A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nagyköveti interjú az Aftonbladet napilapban

 "A svédek köszönetet nyilvánítanak felénk"

Magyarország svédországi nagykövetének, Makkay Lillának, kemény kritikákra kellett válaszolnia azzal kapcsolatban, ahogy országa a menekültkrízist kezeli.
Az áltagos svédektől érkező vélemények azonban egész más hangvételűek. „Nagyon sok svéd keres meg bennünket, akik megköszönik, hogy megvédjük Európa határait” – mondta a nagykövet.

Szíriából, Irakból és más országokból származó menekültek tízezrei érkeztek Magyarországra a nyár folyamán. Aligha részesültek kedvező fogadtatásban.

Magyarország szögesdrótkerítést emelt, katonákat vezényelt a határra és olyan törvényeket hozott, amelyek lehetővé teszik a menekültek börtönbe zárását. Mindezt azért, hogy távoltartsák a migránsokat.
Bejárták a világot azok a képek, amelyeken a magyar határrendészet könnygázzal fújja le az embereket.

Makkay Lilla, Magyarország svédországi nagykövete bevallja, összetett feladat a jelenlegi helyzetben az országot képviselni.
- Folyamatosan időt kell szánni arra, hogy elmagyarázzuk a dolgokat. Ahhoz, hogy valaki megértse, ami ma Magyarországon történik, jól át kell tudnia látnia a dolgokat – mondja a nagykövet, a Stockholm központjában lévő, pompázatos nagykövetségi épületben.

Olyan fajsúlyos nemzetközi szervezetek is kritikájukat fejezték ki, mint az ENSZ vagy az Európa Tanács. Nekik nincs rálátásuk a dolgokra?
- A magyar történések sokkal bonyolultabbak annál, hogy gyorsan és egyszerűen meg lehetne őket ítélni.

Mik azok a komplikált tényezők, amelyek miatt szögesdrót-kerítést kell emelni, a menekültek megállítására?
- Az idei évben Magyarországra óriási menekülthullám érkezett a Közel-Keletről. Az emberek teljesen kontrollálatlanul, kukoricaföldeken és erdőkön keresztül jöttek be az országba. Magyarország a schengeni övezet tagja, amely szerint kötelessége megvédeni az EU külső határait. Talán nem a legkifinomultabb, de szükséges megoldás volt, mondja Makkay Lilla, aki tökéletesen beszél svédül az 1980-as években folytatott tanulmányai óta.

A magyar rohamrendőrség a múlt héten könnygázzal és vízágyúkkal lőtte a menekülteket Röszkénél.
- Sajnálatos, hogy egy ilyen szituáció kialakulhatott. De ennek is komplex a háttere. Menekültek egy nagyobb csoportja ultimátumot adott a rendőröknek: nyissák meg a határt vagy áttörik azt. Amikor a rendőrök nem reagáltak, köveket kezdtek feléjük dobálni. Ekkor vetették be a könnygázt és a vízágyúkat.
Természetesen, emberileg megértem egy anya helyzetét. De még menekültként is a hivatalos utat kell járniuk.
Makkay Lilla egy sajtófotót vesz elő, amelyen egy menekült egy kisgyereket tart a szögesdrótkerítés felett, a rendőrsorfal előtt.
-Nőként és két gyerek édesanyjaként, elképzelhetetlennek tartok egy hasonló helyzetet. Hogy egy ilyen tumultusban feltartsak egy kisgyereket. Soha nem engedtem volna meg a férjemnek, hogy ott, így felemelje a gyerekünket.

Jogosnak tartja a könnygáz használatát gyerekek ellen?
- A könnygázt nem a gyerekek ellen, hanem erőszakos, köveket dobáló személyek ellen vetették be.

De Ön szerint, hogy élték meg, a háború elől menedéket kereső gyerekek ezt a helyzetet?
-A nagykövet széttárja a karjait és elhallgat. „Az ott összegyűltek erőszakosan léptek fel. A rendőrség kénytelen volt beavatkozni.”

Magyarország idegengyűlölő ország?
- Természetesen nem az. Annak ellenére, hogy az országot óriási hullámban árasztották el idegenek, Magyarországon nem volt példa ellenük erőszakra, nem történt szándékos gyújtogatás és nem lehetett képeket látni menekülteket köpködőkről sem. Épp ellenkezőleg, rengeteg magyar osztott ételt, vizet és játékokat a menekülteknek.
Nincs a génjeinkben az idegengyűlölet.

Az EU vezetői szerdán ülnek össze Brüsszelben, hogy megpróbáljanak megegyezni a kvótamenekültek elosztásának lehetőségeiről. Stefan Löfven, Angela Merkellel és más EU tagországokkal a kvóták bevezetése mellett foglalt állást. Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor az egyike azoknak, akik ellenzik azt.
- A kvótarendszer nem fenntartható megoldás. Ha megegyezés születik arról, hogy idén 120 ezer menekültet osztunk el, jövőre talán 1 millió lesz. A probléma kialakulásának helyszínén kell megoldást találnunk. Az ENSZ élelmezési programja nem rendelkezik elég forrással, ezért az embereknek nincs más választása, mint Európába menekülni. Az EU-nak át kellene vennie a helyszínen lévő menekülttáborok finanszírozását és élelmezését.

Az EU a szétesést kockáztatja?
- Az Európai Unió fontos közösség Magyarország számára. Ugyanakkor minden országnak szem előtt kell tartania a saját érdekeit is. Vitázunk dolgokról, de végül közös megoldások születnek. 
Magyarországot kőkemény kritika érte, nem utolsósorban vezető svéd politikusok részéről. Makkay Lilla szerint az átlagos svéd emberek részéről azonban egész más hangnem. A legtöbben támogatják Magyarországot.
- Rengeteg levelet és e-mailt kapunk svédektől, akik köszönetet mondanak: „Köszönjük Magyarország. Köszönjük, hogy megvédik Európa határait.” Talán ők olyan svédek, akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a bevándorlásról.

Makkay Lilla óvatosan válogatja meg a szavait. Itt-ott hozzátesz egy talánt vagy egy lehetségest. Nem úgy, mint Orbán Viktor miniszterelnök, aki lépten-nyomon szalagcímeket generál. Orbánt azzal vádolják, hogy antidemokratikus és totalitárius irányba vezeti Magyarországot. 
- Ez egy leegyszerűsített kép, mondja a nagykövet.

Nincs igazság a dologban?
- A miniszterelnök úr rendkívül elkötelezett, akit demokratikusan választottak meg. Egyenes beszédet használ, és olyan fontos kérdéseket is felvet, amellyel nem mindenki ért egyet.
Mit gondol a svéd menekültpolitikáról?
- Fontosnak tartom, hogy minden ország megválaszthassa a saját útját. Ahogy én látom, Svédország bevándorlási politikája rendkívül nagyvonalú és liberális. Svédország egy gazdag ország. Magyarországnak nincsenek ilyen mértékű forrásai.

 

Az eredeti svéd szöveg itt olvasható: http://www.aftonbladet.se/nyheter/utrikes/article21458374.ab

 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME