Beszélgetés dr.Müller Adriennel, Magyarország új stockholmi nagykövetével

Dr. Müller Adrien, hazánk új stockholmi nagykövete szeptember elején férjével és kislányával érkezett Svédországba. A közel húsz éve külügyi területen dolgozó diplomatának a közeg biztosan nem lesz szokatlan, hiszen diákként egy ideig Finnországban tanult, legutóbb pedig a lettországi Rigában teljesített nagyköveti szolgálatot. Göteborgba immáron másodjára látogatott el az elmúlt hetek során, ezúttal két okból is. Egyrészt, hogy az Európai Unió szociális csúcsán résztvevő magyar miniszterelnöki delegációt segítse, másrészt pedig, hogy találkozzon a göteborgi magyarsággal, így eleget tegyen Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör már több mint tizenöt éves múltra visszatekintő nagyköveti előadás hagyományának, valamint találkozzon a Göteborgi Magyar Egyesülettel, illetve Magyarország göteborgi tiszteletbeli konzuljával Bengt Halseval. Nagykövet asszonyt a Kőrösi Csoma Kör rendezvényét követően kérdeztük az eddigi svédországi tapasztalatairól és jövőbeni terveiről.

Bő két hónapja él Svédországban családjával. Hogy érzik itt magukat?

Nagyon jól, az első benyomások rendkívül pozitívak, de természetesen a szeptember óta eltelt két hónap még kevés idő ahhoz, hogy úgy érezzük már talajt is fogtunk itt. Egy új országban a kezdeti időszak mindig leginkább arról szól, hogy megtaláljuk a helyünket mind szakmai, mind családi szempontból, de nagyon jól haladunk. Ami a szakmai oldalt illeti, a nagykövetségen sokat dolgozunk a kollégákkal, hogy összeszokjunk és minden nagyon szépen alakul, nagyon bizakodó vagyok. Sok feladatot látok politikai, gazdasági, kulturális területen, ami nagyon ösztönző. Szeretném, ha minden partnerünk dinamikus, kifelé aktív és együttműködést ajánló nagykövetségként tekintene ránk. A munkán és családi programokon keresztül is igyekszem minél gyorsabban, minél többet megtudni Svédországról és a svédekről. A férjemmel a korábbi állomáshelyeimen is azt vallottuk, hogy próbáljuk minél inkább otthon érezni magunkat az adott országban, ehhez pedig minél többet tudjuk róla. Igyekszünk majd úgy élni Stockholmban, ahogyan azt a svédek is teszik a mindennapokban, részt venni minél több „helyi” eseményen, rendezvényen.  Minden hétvégén szervezünk valami újabb családi programot, teszünk valami újabb felfedezést. Egyelőre leginkább Stockholmban, de idővel természetesen országszerte is.

Az otthon fogalma kapcsán, említette, hogy gyulai származású, de munkájából adódóan több helyen élt már. Hol érzi igazán otthon magát?

A mi családunkban a beszélgetéseinkben az otthon, itthon, „haza”, mint irány fogalmak eléggé nagy kavalkádot tudnak okozni, pláne akkor, amikor Magyarországon kívül élünk, mint most is. A beszélgetésekben nem egyszer tesszük fel egymásnak a kérdést, hogy „most hol otthon”. Való igaz, sokat költözködtünk az elmúlt évek során. Bár a férjem és én is gyulaiak vagyunk, én Szegedre, ő pedig Budapestre járt egyetemre, majd ott is telepedtünk le. Az igazán otthon számunkra talán mégis Gyulán van, de abban az országban és városban is otthon érezzük magunkat, ahol éppen élünk.

Előző állomáshelye nagykövetként Lettországban, Rigában volt. Így, két hónap távlatából milyen hasonlóságokat, vagy éppen különbségeket lát a két ország között, akár az itt és ott élő magyarság szempontjából?

Jelentős különbség, hogy a Lettországban élő magyarság leginkább a fővárosra koncentrálódott, ráadásul az ország területe is jóval kisebb, mint Svédországé. A svédországi magyarok jóval széttagoltabban élnek. Lettországban egy viszonylag kicsi diaszpóra közösség van, míg Svédországban a számuk is nagy, a szervezettségük pedig világviszonylatban is példamutató. Szeretnék minél több magyar közösséget meglátogatni, velük élő és rendszeres kapcsolatot kialakítani. A nagykövetségnek az én filozófiámban egyrészt szolgáltatásokat kell nyújtani a magyaroknak, másrészt együttműködő partnerként fellépni, így például, remek lehetőségeket látok a különféle kulturális együttműködésekben is. Ez alatt azt értem, hogy a látogatásokra igyekszem majd nemcsak magamat elvinni, hanem egy olyan kulturális terméket, produkciót, ajánlatot is, amely az adott helyi közösség építésében is szerepet játszhat.

A szeptember eleji közgyűlésen említette, hogy aktív, élő kapcsolatra törekszik magával a SMOSZ-szal, illetve az egyes magyar szervezetekkel is. Miben nyilvánulhat ez meg Ön szerint?

Azért dolgozunk, hogy a Svédországban élő magyarok, valamint a közösségi érdekeket képviselő magyar szervezetek partnerként tekintsenek a nagykövetségre és bizalommal forduljanak hozzánk bármilyen olyan kérdésben, amiben úgy érzik, hogy a segítségükre lehetünk.  A nagykövetség is aktív lesz irányukban a közösségi oldalakon keresztül való tájékoztatásban, a konzuli szolgáltatásainkban, kulturális együttműködésben, vagy az őket foglalkoztató kérdések becsatornázásban Budapestre az illetékes döntéshozókhoz. Nagyon örültem, hogy a SMOSZ közgyűlésén megbízatásom legelején részt vehettem és megismerkedhettem az elnökséggel, a tagszervezetek képviselőivel. Bihari Szabolcs elnök úrral a szeptemberi találkozó óta többször beszéltem, a stockholmi Magyar Ház rendezvényeire is meghívtak nagyköveti minőségemben. Remélem a legtöbb magyar szervezettel is tudok rövid időn belül találkozni. Mindenesetre a kezdet nagyon jól alakul, találkoztam már a Katolikus Kör, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházközösség tagjaival, Göteborgban két szervezettel is, a stockholmi Peregrinus Klubbal, meghívást kaptam Lundba a magyar szervezet 60. évfordulójára.  Különleges élmény volt a stockholmi Magyar Ház október 23-ai megemlékezése, vagy éppen a reformáció 500. évfordulója alkalmából a Svédországi Magyar Protestáns Egyházközösség részvételével és Molnár-Veress Pál lelkész úr közreműködésével szervezett ökumenikus istentisztelet a stockholmi Storkyrkában.

Előadásában említette, hogy felmérések szerint a svéd és a magyar embereket jórészt ugyanazok a kérdések foglalkoztatják. Hogy látja, mennyire elképzelhető az, hogy a két ország bizonyos jó gyakorlatokon keresztül egymástól tanuljon, legyen szó bármilyen területről, illetve, milyen szerep juthat ebben Önnek és a nagykövetségnek?

A két ország között a kapcsolatok kiválóak, még akkor is, ha bizonyos aktuálpolitikai kérdésekre más válaszokat adunk. Nagykövetként a feladatom, hogy minél több olyan területet térképezzek fel, ahol pozitív párbeszéd és előremutató együttműködés tud kialakulni a két ország között. Fontos az is, hogy azokban a témákban is legyen tényszerű dialógus a két ország között, ahol nem egyezik az álláspontunk. Nem mindig egyszerű megtalálni ezeket a csatornákat, főleg a média felé, de nyilván ez egy fontos feladat, amin dolgozni fogunk a jövőben is. Mindemellett Magyarország sokkal több mindenről szól, mint az aktuálpolitikai ügyek, ezért célunk, hogy a Magyarország képet bővítsük, szélesítsük, minél több fogódzót keressünk a két ország között, amiben az itt élő magyarok nagyon fontos kapcsot jelentenek.  Mindannyiunknak, minden magyarnak megvan a saját feladata ebben a folyamatban, ezért is hangsúlyoztam az együttműködést a magyarság és a nagykövetség között.

Az utóbbi pár évben a magyar külpolitikának fontos irányvonalává vált a magyar külgazdasági érdekek érvényesítése. Ezen a területen milyen perspektívákat lát?

A külgazdasági kapcsolatok erősítése a két ország viszonyának egy tartópillére, így a mindennapi munkánk fókuszában áll. Magyarországon számos kiváló svéd cég működik, csak a legnagyobbakat említve az Electrolux, az Ericsson vagy a H&M. Ők nagyon elégedettek a magyar üzleti környezettel, a lehetőségeikkel. Összesen 250 svéd céget tartunk számon, akik 25 000 főt foglalkoztatnak. Emellett a Svédországba irányuló magyar export mértéke folyamatosan növekszik. Több potenciális területet látunk, amiben tovább érdemes és kell is gondolkodni. Ilyen például a magyar gépipari beszállítókat érintő piaci lehetőségek, a digitális világ feltörekvő vállalatai, a start-upok lehetőségei, a további élelmiszeripari kapcsolatok. A nagykövetség folyamatosan segíti az egyes szektorokat. Az elmúlt hetekben például magyar borokat és élelmiszeripari termékeket importőröknek bemutató rendezvényt szerveztünk, vagy új megoldásokra építő HR szoftvereket fejlesztő magyar cégekkel közösen szemináriumot tartottunk.

A közelmúlt után zárjunk egy közeljövőre vonatkozó kérdéssel, hiszen közeledünk az év végéhez. Az interjú elején már érintettük az itthon, otthon, haza kérdését. Hazamennek az ünnepekre, vagy itthon lesznek karácsonykor és újévkor?

Stockholmban töltjük az ünnepeket. A karácsony sem kivétel az alól, hogy szeretnénk itt megélni minél több jeles és különleges napot. Nem volt ez másként Brüsszelben és Rigában sem, amikor ott éltünk. Az ilyen ünnepi alkalmakkor, igyekszünk a családtagokat, barátokat meggyőzni, hogy látogassanak el hozzánk. Személy szerint nagyon várom már az ünnepi készülődést. Szeretem, amikor minden csillog, minden ki van világítva és jó illatokat érezni mindenütt. Tudom, hogy a svédeknek is mennyire fontos ez az időszak, így már nem kell várni sokáig, hogy a díszítések megjelenjenek az utcákon, és minden ünnepi pompába öltözzön.

Kérdezett: Dobos Tamás