A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében

A cikk, egy többdiplomás és több nyelven beszélő tehetséges, sokoldalú és több területen is otthonos és szakavatott kutatónak, Matek Kamillnak a munkáján alapszik, aki otthonos az angol, francia, orosz, portugál, spanyol, kínai, koreai, szuahéli, hindu, szinhala, jaguár (indián nyelv), ékírás, sumér, latin, ógörög nyelvekben.

image1

Matek Kamill

Biológus, vegyészmérnök, informatikus, magyarságkutató, világutazó, az általa összegyűjtött tudást több mint 250 DVD-n látható. Beszélhetünk-e valóban honfoglalásról, ahogyan ez minden hivatalos magyar történelemkönyvben olvasható? Feltehetjük a kérdést, hogy honfoglalás-e az, amikor agg Tétény behívta Árpádot? A legújabb kutatási adatok alapján hiba volna honfoglalásról beszélni, mert elődeink nem foglaltak el senki más területét! Helyette, új fogalmak kezdenek elterjedni: honmegerősítés, hazatérés, visszatérés, visszaköltözés, honvisszafoglalás.

Matek Kamill kínai, indiai, görög, perzsa források alapján több visszatérést talált. Sikeres kutatások folynak az Árvisura által bemutatott helyek megtalálására, melyek bizonyítékul is szolgálhatnak a magyar néphit igazára! Árpád katona-népe, itt nem taposott el semmilyen magasabb rendű kultúrát, hanem a már korábban itt élő rokon földműves műveltségű néppel szövetségben alapozta meg a Magyar Királyságot.

Anonymus: Gesta Hungarorum

Egyetlen szava sem utal honfoglalásra. Vagyis, a gesta tulajdonképpen azt meséli el az olvasóinak, miként „vezette vissza” Álmos a magyar sereget a Kárpát-medencébe Attila Hun Nagykirály örökségének visszavételére. Kiemelt szerep jut: az Árpád és katonái, valamint az őslakosok közötti összetartozást kifejező lakomáknak, örömünnepeknek. Véres harcok helyett nagy népünnepeket, lakomázásokat és vigadozásokat rendeznek. Anonymus Szkítiából való visszaköltözésünkről, de egressu eorum... és intrantesről, bejövetelről ír. A mű első betűjétől az utolsóig a visszatérést, a haza- és népegyesítést, a honvisszafoglalást bizonyítja.

Régi rege, ősi ének, ősi emlékezet, mely megmaradt a nép ajkán: Egyszer volt, hol nem volt, a Kárpát-medencén innen és túl, volt egy Nép, mely nem egy Nép volt, magát büszkén magorinak vallotta! Isten tenyerén élt, a szeretet vallását követte, tetteit fény övezte, magos tudatossággal és szeretettel fordult a világ felé, Őseit Istenként tisztelte! Aztán, egyszer az idő múltával… mindez véget ért… elveszett!

image2

Kr.e. 4040-ben AGABA fősámán újjászervezi a 24 hun törzsszövetséget. Ezek a következők voltak: türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, újgur, mongol és avar.

Hozzánk is köthető az első alkotmány: a hun törzsszövetség visszaállítja az Ataiszi Káll Alkotmányos Intézményét. A Káll 3 pont szerint uralkodott:

1)         A Káll köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni!

2)         A földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni!

3)         A várakban dolgozó tárkányok és böszörmények éljenek békében.

Beindították az 5 éves sámánképzéseket! Urból kértek segítséget és a Sárga folyó kanyarulatában megalapították az Uruk Om-ot, egy sámánképző központot.

I. HONMEGERŐSÍTÉS, Kr.e. 4020-ban

image3 k

Nimród Birodalma (Mezopotámia)

Ménes Birodalma (Egyiptom)

Az I. honmegerősítést, Uzon fősámán és Kerka ifjúsági fővezér vezetésével a Melegvizek Birodalmában Kr. e. 4020-ban, 100 jól képzett sámán hajtotta végre. Kelkáék is letelepedtek a mai Zala vármegye területén a Kelka folyó partján.

