Alig várom már a jövő évi tábort!

Nyomtatás

 

 
A Kékvirág magyar nyelvi tábor, mint minden évben, az idén is nagyon jó volt. Nyolc napig tartott, de szerintem ez túl rövid. A táborban mindig az első nap a legjobb, mert akkor találkozhatok a barátaimmal, akiket már egy éve nem láttam. 
 
A nap, az ébresztő után, reggelivel kezdődött fél kilenckor, és azután mindenki rendbe rakta a szobáját, hogy jó pontot kapjanak a szoba-ellenőröktől. Az én szobámnak, melyben ötödmagammal laktam, a Gangnam Style nevet adtuk. Nagy örömünkre az ellenőrzők  minden nap mosolygós emberkefejjel jutalmazták a rendet. A szobaellenőrzés után reggeli áhítat volt, énekeltünk és bibliai történeteket hallgattuk. Ezután csoportfoglalkozáson vettünk részt, én a piros csoportba tartoztam, (13-16 évesek), Sanyi és Levente voltak a vezetőink. Az idei tábor témájáról, az Árpád-házi királyokról meséltek nekünk.
 
A táborban az egyik legjobb dolog a két Hétpróba volt. Az idén az egyiket benti terepen kellett csináljuk, mert sokat esett az eső. A számháború is nagyon jó volt, én ugyan minden háborút utálok, de ezt, a táborit, imádom!
Két este is volt disco. Hogy azok milyen jók voltak! Minden fiatal ott volt, táncolt és énekelt és nagyon-nagyon jó volt a hangulat!
 
Az utolsó nap  záró előadást tartottunk a szülőknek. A mi csoportunk az Árpád-házi királyokat játszotta. Minden csoporttag egy-egy Árpád-házi királyt alakított. Minden király a mennyben volt és facebookozott. A nagy Árpád gyűlésre hívta őket össze. A gyűlés megnyitásakor elénekeltük az Árpád-házi himnuszt, melyet Levente szerzett annak érdekében, hogy meg tudjuk tanulni a királyok neveit. Hiszen, azt mi is észrevettük már, hogy amit énekelve tanulunk meg, azt megjegyezzük. A találkozás örömére nektárral teli kupákkal koccintottunk. Megbeszéltük, hogy egy év múlva gyűlünk össze a következő gyűlésre, újra koccintottunk, ezúttal a jövőbeni találkozás örömére. Majd a találkozás tiszteletére. Aztán a gyűlés bezárása alkalmával is.  A sok nektár hatására a királyok rendre kiestek a mennyből. Ez volt a mi előadásunk, és mindenikünk imádta.
 
Az előadás után a tábor összes résztvevője a zászló körül gyülekezett, elénekeltük a Magyar Himnuszt, leengedtük a zászlót, s ezzel, sajnos az idei tábornak is vége lett. Alig várom már a jövő évi tábort!
 
Bálint Palmgren Tünde, 13 éves