A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Második Kőrösi ösztöndíjas évedet töltöd Halmstadban. Miben különbözik ez a második év számodra az elsőtől – akár szakmailag, akár személyesen?

Mindenképpen különbséget jelent, hogy míg első alkalommal egy teljesen új közösségbe jöttem, addig másodjára már egy ismert környezetbe tértem vissza. Ez nagy könnyebbséget jelentett, hiszen már pontosan tudtam, milyen feladatok vannak, milyen üggyel kit lehet keresni. Tulajdonképpen a betanulás időszakát megspóroltuk azzal, hogy vissza tudtam jönni. Az első időszakban több egyesületi taggal is baráti viszony alakult ki, ez is mindenképpen egy fontos tényező volt abban, hogy második alakalommal is ide pályáztam.

Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum alapítója, 2017. március 25-én A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség kitüntetését vette át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Híradó kérésére ennek alkalmából beszélgettem vele.

Szöllősi Antal iskoláit Magyarországon végezte, hivatásos úszóedző volt. 1969-ben Svédországban telepedett le. Vezetőségi tagja volt a Szabad Magyarok Tömörülése, Stockholmi Magyar Katolikus Kör, Botkyrkai Magyar Művelődési Társaság egyesületeinek, valamint alapító tagja a Stockholmi Magyar Népi Táncegyüttesnek. 1973. október 23-án megalapította az Északi Magyar Archívumot (Ungerska Arkivet), amely a külföldön élő magyarság egyetlen és felbecsülhetetlen levéltára. A gyűjtemény, amelynek adatai azt mutatják, hogy a két nép – hol szükségből, hol józan racionalitásból vagy éppen közös politikai érdekből, gazdasági megfontolásból, de őszinte érdeklődésből és segítő szándéktól hajtva is – régtől fogva kereste az egymás felé vezető utakat. 1989-ben a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, majd 1994-ben a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád „A magyar-svéd kapcsolatok történetének feldolgozásáért, az Északi Magyar Archívum létrehozásáért és gondozásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje” kitüntetést adományozza.

Folytatjuk közkedvelt interjúsorozatunkat, ahol a Kőrösi ösztöndíjas program svédországi résztvevői kérdezik egymást ittlétükről, elképzeléseikről, céljaikról és ehhez viszonyított tapasztalataikról, ez által mutatkozva be a Híradó olvasóinak. Múltkori lapszámunkban Kovács Nóra és Mészáros Attila faggatták egymást, ezúttal pedig Trombitás Titánia Boråsból és Dobos Tamás Göteborgból számolnak be magukról és eddigi élményeikről.  
 

Trombitás Titánia: „Nagyon fontos számomra, hogy emberekkel foglalkozzak, és alapvetően szeretek adni”

 
 
– Kérlek, mutatkozz be röviden, mikor, hol születtél, hol nőttél fel?
– Budapesten születtem 92’ márciusának utolsó napján. Szentendrén, a sok nemzetiséget befogadó, művészetekkel átitatott szellemiségű városban nőttem fel, ahol a mai napig is aktívan részt veszek a helyi és a nemzetközi kapcsolatok ápolásába. 
 
– Életedet már kiskorodtól kezdve meghatározza a tánc és a zene. Mi fogott meg téged ezekben?
– Három éves voltam, amikor először kerültem szorosabb kapcsolatba a tánccal – akkor még a balettel – és onnantól kezdve ennek szeretete töretlen. 

 
 
 
– Kérlek, mutatkozz be, mondj pár mondatot magadról.
– Hazánk egyik pezsgő egyetemi városában, Szegeden nőttem fel, amelyhez mind a mai napig ezer szállal kötődöm. Szülővárosomba visszatérni máig hatalmas élményt és igazi, tartalmas kikapcsolódást jelent számomra. Szüleim már egészen fiatal koromtól fontosnak tartották, hogy magas szinten megtanuljak egy idegen nyelvet, ami végül az angol lett. Az általános- és középiskolában egyaránt speciális osztályban, emelt óraszámban tanult nyelv ismerete kitágította érdeklődési körömet, és nyitottá tett a nagyvilág, más nemzetek, más országok történelme, szokásai iránt. Így középiskolai és egyetemi éveim alatt több nemzetközi projektben is részt vehettem. Ilyen volt a European Classes nevű németországi diákszeminárium, vagy a szegedi és kolozsvári egyetemek áthallgatási programja, amelynek több évig szervezője is voltam.

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME