A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Az, ami a fiatal generációnak teljesen természetes, mondhatni magától értetődő, nevezetesen a távoli földrészekre való utazás, kalandkeresés, az idősebbeknek saját ifjúkorukban elképzelhetetlen álom volt. Egyrészt gazdasági, másrészt politikai tényezők mondtak megálljt a képzeletnek, utazási vágyaknak. Egyre több ismerősöm, rokonom gyerekéről, unokájáról hallom, hogy éppen az Andokban, vagy a maorik, ahogy kis unokám magyarázta, „a vinetták, (aberindigók) - vagy valami efféle” földjén túrázik. Szívvel-lélekkel drukkolok a merész utazóknak, ha megengedik, a neten követem is őket, miközben rengeteg kérdésre szeretnék választ kapni magával az utazás szervezésével, anyagi vonzatával kapcsolatban. Bálint Palmgren Tünde már sok éve hűséges olvasója, sőt rajzok, mesék, események, beszámolók szállítója újságunknak, a Híradónak. Tavaly érettségizett, ez év január közepén útnak indult a Föld másik felére, majd öt hónapig volt távol. Őt kérdezem.

Támogatókat keresünk egy világhírű hazánkfia emlékének és magyarságának megőrzésére

 

Benyovszky Móric gróf nevét hallva honfitársainkban kétség sem merül fel a XVIII. század leghíresebb magyar utazójaként ismert férfiú nemzetiségét illetően. Természetesen magyar volt! – valljuk mindannyian. Hiszen az egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidéken született felfedező szülei odahaza magyarul beszéltek, amit a szülők egymáshoz, illetve a cseperedő kisfiú édesapjához írt és máig fennmaradt magyar nyelvű levelei is megerősítenek.

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Hiszen az elmúlt két évtizedben a szlovákok nemcsak Szlovákiában, de Benyovszky Móric halálának helyszínén, Madagaszkáron is azon szorgoskodnak, hogy hősünket szlovákként tüntessék fel. Ennek a folyamatnak gátat vetni pedig úgy tűnik, csak támogatók segítségével lehetséges. De először lássuk, ki is volt Benyovszky Móric gróf?

 

Benyovszky Móric (1741-1786)

Benyovszky Móric a Nyitra megyei Verbón született 1741-ben. Szülei Benyovszky Sámuel katonatiszt és Révay Róza bárónő.A katonai pályára lépő ifjú rokonaival tettlegességig fajuló örökösödési vitába került, ezért Mária Terézia kegyeit elveszítve lengyel rokonaihoz menekült és csatlakozott az orosz befolyás ellen küzdő lengyel szabadságharchoz. 1769-ben az oroszok elfogták és Kamcsatkára hurcolták, ahonnan fogolytársaival a Péter és Pál nevű hajón megszökött. A menekülők a Csendes-óceán északi részén több szigetet is érintettek, majd Japán és Formóza (Tajvan) érintésével Makaóba vitorláztak. Innen Benyovszky egy francia hajó fedélzetén Il de France (Mauritius), majd Madagaszkár délkeleti partvidékének érintésével Párizsba érkezett, ahol XV. Lajos támogatta madagaszkári gyarmatalapítási terveit. A magyar parancsnok és csapata 1774-ben partra szállt a szigeten, de vállalkozása két évvel később elbukott. Ezután, mint a keleti és északi törzsek megválasztott fejedelme Európában, majd kétszer Amerikában próbálkozott, hogy pártfogókat találjon egy újabb madagaszkári expedícióhoz. Végül kilenc évvel később, gazdag baltimore-i kereskedők segítségével, mint független uralkodó tért vissza Madagaszkárra, de ezt a franciák nem nézték jó szemmel. Ártalmatlanítására egy csapatot küldtek, mely 1786-ban kioltotta a magyar parancsnok életét. Sírja sokáig megvolt, de mára elnyelte a trópusi esőerdő.

