”Őrszavak - Custos” Nyelvápolók Egyesülete beszámolója a 2008-as év eddigi rendezvényeirõl

Nyomtatás

 

A 2007 aug. gyűlésünktől eltelt esztendőt munkával tele évnek mondhatjuk. Kitűzött céljainkból időnkhöz és erőnkhöz mérten csaknem mindent megvalósítottunk. A távolságot és az anyagi szempontokat figyelembe véve, a vezetőség többnyire telefonértekezések segítségével tartja a kapcsolatot, de a helyes döntések és munkánk még jobb véghezviteléért személyesen is találkoztunk: vezetőségi gyűlést tartottunk két alkalommal.
 

Évi közgyűlésünket idén is az augusztusi táborzárással egybekötve tartottuk meg, amikor is beszámoltunk munkánkról, ismertettük terveinket az elkövetkező időszakra.
 

Kitűzött céljaink: elsősorban az anyanyelvi táborok további megszervezése, a szülõk iskolája, valamint kapcsolattartás kialakítása azon egyesületekkel, ahol anyanyelvi illetve gyermekcsoporttal való magyar foglalkozás folyik.
 

Mielőtt az augusztusban megrendezett gyermektáborunk beszámolójára térnék, hadd szóljak pár szót az előbbi két célunkról.

 

1. Szülők iskolája


Második alkalommal szerveztük meg a szülõk iskoláját amit a 2007-es rendezvényünk folytatásaként idén két helyszínre terveztünk. Meghívottunk idén dr Perenyiné Somos Angéla pszichológus és gyógypedagógus, az Apáczai Cs. János Neveléstudományi intézet előadója, a gyermekkori magatartászavarokról tartott előadást. Az előadás két tervezett színhelye Tångagärde – a déli körzet számára, valamint Stockholm – az északi régió és főváros számára. Sajnos, a tångagärdei előadás elmaradt, oka a göteborgi magyar kultúrális napokkal való egybeesés (az előre egyeztetett dátumot helységbérlési probléma miatt Göteborg megváltoztatta) ill. a déli részről való kevés érdeklődés. A Stockholmban tartott előadás viszont igen sikeresnek bizonyult.

2. Kapcsolattartás magyar iskola és gyermekfoglalkozás kapcsán


A másik kitűzött célunk, a magyar iskolát vagy gyermekfoglalkozást működtető egyesületekkel való jobb kapcsolat kiépítése.
Vezetőségünk körlevelet intézett minden egyesülethez, amiben fölajánlottuk esetleges segítségünket, illetve személyesebb kapcsolatfelvétel – látogatás, találkozó formájában. Sajnos, egyetlen egyesület sem élt a lehetőséggel, ami egy kicsit elbizonytalanít munkánk folytatásában, legalábbis ezt a kezdeményezésünket illetõen. Ezúttal kérek minden egyesületi vezetőt munkánk segítésére, azáltal hogy kiküldött információink szíveskedjenek az érintettek (oktatók, csoportvezetők, szülök) figyelmébe ajánlani, illetve ügyünket támogatni. Munkánk ismertetésében és a szülök iskolája terjesztésében új próbálkozásként, a Híradó oldalán új rovatot indítunk amelyet fórumnak szánunk, ahol kérdések, vélemények megvitatására kerülhet sor.
 

Itt fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ezen az oldalon olyan magyar gyermekekről és ifjakról is szeretnénk írni, akik valamilyen téren kiemelkedő eredményeket értek el,és ezért mindannyiunk számára példaértékűek. Ilyen információt, tippeket is nagyon szívesen fogadunk.


3. Anyanyelvi tábor


Idén 11-ik alkalommal rendeztük meg a közkedvelt anyanyelvi táborunkat Tångagärden augusztus 9-16. között, 45 gyerek/ifjú és 20 felnőtt részvételével. Táborunk témája idén a kereszténység előtti magyar monda- és hitvilág volt.
 

Az eddigi táboraink jó híre határainkon is túljutott, így látogatott el hozzánk dr. Cserfalvi Ilona pszichológus is, személyesen megtapasztalni mindazt a szépet, jót mit rólunk hallott. És a kellemest a hasznossal összekötve - ha már ilyen kitűnő szakember látogatott hozzánk - a tábori kamaszoknak valamint a táborban résztvevő felnőtteknek önismereti, személyiségfejlesztő gyakorlatot tartott igen nagy sikerrel.
 

A tábor további része a szakadó eső ellenére is igen jól alakult: jutott idő a tanulásra, szórakozásra, sportolásra. A zene és az énekszó elengedhetetlen része a táborunknak; Császár Sanyi gitárja és Bogács Nóri énekhangja ismét ”varázsolt”. Vendégeink - amint Sanyi és Nóri is Csíkszeredából, Erdélybõl – nemegyszer visszavágynak és újra meg újra ellátogatnak hozzánk. Hadd szóljak még pár szót a többi meghívottunkról is. Vendégünk volt a mindnyájunk által már ismert és kedvelt lelkész házaspár Écsi Gyöngyi és Palcsó Attila Hetényröl, Felvidékről. Ismét tudásuk legjavát adták, reggeli áhítatról, asztali imáról, néptánc oktatásról gondoskodtak. És hadd emeljük ki Gyöngyi fergeteges bábszínház előadását amely kicsiket-nagyokat egyaránt elbűvölt.
 

Vendégünk volt továbbá az erdélyi származású, ma Debrecenben élő László Erzsébet irodalom szakos tanár és lánya, a 20 éves Zsuzsa, aki remek összekötő hídként működött a tábor ifjai és a felnőttek között.  Csapatunkban volt két anyaországi fiatal, Bogyó Henriett és Márton Mónika, egri egyetemi hallgatók, kik szakmai gyakorlatukat végezték közöttünk. Heni távozása könnyeket csalt a 8-10 éves lányok szemébe, akiket addig babusgatott, esti mesével kényeztetett. Az idén újra eljött Zölei Sándor Lengyelországból, sport- és szabadidős vezetõnek, no meg tábori mindenesnek.
 

A tábor többi alaptagja Skandináviából érkezett. Az egyesület vezetőségébõl Tóth Ildikó az aprókkal foglalkozott, Tóth Icu a kamaszokkal, Tompa Andrea a tábor ellátója volt (beszerzésről, menüről, szabadidős kellékekről gondoskodott), Sinai Tompa Enikő pedig fali tablóról, emléklapról, jómagam, Tompa V. Anna pedig a tábor ”atyja”, szervezője maradtam.
 

Ne feledkezzünk meg azonban Bálint Emeséről se, aki teljes ”hadi felszereléssel” érkezett: íj, kajak, kenu, kötél volt a kelléktárában, és falrámászásra tanított, mindannyiunk örömére. Gaál Aspegren Zsuzsanna Norvégiából jött ismét közénk, minden kis fájó sebet, darázscsípést nagy hozzáértéssel ápolt, enyhített. Szúnyog Jucika ismét ízletes falatokról gondoskodott, Beczi Gizike közreműködésével, és utoljára, de nem utolsósorban táborunk mindenese, Újvári Csaba, aki ott segített, ahol éppen szükség volt rá (fõkóstoló, fuvarozó, stb.).
 

Gyorsan elröppent a tábor, amelyben volt még táncház, ki-mit-tud verseny, hétpróba, számháború, sok-sok énekszó, móka és vídámság. Táborzáró áhítatot is tartottunk, továbbá egy lelkes és elragadó előadást is összehoztunk a szülőknek. Fáradságot nem ismerve igyekeztünk mindnyájan egymás munkáját megkönnyíteni, és a feladatok mellett bizony sok örömünk is volt egymásban. Munkánk legszebb elismerését azonban  a vídám, mosolygós gyermekarcok jelentették. Ha este tíz után elcsendesedett a tábor, mi, felnőttek még a nap eseményeinek kiértékelése és a másnapi munka megtervezése után, késő éjszakába nyúló kellemes órákat töltöttünk együtt. Szép napok voltak! Sok és fárasztó munkát jelentetett az idei tábor is, de mégis azt mondhatom, hogy ezúttal is megérte, hiszen kicsik-nagyok úgy búcsúztunk el megint, hogy ”jövőre veled/veletek, ugyanitt”.

 

Tompa V. Anna
Elnök/táborszervező