Összeállításunkban a több mint ezer éven át Magyarországhoz tartozó Várvidék és Felső-Őrség történelmi, kulturális és népi emlékeit mutatjuk be.

A fraknói vár (Forchtenstein)

Burgenland magyarul annyit jelent: Várvidék, amely híven tükrözi a valóságot, hiszen e régióban egyaránt találunk várat, kastélyt, erődöt és templomot. Bár e vidék 1919-től Ausztriához tartozik, történelme szervesen kapcsolódik az anyaországéhoz. Négy nyugat-magyarországi vármegye (Pozsony, Sopron, Moson és Vas) peremvidékéből alakították ki, ezek német nevében mind ott szerepelt a „burg” szó – innen az elnevezés. Hivatalosan elfogadott neve nincs, mivel soha nem alkotott önálló közigazgatási egységet. Burgenland kelet–nyugati irányban keskeny, de észak–déli irányban mintegy kétszáz kilométerre elnyúló tartomány. A várai ma az őrvidék idegenforgalmi vonzópontjai. A tartomány lakosságának túlnyomó többsége német és horvát, a magyarok részaránya csak 2,5 %.

Várvidék krónikája
Időszámításunk előtt kelták lakták a vidéket, ezután a hunok, gótok, longobárdok és avarok kora következett. A magyarok 900 körül megszállták az egykori Pannóniát. Az ezt követő másfél évszázad az európai betörések, a kalandozások kora volt. A hadjáratok nagy része nyugat felé irányult, ezek támaszpontja elsősorban Nyugat-Magyarország volt. Az 1100-as évek határmenti harcai után III. Henrik a Lajta folyó mentén jelölte ki a végleges országhatárt. A tatárjárás után a terület nagy része először a németújvári grófok kezébe került, majd osztrák fennhatóság alá, végül 1291-ben a pozsonyi békeszerződés alapján a határ menti várakat visszacsatolták Magyarországhoz. Mátyás király halála után a vidék újra Habsburg kézre került 1490-től. A mohácsi vész után a törökök teljesen elpusztították; a kiírtott magyar és német lakosság helyére horvátokat telepítettek. A 16. sz. végén a protestantizmus szinte az egész Nyugat-Magyarországot meghódította; ekkor 60 evangélikus egyházközség és több protestáns nyomda is működött itt. Ezt követte az ellenreformáció, a Bocskai-felkelés, a Bethlen-hadjárat, majd a határ menti területeket 1647-49-ben újra Magyarországhoz csatolták. A Rákóczi-szabadságharcot követően a tartomány fejlődésnek indult. Itt tevékenykedett Haydn, postakocsiforgalom indult Bécs és Kismarton között, evangélikus tanítóképzőt alapítottak, megépült a Sopron-Bécsújhely vasútvonal és a nagymartoni viadukt. 1919-ben a Saint-Germain-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriához csatolta. 1945-től Burgenland önálló szövetségi tartomány.

Kulturális emlékhelyek
- a fraknói vár (Forchtenstein) 700 éves Öregtornya
- a történelmi jelentőségű Esterházy-kastély és a Haydn-templom Kismartonban (Eisenstadt)
- Liszt Ferenc szülőháza Doborjánban (Raiding)
- a németújvári (Güssing) Batthyány-vár
- a lánzséri (Landsee) romok
- a lakompaki (Lackenbach) kastély
- a boldogasszonyi (Frauenkirchen) búcsújáró templom
- a lékai (Lockenhaus) templom magyar Madonnája
- a Fertő-tó

Liszt Ferencz szülőháza

A tartomány hagyományos kulturális centruma Kismarton, ahol Joseph Haydn sok éven át zenélt az Esterházy hercegi családnak.

Burgenland műemlékei szép példái a különböző építészeti koroknak és irányzatoknak: némelyeken a román kori stílusjegyek ismerhetők fel, másokon a korai, illetve a késői gótika fő vonásai, vagy a reneszánsz és barokk formanyelv.

Népművészet
A Várvidék és a szomszédos területek népi kultúrájának kölcsönhatása a népművészet minden területén érezhető. A népi építészetben évszázadokon át a magyar elem dominált: a zsúptetős házakat fából építették, a vályogfalat fehérre meszelték, díszítést nem alkalmaztak. Az ősi fazekashagyományt ma már csak Csáva (Stoob) község őrzi.

A legtekintélyesebb birtokos családok
Batthyány Ferenc a török elleni harcokban tüntette ki magát; szolgálataiért németújvári birtokot kapott. Unokaöccse, Batthyány Boldizsár megvédte a töröktől Kanizsa várát. Az ő fia, Batthyány Ferenc szembefordult Béccsel, ez utóbbinak Ádám nevű fia azonban hűségesen szolgálta a császárt. Batthyány Károly Mária Terézia hadvezére volt. Battyány József a legmagasabb papi méltóságra emelkedett. Batthyány Lajos volt Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke és lett a császári önkény áldozata 1849-ben.

Bakócz Tamás királyi kancellár, aki születési helye alapján az Erdődy előnevet használta. A család birtokában volt a monyorókeréki (Eberau) uradalom.

Az Esterházyak a 13. században a Csallóközben letelepedett Salamon nemzetségből származnak. Szerházi Ferenc pozsonyi alispán kezdte használni ezt a családnevet. Fia, Esterházy Miklós a család fraknói ágának megalapítója, valamint a lánzséri, és kismartoni birtokok tulajdonosa. Esterházy Pál nevéhez fűződik Buda felszabadítása, a boldogasszonyi kegytemplom megépítése, valamint számos, a török által elpusztított egyházi épület helyreállítása. Esterházy II. Miklós volt a kismartoni kastély építtetője, Joseph Haydn mecénása. Esterházy IV. Miklós a család hatalmas és értékes képgyűjteményét eladta (mélyen értéke alatt) a magyar államnak (ez képezte aztán a Szépművészeti Múzeum képtárának alapját). V. Miklós sokat áldozott a birtokain lévő műemlékek helyreállítására. Esterházy V. Pál a szűkös időkben is jelentős összegekkel támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát.

Az Esterházy-kastély Kismartonban

A Kanizsai család neve Osli Lőrinctől származtatható, aki királyi adományként megszerezte Kanizsát. Az ő birtokukban volt Németújvár, Borostyánkő, Léka, és Nezsider is. Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás házasságával az egész hatalmas Kanizsai vagyon a Nádasdy család tulajdonába ment át.

A Nádasdy régi magyar család; a Duna mindkét oldalán voltak birtokaik. Nádasdy Tamás nagy államférfi volt, a reformáció pártfogója, iskolákat, nyomdákat alapított. Nádasdy III. Ferenc megépíttette a lékai templomot, ahol a Nádasdy-kripta is található.

Ízelítő az őrségi decemberi magyar népszokásokból

A legelterjedtebb ünnepi népszokás a lucázás volt. A gyermekek december 13-án szalmacsutakkal jártak házról házra, szalmát szórtak a küszöbre és versikét szavaltak a háziak és jószágaik termékenységére, bőségére.
Karácsonykor a mestergerendára akasztották a mézesbábokkal feldíszített karácsonyfát, és gyertyagyújtás után megpörgették. Az asztalra minden termésből raktak, hogy ételüket, italukat megáldja az Úr.
Aprószentek napját is megünnepelték a magyar falvakban: a gyerekek korbáccsal megsuhintották a házak népét, hogy egészségesek maradjanak.

Befejezésül álljon itt egy ôrszigeti karácsonyi dal, amelyet forrásmunkánknak, a Burgenland – Várvidéknek a szerzője, a tavaly novemberben elhunyt Juhász László Pulay Jenőtől jegyzett le:

Itt vagy ó szent karácsonyeste,
Kint reszketnek a csillagok.
S a szívem örömtől repesve
Vár, míg amaz egy felragyog.
Te fényes hajnal-csillagom,
Megváltó Jézus Krisztusom!

A várvidéki magyarság népművészeti és nyelvi értékeinek megőrzése terén fontos szerepet tölt be a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (http://www.bukv.at/magyar). Örülhetünk annak, hogy szerencsére élnek még olyanok, akik lelkesen ápolják az ottani hagyományokat, a magyar kultúra kincseit.

Kádár Dóri