Benyovszky Móric jelképes síremléke Madagaszkáron (Fotó: Cséke Zsolt)

 

Benyovszky érdemei között említik, hogyhősiesen harcolt a lengyelek szabadságáért, elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását, majd afogolyteleprőltörtént szökése során első európaiként ő hajózta be a Csendes-óceán északi térségét, és a nagyvilág is először Benyovszky leírásaiból értesült Madagaszkár addig feltáratlan területeiről.

Benyovszky érdemei tehát elvitathatatlanok, és holtteste is bizonyára még sokáig békében nyugodott volna a madagaszkári esőerdőben, ha rendre nem érkeznének nyugtalanító hírek Benyovszky „elszlovákosításáról”.

A Svédországban élő Szemler János és felesége így számoltak be 2017-es madagaszkári utazásuk tapasztalatairól:

„A szlovákok az utóbbi években kisebb-nagyobb expedíciók keretében Benyovszky nyomában járva több alkalommal is megjelentek Madagaszkáron, s az ambodirafiai iskola igazgatója szerint az idén is ellátogatnak a szigetre. Szomorúan tapasztaltuk, hogy mindenütt aktívak és mindenhol ott hagyják a nyomukat. Ezzel csak az a baj, hogy Benyovszkyt szlováknak – s csak szlováknak – állítják be, amivel teljesen elferdítik az igazságot. Ezt hirdetik Madagaszkár-szerte, s tudatosan tagadják Benyovszky magyarságát.”

 

http://www.korkep.sk/wp-content/uploads/2017/04/Benyovszky-11.jpg

Szlovák -malgas - francia nyelvű felirat a Keleti-foknál, Ambodrafia faluban, Az első mondat kezdete: Szlovák származású magyar nemes…

 

Nos, olyannyira aktívak, hogy Vladimír Dudlak, a Pozsonyban működő szlovák Benyovszky Társaság elnökének beszámolója szerint a közelmúltban geofizikai eszközökkel keresték a sírját azzal a céllal, hogy tetemének DNS elemzése után hamvait „hazájába”, Szlovákiába szállítsák. A buzgóságról Szlovákiában, Verbó (Vrbvé) városában járva is meggyőződhetünk, ahol Benyovszkynak szobrot állítottak a település főtéren, a szülőházából kialakított múzeum falára pedig táblát helyeztek a következő felirattal: „E házban született a híres szlovák utazó és író Benyovszky Móric.”

Képtalálat a következőre: „benyovszky móric cséke”

Emléktábla Benyovszky Móric verbói szülőházán

Magyarországon a „Magyar–Madagaszkári Emléktársaság Benyovszky Móric emlékére” nevezetű szervezet http://www.benyovszky.hu/tekinti elsődleges céljának a világutazó emlékének ápolását, de a csekély állami támogatással működő társaság anyagi ereje nem elegendő a szlovák akciók ellensúlyozására. Hovatovább a programok - úgymint a madagaszkári Benyovszky emlékhelyek felújítása, a sziget északkeleti részén megtalált ágyújának Magyarországra, a Hadtörténeti Múzeumba történő szállítása, az életéhez kapcsolódó, eddig még ismeretlen dokumentumok felkutatása és szakemberek által történő feldolgozása, honfitársunk történetének minél szélesebb körű bemutatása Madagaszkáron és Magyarországon, illetve sírjának felkutatása és megjelölése egy tudományos expedíció keretében – már kidolgozásra kerültek, de ezek megvalósítására sajnos hiányoznak az anyagi erőforrások.

http://www.korkep.sk/wp-content/uploads/2017/04/Benyovszky-7.jpg

Ambodrafia általános iskolájának tanulói az ajándékba kapott szlovák zászlóval Benyovszky halálának helyszínén, a Keleti-fok közelében

Madagaszkári útja után - az ott szerzett keserű tapasztalatok hatására – a Svédországban élő honfitársunk, Szemler János csatlakozott a Benyovszky Emléktársasághoz. Részt vett a felsorolt programok kidolgozásában, és egyúttal vállalta, hogy a svédországi magyarok körében megpróbál minél több támogatót megnyerni a projektek megvalósításához. Mindezt teszi abban a hitben, hogy nemzeti hősünket ismét magyarként fogják számon tartani szerte a nagyvilágban!

             
Információk, elérhetőségek:

Projektfelelős: G. Németh György a Benyovszky Emléktársaság elnöke, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+36 30 930 4124.

Projektvezető: Cséke Zsolt (www.explorerfilm.hu), a geográfus végzettségű író és filmrendező, aki több mint 30 éve kutatja a magyar felfedező emlékeit Madagaszkáron és ebben a témában több filmet, filmsorozatot is készített, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+36 702 453 945

Projektmunkatárs: Szemler János Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.+46 (734) 12 62 28

Kérjük azokat, akik szeretnének bővebben tájékozódni a tervezett programokról, azokban történő részvételről, illetve a támogatás formáiról, keressék Szemler Jánost a megadott telefonszámon, vagy e-mail címen!

Ha a svédországi magyar szervezeteknél igény lenne, a későbbiekben országos turnét is terveznénk, melyben egy érdekes és részletes előadásban, s az azt követő szabad beszélgetésben szívesen informálnánk az érdeklődőt Benyovszky Móricról; a nyilvánosság előtt nem föltétlen ismert részletekről, s a körülötte levő mai helyzetről.

A cikkben felsorolt programokat olvasónk is támogathatja a Benyovszky Emléktársaság számlájára történő utalással. Számlaszám: HU116000060000000075802000 (Erste bank)

 

 
 

Hargita Népe, 2018. szeptember 6.

 

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia augusztus 19. és szeptember 1. között Közép- és Észak-Európában járt hangversenykörúton, magyar-, cseh-, lengyel- és svédországi helyszíneken lépve fel. Ritkán fordul elő az együttes történetében, hogy egy nyári szünidőben két koncertkörutat is tartsanak. Idén júliusban már egy magyarországi „kicsi turné” is szerepelt terveikben. A múlt hét végén tértek vissza az együttes történetének leghosszabb utazásáról: vízen és szárazföldön mintegy 6300 kilométert tettek meg. Haáz Sándor karnagy már beszélgetésünk elején elmondta, hogy a skandináviai út hatalmas erőpróba volt. Részint a nagy távolságok viselték meg a gyermekeket és kísérőiket, részint pedig a kemény munka, amellyel biztosítani kellett a szakmai és a logisztikai hátteret.

– Melyik volt a legemlékezetesebb fellépés?

– A nyár folyamán tizennégy alkalommal léptünk közönség elé külföldön. Ez tizennégy különböző helyszínt is jelentett. Nem mondhatom azt – épp a változó körülmények miatt –, hogy tökéletes volt bármelyik koncert is. Egyik előadás sem lehet százszázalékos, viszont minden egyes alkalommal voltak rendkívüli pillanataink. Kétségtelen, hogy Szczecinben a Czarna-madonna volt a legszebben előadott dal. Hallatára Andrzej Dzięga érsek atya könnyekig meghatódott, és személyesen kérte, hogy a ráadásban énekeljük el még egyszer. Számunkra ez egy dél-lengyelországi meghívást is eredményezett jövő nyárra. Stockholmban gyönyörűen énekeltek a gyermekek, közönségünk 400 főnél is népesebb volt. A Ballinge-i kis templom családias svéd közönsége, a koncertet követő közös kínálkozás és ebéd rangos eseménye volt északi turnénknak. A legnagyobb sikert a svéd nyelvű dalaink aratták Göteborgban és Ljungby-ben. Minden alkalommal újra és újra meghívták a Filit Svédországba. Ljungby azért áll közel sokunk szívéhez, mert ott valóban sok honfitársunk lakik, ott telepedtek meg a nyolcvanas évek második felében. Ők azóta sikeresen beilleszkedtek, s most a szállásolásban lelkesen segítették a Filit. Kiváló házigazdának bizonyult Magyarország Stockholmi Nagykövetsége, remek munkát végeztek a svédországi magyar szervezetek vezetői (Stockholmi Magyar Ház, Göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, Ljungby-i Petőfi Magyar Ház, Tangagerde, Ballinge és Hallberga házigazdái). Anyagilag fő támogatónk ezúttal is a Magyar Kormány volt.

 

Az interjút Simó Márton készítette,

Csíkszereda

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME