A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Oszkár hat, a húga, Tünde 6 éves volt, mikor édesanyjuk először látogatott el velük szülővárosába, Kolozsvárra.

Szállásuk egy volt, románajkú szomszédnál volt. A gyerekek tudták, hogy a család román, tehát nem magyarul beszélnek. Illedelmesen és egyre figyelmesebben hallgatták a felnőttek beszélgetését, mikor anyjuk elkezdett mesélni svédországi életükről, egyre élénkebb kíváncsisággal. Mikor egy kis szünet állt be a társalgásban, megszólalt Oszkár:

- Milyen érdekes a román nyelv! Én már mindent megértek!

- Hogy-hogy? Mit értesz? – lepődött meg az anyja.

-Hát abból, amit mondtál, mindent értek.

- És én is értem – szólt közbe Tünde.

tower-of-babel-6016806_1280.jpg

 

- Hát ez nem létezik! – tiltakozott volna az anyjuk, mikor ránézett a szállásadóira, akikről lerítt, hogy egy árva szót sem érettek az elbeszélésből. Akkor jött rá, hogy igaz, számára idegen nyelven mondta el a sztoriját, csak éppen nem románul, hanem svédül. Az udvarias hallgatók meg nem akarták zavarba hozni tévedése miatt.

 

Írta: Bálint Emese

Seholsincs városában igen nagy kavarodást okoztak az oszlopokra kiragasztott, nagybetűs hirdetések, melyek harsány hangon adták hírül a világnak, hogy:

Idén elmarad a tavasz?

Ezennel közöljük Seholsincs lakóival a szomorú hírt, miszerint légköri zavarok vagy egyéb, még ismeretlen okokból meghibásodott az immár annyira megszokott és méltán világhírű Tavaszcsináló Gépezetünk. Kutatóink teljes gőzzel dolgoznak a hiba gyógyításán, habár eddig senkinek semmi elképzelése sincs arról, mi történhetett. Egyesek feltételezik, hogy a szomszédos Ottaholvan polgárainak alattomos szabotázsa ez az egész. Mások a légköri áramlatok szeszélyes fordulataira gyanakodnak… de a lényegen ez mit sem változtat, tény, hogy fel kell készülni arra, hogy ettől az évtől kezdve le kell majd szoknunk a tavaszi virágzásról, a rügyező fákról, az egyre melegebb napsugarakról, sőt, még a madárcsicsergés is elmarad. A polgármesteri hivatal semmi érdemlegeset nem tudott mondani a dologról, maga a polgármester csak fényterápiát ajánlott a hosszú téltől megszürkült lakosoknak. Felháborító!”

A hideg ellenére az utcákon egyre nagyobb csoportok gyűltek össze, már egészen csinos kis tömeget alkottak. Eleinte csak elképedésüknek adtak hangot, de aztán egyre nagyobb lett a moraj és a hangos duruzsolásból lassan ritmusos hangzavar kerekedett és hallani lehetett, amint egyre közelebb nyomultak a központ felé… „TAVASZT AKARUNK!!! TAVASZT AKARUNK!!” – skandálta a nép.

A tavasztindító-központban igazán nagy volt a nyüzsgés, rengetegen jártak körbe, gondterhelt arcokkal tördelve a kezeiket és minden oldalról kopogtatva, meg nézegetve a sokat emlegetett hatalmas gépezetet, amely eddig képes volt a többhavi, fagyos időjárást lassan jobbra fordítani.A központ dolgozói tervrajzokat vadásztak, egymás szavába vágva vitáztak és sápadtan hallgatták, hogy „TAVASZT AKARUNK!!”

spring-2298279_1280.jpg

 

A nagy zsibongásban senki nem hallotta még egymás hangját sem, nemhogy azt a csenevész hangocskát, ami a gépezet gyomrából hallatszott.

Szerencsére az egyik dolgozó aznap magával vitte a gyerekét, hogy megmutassa neki a munkahelyét, de a nagy kavarodásban nem tudott figyelni a kislányára. Az meg, igazi kíváncsi gyerekként, körbejárta a nagy gépezet bejárható részeit és ő meghallotta a fura kis hangot. Elindult a hang irányába. Nagy meglepetésére egy kis madárfészket talált a gép alkatrészei között. A dolog technikai része nem is érdekelte, viszont sajnálta a fészekben sivákoló madárcsemetéket.

„El kéne mondani ezt apunak” – gondolta, és elindult előkeresni az apját a zajos teremben.

TAVASZT AKARUNK! TAVASZT AKARUNK!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Körülbelül egy óra múlva egész riportersereg gyült össze megnézni az újonnan tett felfedezést, és a kislányt kinevezték a Tavasz Megmentőjének. Hatalmas volt a megkönnyebbülés és a haragos tüntetés örömünneppé alakult át. Mégiscsak lesz tavasz, el fog olvadni a hó, kinyílnak majd a hóvirágok és talán-talán még a húsvéti nyuszi is előmerészkedik majd.

Írta: Bálint Endre Levente

Féltő szeretettel

…………………

 

S míg sok vidám csínyét nagy küszködését
Sorra beszéli, kacagva, vígan, -
Reszketve, ijedten suttogom én el:
- "Csak lassan,
Csak lassan, okosan, Peti fiam!"”

 

(Kaffka Margit: Petike jár)

 

Ezt a rovatot szülőknek, nagyszülőknek, érdeklődőknek indítottuk. A gyermeknevelésről, a nevelés nemes feladatának örömeiről, kacagtató helyzeteiről, buktatóiról, problémáiról, különös tekintettel a svédországi két, illetve többnyelvű közegre. A nagyszülők szeretnek mesélni unokáik humoros és néha bizony felnőtteket is meghökkentő éleslátást bizonyító mondásairól. Itt az alkalom, hogy megosszátok a Híradó olvasóival a sok kedves történetet. E rovat jóvoltából remélhetőleg gondjaitokra is gyógyírt találtok.

 

 

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME