezte be, majd a nyíregyházi evangélikus főgimnázium tanára lett (1909–1918). 1918-tól a Debreceni Egyetem svéd nyelvi lektora, majd 1924-ben magántanára lett. 1912-ben feleségül vette a svéd Signe Maria Liljekrantzot (1886–1975). Stockholmban telepedtek le 1919-ben. 1921-től a stockholmi magyar képviselet sajtóattaséja, a Magyar Távirati Iroda svédországi képviselője. 1929-ben megalapítja a Magyar Intézetet, amely 1930-ban a Stockholmi Főiskola része lett. 1929-ben tanácsosi címet kapott, és 1932-ben címzetes professzor lett. Fáradhatatlanul dolgozott a svéd–magyar irodalmi, kulturális kapcsolatok területén.
1920-ban Leffler Béla megalapította az elsősvédországi magyar egyesületet az Ungerska Sällskapet, magyar jelentése Magyar Társaság, igaz az egyesület a magyar nevet nem használta. Kevés írott anyag maradt meg az egyesület tevékenységéről, így nem is tudunk róla sokat.
1920. március 28-án rendezett egy jótékonysági estet ,,Budapest gyermekeinek” javára. Az est fővédnöke II. Oscar (1829–1907) svéd király egyik fia, Carl Bernadotte (1861–1951) Västergötland hercege, aki ekkor a Svéd Vöröskereszt elnöke volt. A fennmaradt programból megtudjuk, hogy a bevezetőszavakat Gerda Marcus (?–1952) újságíró, a ,,Rädda Barnen” titkára mondta. A műsorban felléptek Carl Richter (1885–1940) operaénekes, Anders De Wahl (1869–1956) színész, Carl Nordberger (1885–1964) koncertmester, Greta Söderman (1891–1969) a stockholmi opera népszerűénekesnője, Lisa Steier (1888–1928) elsőtáncosnő, valamint Pauline Brunius (1881–1954) színésznőés Gösta Ekman (1890–1937) színész. Zongorán Märtha Ohlson (1876–1966) kísért, a svéd Kungliga Musikalista Akademien [Királyi Zeneakadémia] tagja.
A műsort John Brunius (1884–1937) színész konferálta.
A programmal együtt kiadták svéd nyelven Vörösmarty Mihály Szózatát. Pár sorban ismertették a költőt és megemlítették annak elsősvéd fordítóját, a finn Herman Kellgrent (1822–1856), aki az eredeti magyarból 1845-ben ültette át svédre.
A program ára 50 öre, a Szózat 25 örébe került, melyeket a stockholmi Elis Östberg nyomdája nyomtatott.
A Társaság 1922-ben ,,Ungersk Lyrik” címmel svéd nyelvűmagyar antológiát adott ki. A kötet anyagának gyűjtését Leffler Béla végezte, valamint az előszavát is ő írta. Abból megtudjuk, hogy Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára egy svéd kötet volt az elsőterv, de a svédek inkább egy átfogó magyar költészetet bemutató kötetet igényeltek. A kötetben Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Arany János, Vajda János, Kiss József, Ady Endre és Gyóni Géza versei lettek bemutatva. A tizenkilencedik század magyar költészete címmel Leffler Béla ismertette a kötetben bemutatott szerzőket. A könyv végén néhány népdal is bemutatásra került.
A verses kötet fordítói: Sigrid Elmblad, Edvard Fredin, Gabriel Jönsson, A. H. A. Kellgren, Lotten von Kraemer, B[éla] L[effler], T. Lindh, V. E. Öman, K. F. Ridderström, J. L. Runeberg, Sven Scholander, Birger Schöldström, Karl Schöldström, Oscar Schöldström és Guido Valentin. A 159 oldalt kitevőkötetet Kner Izidor gyomai nyomdájában nyomtatták, amelyből 100 számozott példány készült.
Valószínűleg az Ungerska Sällskapet Leffler Béla halálával 1936-ban megszűnt.
Szöllősi Antal
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.