A Magyar Liget szerkesztői az idén Magyarországon és Erdélyben járva öregbítették a két folyóirat és népes munkatársi gárdájának hírnevét Budapesten. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága rendezésében a lapok szerkesztője mellett Dr. Kovács Magdolna, Kovács katáng Ferenc, Aniszi Kálmán író és Madarassy Enikő az ÁLBT elnöke jelenlétében, népes hallgatóság előtt tartott vetített képes előadást a 20 éves Ághegy történetéről és szerepvállalásáról a skandináviai magyar kultúra terjesztésében. Méltatták a két lapot Szőcs Géza költő, Kossuth-díjas író, a Magyar PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Balázs Géza nyelvész a MNYKNT elnöke, valamint, Moritz László MNYKNT alelnöke.

Túrkevén aMagyar Kultúra Lovagrendjének évi közgyűlésén Tar Károly, a lovagrend alapító elnökségi tagja minőségében Kovács katáng Ferenc az elnökség tagjaként és Dr. Kovács Magda nyelvészként és szerkesztőként képviselte az északi országokban élő, a művelődésért szolgálatot vállalt népes Magyar Kultúra lovagjait, és javaslataikkal segítették a Lovagrend következő esztendei munkatervének kialakítását.

 Kolozsváron a Kolozsvári Társaság augusztusban rendezett nagysikerű találkozót Tar Károly újságírói és írói működésének 60 éves évfordulóján, amelyről a helyi lap és rádiók is beszámoltak. „Magyar íróként élni a szülőföldtől távol. A megpróbáltatások végül Svédországba vezették. Elmondta, elsősorban azért vállalta a kitelepedést, hogy az ott élő unokáit megtaníthassa magyarul. Ebben is győzedelmeskedett, ugyanis az apróságok kifogástalanul beszélik anyanyelvüket. Az egyszeri terv ellenére azonban sokkal többet ért el az országban: önkéntesen két lapot is alapított, amellyel a Skandináviában élő, kis számú magyarokat felkarolta, és közösséget teremtve, a magyar nyelvű alkotókat összehozta a művészetért érdeklődő magyar társaikkal. A Magyar Liget, a dél-svédországi magyarok családi lapjaként, az Ághegy című skandináviai lap pedig irodalmi és művészeti lapfolyamként jött létre. Újságíróként rávilágított, egyetlen különbség a tollforgatók és az átlagemberek között, hogy „az újságíró nemcsak néz, hanem lát is” – meglátja a földön heverő, gyakran porba taposott témát, felemeli, megírja és az olvasók elé tárja” – írta az egyik beszámoló.

 A 47. Tokaji Írótábor meghívottjaként Tar Károly és szerkesztőtársa Dr. Kovács Magda ismertette a skandináviai magyarok családi, valamint a skandináviai magyar alkotók irodalmi és művészeti folyóiratát. A húszperces, vetített képes előadást a TV2 élőben közvetítette, és látható volt a facebookon is.  Az Ághegy ezzel a meghívással kilépett a kevésbé ismert irodalmi folyóiratok táborából, az elismerések pedig további munkára ösztönözik önzetlen munkatársait. Agazdag műsorú táborozás kiemelkedő eseménye volt Bertha Zoltán előadása, amelyet az Oláh Katalin Kinga által készített Kodolányi-emléktábla avatásakor mondott a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban. Turi Bálint színművész itt is, akár a Rákóczi pincében tartott megnyitón és az Ághegy bemutatón, valamint a kollégiumi kertben tartott borkóstolón is közreműködött nagyszerű versfelolvasásaival. Az Írótábor központi témáját továbbgondolva szűkszavúan meg kell jegyeznünk, hogy a szórványokat figyelemkeltés céljából nevezhetnénk foszlányoknak. Orvoslásukra pedig keresve sem találhatunk jobbat a haza éltető figyelménél. Ennek fokozatos erősödésével a szétszórt magyarság megmaradásában továbbra is joggal bízhatunk - jegyezte meg az eseményről készült egyik híradás. Az Ághegyről bővebb ismertető jelent meg az Írótábor idei, képekkel díszített emlékkönyvében.

A kolozsvári Magyar Napok keretében tartották a 15. Finnugor Írókongresszust a Marianum épületében: Megtisztelő helyet kapott a stockholmi Blomqvist Tünde előadása: Létezik-e a svéd magyar irodalom? És ha nem, milyen formában? vetített képes előadása. A kérdésre többek között az Ághegy folyóirat  húsz esztendős irodalompártoló munkájának és a skandináviai magyar írók antológiájának, folyóiratunk tíz kötetbe gyűjtött ötven  számának, a folyóirat köré csoportosult több mint másfélezer alkotó írásainak említésével jogosan született meg az igenlő válasz.  Az Ághegy szerkesztői és a folyóiratunk népszerűsítésében tevékenykedő Moritz László, az előadás után beszélgethettek a fiatal kutatóval, akinek svéd nyelvű könyvét, doktori dolgozatát folyóiratunkban részletesen ismertettük, és amely magyar változatának megjelenését szívesen támogatjuk.