A Tarkósok, a Hegyek Melegvízű Barlangjaiban vészelték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a hegyek láncolata védte az eljegesedéstől, az időszakos termelés biztosította a megélhetést!

Kr. e. 4010 körül felépült a Bábel Tornya, mely felépítése Nimród fejedelemséghez kötődik. Innentől kezdve nem egységes a Föld nyelve.

Nimród 8-as fejedelemsége

1)         Szabirok, a Tigristől és az Eufrátesztől Agadi és Mari városok térségéig.

2)         Saka-szkíta, Magyarka (Kaukázus) térsége.

3)         Etruszkok, az Ida-hegy déli oldalától a Meleg-tengerig.

4)         Ahajok, az Ida-hegytől északra a Fekete-Nagyvízig.

5)         Szavard magyarok, Magyarkától, a meleg Nagy-tótól a Van-tóig.

6)         Uzok, avarok, garauzok, Magyarkától Ummáig.

7)         Hun törzsszövetségiek, Hétváros, Ménes Birodalma (mai Egyiptom).

8)         Kunok, Magyarka és a Mari Birodalom között (mai Kelet-Törökország /Anatólia/).

Ménes Birodalmában, Havarut városában került sor Kr. e. 3970-ben a soros Birodalmi Nagyszalára. A Melegvizek Birodalma egy hun ősföld. Amikor Balog, Kazahun Lovasfejedelem, Agaba előírásai alapján, mintegy 140 fővel Kr. e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset talált. Ekkor a Melegvizek Birodalmát 8 törzs alkotta: Úzon, Tisa, Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-bő és Balog.

Békés erdélyi fazekas fejedelemnek Kr. e. 3870-ben bekövetkezett halálakor Pusztaszeren, az újonnan érkezett 8. törzzsel együtt megtartott tanácskozáson, Balog lovas fejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának nagykálljává. A Melegvizek Birodalmába almavirágzáskor értek Tisa jaku-pap folyójához és Namény regöspap gázlóhelyén átlovagoltak a folyón, majd egy halakban gazdag, hosszúkás tó partján letelepedtek. Ezen a helyen alapították meg Debrecen városát. Így a 8. Kaza-Hun törzs fővárosa Debrecen lett.

Ekkor a Káll Alkotmány 3 pontját 5 pontra bővítették ki. Ezen határozatok mindig az Öregek Tanácsának javaslatából indultak ki, melyet a 8 törzs választása során szentesítettek, melyet a távoli Beavatási Központnak is jóvá kellett hagynia. Ez az Alkotmány volt érvényes a Melegvizek Birodalmára.

A Pusztaszeri első Alkotmány

1.         A mindenkori Káll köteles a nép panaszát meghallgatni!

2.         A Káll várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni!

3.         Paraszti munkát végző embereket a  munkában békén kell hagyni!

4.         A Tárkányok és Böszörmények munkáját védelmezni kell!

5.         A Káll rendelkezése szerint veszély esetén a Bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthat fel!

A Keve vezette magyarkai kőfaragók útközben az egyik Tennisur melletti dombra 3 bejáratú kővárat építettek. Keve építkezés közben szörnyethalt, mert ráesett egy kő. Ezért azt a várat elkészülte után Keve várának nevezték. Kr.e. 2480-ban Bóta, Úz (őspalóc) fővezér indítványára megkötötték a hunok és a kínájok között a béke és rokonsági szerződést!

Kr.e. 1705-ben volt Japán honfoglalásának az ideje. A kínai történetírás beszámolt a hun-japán népről mint nomád és lovasíjász nép, akik nyugatról jöttek.

Kr.e. 1700 körül a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érkezett Erdélyen keresztül az Eszter-félszigetre (Ister). Innen vonult tovább az Apó-síkra és az Apó (a későbbi Pó) folyóhoz.

Kr.e. 1112-ben felbomlik a kínájok és magyarok közötti békeszerződés. A müjáki csatában a 24 hun törzsszövetség döntő csapást mért a kínájokra! Ez a hunok győzelmével végződött! A kínai császárságot illetően e csatának dinasztiabeli következménye is lett.

II. HONMEGERŐSÍTÉS, Kr.e. 800-ban

Kr.e. 800-ban Pannon ifjúsági vezér megjelent ezen a tájon 4000 lovasával, akik a Káspivári, Saka-Szkíta Birodalomból jöttek kalandozásra, vagyis a kataklizmák utáni rokon törzsek felkutatására. A Parszi-Szkítákkal elfoglalta ősei területét! Pannon vezér egy dombocskán ütötte fel vezéri szállását, amit harcostársai Pannon-halmának neveztek el. Innen indították azt a harcot, mely megszabadította Esküló népét a sáska hadaktól!

Pannon vezér és öccse, Mecsek beleszeretett Esküló leányaiba, Gyömörébe (letelepedett Gyömrőbe) és Indijába. A következő télen már mind a 6000 lovas is megcsaládosodott, ahogyan az szokásos volt a Hunoknál. Ez náluk egy nép-nemzeti megerősítő szokás volt.

A Kőszeg tornyának környékén lakó Tarkós őslakók, látva Suprun vitézeinek fényes fegyverzetét, a tegezükben ékeskedő nyílvesszőiket, nem fogadták ellenségesen a végvári vitézeket, hanem apró jószágaikkal kedveskedtek nekik. A kőszegi végvári vitéz elvette feleségül a legszebb tarkós leányt. Ezzel, megpecsételődött a Pannon és a Tarkós népeknek a hegyvidéki barátsága!

A sámánképzésen 48 ifjú közül Csanak fia, Veszprém lett a legelső és jogot nyert arra, hogy a 24 fős ordoszi beavatott sámánképzésen képviselje Káspivár-Birodalmát!

Kaluga vepsze törzsbeli fősámán leányát, Pejt, Rimalányt vette feleségül. Mivel, Kalugának csak egy leánya volt, mesés kincseivel és 100 fős Vepsze törzsbéli lovaskísérettel két évig jött vissza Ordoszból és megérkezett a mai Veszprém területére.

Devecser, pannonföldi fejedelem megbízta Veszprémet, hogy szervezze meg a Pannonföld biztonságát. Az Ordosz Birodalmi Veszprém városának a mintájára felépítették a 100 Vepsze harcos segítségével és az ifjú fősámán törzsének ácsaival Vepszerém (ma Veszprém) városát, Pannonföld Birodalmának új sámánközpontját.

Suprun egy kabar tizeddel, Encs vitéz őrségparancsnokkal napnyugat felé lovagolt és egy árvizes folyónál a magaslati dombon őrtornyot építtetett és elnevezte Encs tornyának, a folyót pedig Encs folyónak. Ezzel kialakult az encsi határvidék.

Kr.u. 29-ben Jézus megalakítja az Uruki Egyistenhívő  Egyházközösségét, az Uruki Máni Egyistenhívők Egyházközösséget. Jézust ugyanebben az évben királlyá koronázták a gilgamesi koronával. Beavatott Király lesz. Urukban, Jézus szabír rovásait az Uruki Beavatottak lemásolták. Ennek alapján megalapították az Uruki Egyházközséget. Ez volt az első Egyházközség.

Kr. e. 180-ban létrejött a Magyari Törzsszövetség

A tatárvész után a manysi és kabar, hun törzseket Berény vezér és fia, Magyar igyekezett törzsszövetségbe szervezni. Új központot hoztak létre, a mai Alma-Ata közelében, Altáj-Buda néven. De még tartották a kapcsolatot a legfőbb beavatási központtal, Ordosszal is.

Később Magyar hatalma egyre nőtt, ezért elfoglalta nagyapja, Káma fejedelem székvárosát. Béla folyónál megkötötték a magyari törzsszövetséget. Ezeket a népeket a vezérükről magyariaknak nevezték el.

Kr. u. 430-ban Pusztaszer lovasversenyén Réka, a győztes Attilát, Bagamér fiát választotta férjéül és Szakszinban fejedelmi esküvőt tartottak.

Attila, az Isten Ostora!

Attila Etilvárról indult el Kr. u. 430-ban. Réka egy évvel később ikerfiúkkal ajándékozta meg őt, akiket Dengeziknek és Elláknak neveztek.

image4

III. Honmegerősítés Kr. u. 435-ben. Buda és Attila

Bátyja, Buda ifjúsági fősámán vette át a Kr.u. 410–430 között a kiképzett sereg irányítását. Buda Ordoszból indult el, hogy felállítsa a sámánközpontot Era és Pilis birodalmában.

Kr. u. 435-ben érkezett meg az Úzok seregével együtt, akiket Deédes Aranyasszony (Attila unokahúga) vezetett és Pusztaszeren telepedtek meg.

Nem testvér (Buda-Attila) gyilkosság!

A hun–szkíta erkölcsiséget figyelembe véve, ez nagyon messze áll a valóságtól. Buda szigorúan ragaszkodott a 48 tömény és a 2 besenyő tömény teljes beérkezéséhez! Az ifjú vezérek azonban a gótok unszolására siettették a Nagyvízig való csata elindítását. A gót vezérek nagyon gyűlölték Budát, ezért ellene hangolták a harcosokat, akik Budát meggyilkolták és feltüzelték Attilát a harcra. Az ottani oskusok (úzok) magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó nemzetség Attilát, az eljövendő új világ urává koronázta.

IV. HONMEGERŐSÍTÉS Kr. u. 565-ben. Bárt Baján Avar Kagán

Bárt Baján, Avar kagán (II. Ilona törzseit erősítve) fővezér a szövetséges perzsák biztatására Kr. u. 567–582 között bevonult a Jász-síkságra és teljesen magához ragadta a hatalmat Attila volt birodalmában. Elfoglalták egész Pannon-földet az Encs vidékéig.

Az avarok égi birodalma

Birodalmát dél felé terjesztette, s hamarosan a görögökkel lett közös a határuk. Az ott élő népek mind elismerték az avar fennhatóságot, mivel Bajánék – bár az avarok Égi Eredetű, egy isten hívők voltak – nem szóltak bele más törzsek hitéletébe! A VI. században a „Magyarnak” nevezett törzs tagjai: szabir-avarok, székely-badzsitok és az ászok-szkíták.

A Tisza mellett, egy Magyari tömény lovastábort alapított Alpár elnevezéssel. Ez volt a Magyariak tömegesen történő első bejövetele. Vagyis, a Magyari harcosok zöme ekkor telepedett le a Jász-síkságon.

image5 k

A pápaság titokban azzal bízta meg Károlyt, hogy az uruki keresztény vallású Avar Birodalmat tegye hűbéresévé és pápai tizedfizetőjévé! Mivel harccal nem tudta meghódítani az avarok égi birodalmát, akkor csellel (esküvővel) tervezte azt megszerezni.

Bős Tudun 9 leányának római vagy bizánci hitén lévő kérői révén tervezte megszerezni a birodalmat mint örökséget! Az esküvők napján megölték Bős Tudunt és mind a 9 kérő követelte a saját részét! A kérők mindegyike valamilyen szinten Nagy Károly vazallusai volt.

Erik bevonult a Bójokkal Bécsbe és Győrbe. Minden uruki templomot kiraboltak! Ha, az avarok ellenálltak, rabszíjra fűzték őket! Úgy, mutogatták Károly birodalmában, mint dölyfös pogányokat, akik megérdemlik rabszolgasorsukat!  Erik, 15 nyári szekéren 4 ökrös vontatással vitte a rabolt kincseket Károly birodalmába. Az avar kincsek ma a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban láthatók.

Emesét álmában termékenyítette meg a turulmadár. Megjósolta, hogy a születendő gyermek egy királyi ház őse lesz (Álmos Nemzetség).

Kr.u. 860-ban volt a szuvári csata. A kazároknak sehogyan sem tetszett, hogy Ügyek szálláshelyei után nem fizettek adótizedet! Csupán sámántizedet adtak részére. Ezért, a kazárok büntetőhadjáratot indítottak, de Kr.u. 860-ban a szuvári csatában Ügyek fia, Ámos tönkreverte a kazár haderőt. A kazárokkal folytatott csatában Ügyek második felesége, a Rimalányok vezére, Bizonyka is meghalt. Így Kücsikét feleségül vette Álmos Kr.u. 861-ben. Kr.u. 862-ben Ügyek meghalt. Kr.u. 880-ban Jenő és Tarján törzsek is csatlakoznak a magyar törzsszövetséghez, mivel Káspivár és Asszorügyek között hazátlanul maradtak! Kr.u. 891-ben Verecke Kabar fejedelem követeket küldött Kassáról, akik elmondták, hogy Kr. u. 891 őszén a morva papok hódításra buzdították a szláv népeket.

Agg Tétény fejedelem a kabar fejedelemmel együtt felkérte a Magyari-féle Népek Szövetségét, hogy foglalják el a Jász-síkságot. Így felszabadulhatnak a szlávok nyomása alól.

Kr.u. 892 tavasza: Nyék és Tárkány törzsek az ifjú Árpád vezetésével Kassa, Kabar-szállásra lovagoltak, hogy az utakat megtisztítsák a mindenféle akadályoktól.

Kr.u. 892-ben megtörtént a magyar törzsszövetség vezéreinek vérszerződése a jászvásári Nagyszalán.

V. HONMEGERŐSÍTÉS Kr. u. 895-ben

Ámos nem érte meg a honmegerősítést bekövetkezett halála miatt. Az áttelepülés egy logisztikai bravúr volt. Ennek történelmi leírása részletesen be van mutatva és sokunk által ismert.

Írta és szerkesztette:

Madarassy Enikő, SMKTT, MHK, SMOSZ

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2026. március 26.
Kedves Híradó Olvasók! Az előző számban Krasznahorkai László Nobel-díjának örülhettünk – ezúttal pedig a Stockholmi Magyar Nagykövetségnek köszönhetően olvashatunk a díjátadó ceremóniáról, valamint a legújabb magyar Nobel-díjasunkat övező rendezvényekről, tehát tovább folytatjuk az örömünnepet. A számtalan Krasznahorkai-regényt megfilmesítő Tarr Bélától…
Tovább
Tarr Béla és a figyelem etikája

Tarr Béla és a figyelem etikája

Könyvespolc 2026. március 26.
Tarr Béla halála egy olyan életmű lezárulását jelenti, amely saját filmnyelvi és etikai pozícióját következetesen a mozgóképes kultúra gyorsuló áramlásán kívül alakította ki. Filmjeit gyakran lassúnak, könyörtelennek vagy nehezen befogadhatónak nevezik; ezek a jelzők azonban inkább a befogadás korabeli tempójáról…
Tovább
Finom illesztések – Golden repair

Finom illesztések – Golden repair

Képzőművészet 2026. március 26.
„Mit tud nyújtani egy múzeum mint fizikai és szellemi tér a helyreállítás és a jóllét koncepciójának hangoztatásán túl egy gyógyulásra vágyó világban?” A családban gyakran emlegetett gyerekkori emlék, amikor unokanővérem Commodore 64 gépét kötöttük össze a tv-készülékkel kábelek segítségével, és…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME