Karinthya Skandináviában

Nyomtatás
 
A fenti címmel nyílt meg Moritz Lívia, Danderydben élő festőművész tárlata Győrben, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban, 2010. április 27-én. Az élénk érdeklődéssel kísért megnyitón Kara Ákos, Győr-Moson-Sopron megye alelnöke köszöntőjében értékelte a kiállítás kulturális jelentőségét, hiszen, amint a cím is utal erre, a kiállított festmények egy része azokat az irodalomtörténeti fontosságú helyszíneket mutatja be, amelyek Karinthy Frigyes stockholmi tartózkodásához kötődnek. Agyműtéte előtt és lábadozása idején az író számos helyen megfordult a svéd fővárosban. Ezeket a nevezetes helyeket próbálta a művész festőien ábrázolni itt látható műveiben, például a Vörös Kunyhó, Nini, (a norvég rokon), Nobel Múzeum, Saltsjöbadeni táj stb, keretet adva a kiállítás irodalmi-képzőművészeti hangulatának. 
 
F_35-1Karithya_1.jpg
Moritz Lívia a Győrben rendezett kiállítása megnyitóján
 
Ezt követően Tóthné Hajmási Izabella, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója beszédében kitért Moritz Lívia, a SMOSZ keretén belül működő Ághegy (skandináviai magyar nyelvű irodalmi-művészeti lapfolyam) műhelytagjának eddigi pályafutására és több országban bemutatott "Skandináv Tájak" című kiállításának sikereire. Kiemelte azt az intenzív munkát, amit mind a kiállító művész, mind a többi, közel háromszáz Skandináviában élő és alkotó magyar művész kifejt kultúránk és önazonosságunk megőrzésében, hangsúlyozva a szórványban élő művészek irodalmi-művészeti elkötelezettségét. Méltatva a 25 olaj- és 7 selyemfestmény gazdag és harmonikus színvilágát, a naivsággal rokonítható őszinte ábrázolásmódját, ismertette a szép számban megjelent résztvevővel az irodalmi múltunkhoz kötődő képek megalkotásának rövid történetét is. Moritz Líviát mélyen meghatotta és megihlette a SMOSZ által 2009-ben állított Karinthy Frigyes emléktábla a stockholmi volt Serafimer kórház homlokzatán. Az emléktábla, hasonlóképpen a SMOSZ más kulturális megvalósításaihoz, bizonyíték arra, hogy a svédországi magyar szervezetekben igényességgel és összefogással magas szintű kulturális és jótékonysági munka zajlik.
 
 
Ugyan ez volt a fő téma abban az interjúban, amelyet Cservenka Judit, a Kossuth Rádió szerkesztője és a "Nyelvünk és Kultúránk" folyóirat főszerkesztője készített Moritz Líviával (elhangzott az M1-Kossuth Rádió műsorában 2010 május 7-én, 17:50-kor).
 
Karl-Evert Mosten, stockholmi művészettörténész magyar nyelven üdvözölte az egybegyűlteket, majd angol nyelven svéd szemszögből értékelte a kiállítás anyagát. Alapos forma, szín és tematikai elemzése nagy szakértelemről vallott. (K-E. Mosten a hitelesebb megközelítés céljából elolvasta Karinthy Utazás a koponyám körül című könyvét svéd nyelven.) Megállapította, hogy a képek hangulata hűen tükrözi a skandináv tájak természetes szépségét, színvilágát, és párhuzamot vont más svéd festőművészek ábrázolásmódjával. Külön kiemelte, a kiállítás hídépítő szerepét a magyar és skandináv kultúra között.
A kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével Karinthy Márton író, színházigazgató. A köszöntők és felszólalások között Horváth Ildikó színművésznő (József Attila- és Radnóti Miklós-díjas) részleteket olvasott fel Karinthy Márton "Ördöggörcs" című családregényéből.
 
A megnyitót követően a helyi sajtó képviselői is interjút készítettek Karinthy Mártonnal és Moritz Líviával. A beszélgetés fő témája a Svédországban (és általában a Skandináviában) élő és alkotó művészek munkájának fontossága volt az anyaország kulturális életében, hiszen a szórványban élő művészek egymásból erőt, biztatást merítve küzdenek nyelvünk és kultúránk megőrzéséért.
 
A "Karinthya Skandináviában” kiállítás Magyarország több városában is bemutatásra kerül a közeljövőben. A győri bemutatkozást követi majd a budapesti kiállítás szeptember 14-én a Karinthy Szalonban, késő ősszel pedig Százhalombatta lesz a következő állomás.
 
Monostori Levente