Svéd-magyar testvérvárosok (1. rész)

Nyomtatás

A testvérvárosok az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok együttműködését segítik elő

egy másik ország helységével, önkormányzatával vagy annak megfelelő helyi közigazgatásával. A testvérvárosokat, Európa egyes részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak („sister cities”) hívják, a volt Varsói Szerződés tagállamaiban fivérvárosoknak („города-побратимы”) nevezték.

A testvérvárosi kapcsolatok a gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesednek ki.

Európában a legkorábbi ismert kapcsolatok 836-ban a német Paderborn városa és a francia Le Mans között volt.

Keighley, West Yorkshire, angliai városok már 1905-ben megállapodást kötöttek Suresnes és Puteaux francia városaival. Az egyik legelsőnek tartott modern testvérvárosi kapcsolat 1920-ban alakult ki az angol Keighley és a francia Poix-du-Nord város között, az első világháború után.

1924-ben Helge Bruhn a dán Föreningen Norden (Északi Egyesülés) főtitkára javasolta, hogy a helyi bizottságok együttműködjenek a többi északi országokban a hasonló bizottságokkal.

Az első ilyen testvérvárosi kapcsolat 1939-ben létesült a svéd Uddevalla önkormányzat és a dán Thisted önkormányzat között. Hamarosan követte testvérvárosi kapcsolatokat a norvég Skien önkormányzata, a finn Loimaa önkormányzata, és az izlandi Mosfellsbær városa.

A finn Téli Háborúban (1939. november 30.–1940. március 13.) Szovjetunió három hónap alatt lerohanta Finnországot. Az északi országok segítették és támogatták a háború sújtotta finneket.

A második világháború után elindult egy együttműködés abból a célból, hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz, elősegítse a nemzetek jobb megértését és elősegítse a határokon átívelő tervek létrejöttét. Azóta Európában egyre népszerűbb, a testvérvárosok ötlete, és a többi kontinensre is átterjedt.

1989-tól a testvérvárosi kapcsolatokat az Európai Unió is támogatja.

Svédország az EU elnöksége alatt vette fel testvérvárosok együttműködésének tervét: Vänort (Testvérváros) 2001.

A gyakorlatban sokszor a testvérvárosi kapcsolatok általában iskolák, egyesületek és önkormányzati igazgatás közt történik abban a reményben, hogy így kicserélhetik ötleteiket és tapasztalatot szerezhetnek a közös problémák megoldásában.

A városok, önkormányzatok között tapasztalatcseréket szerveznek, így számtalan gyermek-, ifjúsági és felnőtt művészeti csoport, civilszervezet, diák, sportoló, vállalkozó látogathat el a baráti településre.

Svédország és Magyarország között több testvérvárosi kapcsolat található. Nehéz megmondani, hogy ma hány svéd és magyar település tart valamilyen kapcsolatot egymással.

 

Budafok-Tétény – Kristianstad kommun

Budafok-Tétény Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján található. Nagy-Budapest létrehozásakor 1951. január 1-én Budapesthez csatolt, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén, ma Budapest városrésze a XII kerületben. Városrészei; Baros Gábor-telep, Budafok, Budatétény és Nagytétény

Többek közt nevezetességei; Budafoki városháza, Czuba-Durozier kastély, Memento Park, Nagytétényi Kastélymúzeum, Sacelláry-kastély, Törley-kastély, Törley-mauzóleum,

Budafok-Tétény teljes népessége 54 504 fő (2015. január 1.).

Kristianstads kommun (Kristianstadi járás [önkormányzat]) a dél-svédországi Skåne län-ben (Skoóne megye) található. Központja Kristianstad városa 39 762 lakossal (2015. december 31.). A Kristianstadi járás 35 körzetre van osztva, és a teljes népessége 83 403 fő (2017. március 31.), és ezzel Svédország 290 járásából a 25. 1 346 km²-vel Skoóne megye legnagyobb járása.

Itt található Svédország legnagyobb élelmiszer feldolgozó ipara, állattenyésztése, takarmány és más nyersanyag termesztése.   

2015. december 31-i adatok szerint a járásban lakó külföldi háttérrel rendelkező személyek száma a teljes népesség 21,49 %-a.

 

A Kristianstadi járásba már 1945 és 1956 után több magyar került, akik megtalálták számításukat az itteni élelmiszer és konzerviparban. 1975-1980 között és utána, több és több erdélyi magyar talált menedéket a járásban. Így 1981-ben az 1956-osok és az erdélyiek közösen létrehozták egyesületüket, a Kristianstadi Magyar Egyesületet. Az egyesület elnöke 1995. január 21-től a marosvásárhelyi Molnár Gergely.

A Kristianstadi járásban ma legkevesebb 1500-2000 magyar élhet.

 

Budafok-Tétény és a Kristianstads kommun 1998-ban kötött együttműködési szerződést.

A megállapodás magába foglalta a gazdasági élet, foglalkoztatottság, turizmus, a tapasztalatcsere, az ügyintézés, a képzettség fejlesztését, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködést.

A kapcsolat évről évre kevesebb lett, és ezért 2017 márciusában a járási képviselőtestület munkabizottsága úgy döntött, hogy a Budafok-Tétény testvérvárosi megállapodást befejezettnek tekinti. A jövőben az önkormányzati vezetők inkább a skandináv testvérvárosokat részesítik előnyben.

 

Dombóvár – Höganäs kommun

Dombóvár Tolna megyében található, és a Dombóvári járás székhelye. Szekszárd után a megye második legnagyobb városa, 2015. január 1-én 18 688 lakosa volt. 

Höganäs kommun Svédországban délen a Skåne nevű régió északnyugati területén található. 2017. június 30-án 25 929 lakosa volt.

Höganäs kommun az összes északi országgal kiépítette a testvérvárosi kapcsolatokat, valamint Magyarországgal és Németországgal.

A 2005-ben megkötött egyezmény értelmében a testvérvárosi kapcsolatok elsősorban az iskolai kapcsolatok, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködésre korlátozódnak.

A Dombóvár és Höganäs járás közötti testvérvárosi kapcsolatok elsősorban Höganäs járási vezetőség volt elnökének, Kovács Péternek köszönhető. Kovács 15 évi járási elnökség után egészségügyi okok miatt 2017 februárjában lemondott posztjáról, aki a „svéd FIDESZ”, a Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Koalíciós Párt) tagja.

 

Hajdúsámson – Leksand

Hajdúsámson egy város Hajdú-Bihar megyében, a Debrceni járásban. A városnak 2015. január 1-én 12 961 lakosa volt.

Leksand kisváros Leksands kommunban, Dalarnas megyében. Lakossága 2015-ben 6 107 fő volt.

2003 augusztusában Hajdúsámsonban lépett fel a svéd Leksands Folkdanslag Anders Tull vezetésével. Visszatérve Svédországba a svéd népzene együttes vezetője, Anders Tull azzal a kéréssel fordult a kisváros vezetőihez, hogy Leksand és Hajdúsámson vegyék fel a testvérvárosi kapcsolatot. Javaslatában említette, hogy hajdúsámsoni szereplésük alkalmából kapcsolatba kerültek Hamza Gábor polgármesterrel is, és aki érdeklődését mutatta egy testvérvárosi kapcsolat létrehozásában a két város között.

2003. szeptember 6-án a hírről a Dalarnas Tidningar (DT) is beszámolt. Anders Tull javaslatából azonban sajnos nem lett svéd-magyar testvérvárosi kapcsolat.

Heves megye – Värmlands län

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarországi régióban található. A megyének 2011. január 1-én 307 985 lakosa volt. Székhelye Eger.

Värmlands län (megye) Svédország Svealand nevű régió délnyugati részén található. A megyének 2017. június 30-án 279 535 lakosa volt. Székhelye Karlstad.

1993 óta a két megye sikeresen és eredményesen együttműködik. A testvérvárosi kapcsolatok a kultúra, az iskolai képzés, sport, a gazdasági élet fejlesztése, tapasztalatcsere a szociális gondozás és a természetvédelem területére terjed ki, valamint tapasztalatcserék a két megye tisztviselőivel.

Az együttműködés eredménye, hogy több svéd vállalat van jelen Heves megyében, pl. Swed-Jam, Elektromekan, Filipstads utazási iroda és a Kils lemezkészítő vállalat. A Karlstadi Egyetem is tervbe vette, hogy lehetséges az együttműködési megállapodás kötése az egri főiskolákkal.

2004-ben hármas szerződést kötött Värmland, Heves megye és az erdélyi Kovászna megye.

Kovászna megyének 2011-ben 201 177 lakosa volt. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

A három megye együttműködésében elsősorban a gazdasági, szociális munka, hatósági szervek munkája, a kultúra, a turizmus, a megye fejlesztése a fontos, és az EU-val kapcsolatos munkák. A három megye tisztviselői tapasztalatcseréket tartanak, ahol kicserélik tapasztalatukat és tudásukat az EU-val kapcsolatos munkáikról.

 

Szöllősi Antal

A cikk folytatását a márciusi lapszámunkban közöljük.