Nyomtatás

 

Az ősz beálltával Svédország-szerte ismét gazdag műsorok várták a tagságunkat. A Magyarországi Versmondók Egyesületének élményszámba menő fellépése után az ´56-os forradalomra és szabadságharcra emlékezhettünk. Dr. Gecse Géza rendhagyó beszéde után Bálint Márta hitelesen előadott Jókai Anna-monodrámája tette együttlétünket mélyen ünnepivé. Decemberben pedig – a korábban meghírdetett programhoz híven - Mikulás-napi előadás várja majd a gyermekeinket.


Közérzetünket – a felemelő ünnepi hangulatok ellenére - a nemzetközi pénzügyi válság nyomasztotta. A kialakult helyzet egyrészt munkahelyeinket veszélyezteti, másrészt az országos szövetségünknek és egyesületeinknek nyújtott állami és önkormányzati támogatások újabb csökkentését eredményezheti. A visszafogott költekezés, az új pénzforrások felkutatása ezért továbbra is országos szövetségünk egyik fő feladata marad. Fokozottabb tehát az igény arra, hogy eddigi munkánkat kiértékeljük, tennivalóinkat újrafogalmazzuk annak érdekében, hogy közösségépítő elképzeléseinkhez minden feltételt biztosítani tudjunk.


Hazatekintve örömmel tapasztalhatjuk, hogy ezt az esztendőt a kisközösségeink, szórványaink megmentésére tett fokozott erőfeszítések határozták meg. Elsősorban a civil szféra, majd pedig a magyar kormány emelte az édeklődés középpontjába a nemzetünket sajnálatos módon sújtó szórványjelenséget. Szakemberek egész sora kereste a lemorzsolódás megállítását segítő hatékony stratégiákat. Bár svédországi közösségünk nem azonos a hagyományosan vett szórványokkal (amelyek ősi szálláshelyükön fogyatkoznak), mégis úgy gondoljuk, hogy fokozottan kell figyelnünk ezekre a helyzetjelentésekre, a körvonalazódó programokra, hiszen számunkra is adódhatnak az itteni megmaradásunkat segítő megoldások.Csakis a régiókon átívelő kezdeményezések lehetnek eredményesek, ezért közös érdekünk, hogy összefogással emeljük a szórványok ügyét a politikai retorika szintjéről az erdeményes társadalmi cselekvés szférájába.


A ránk váró rövid- és hosszútávú feladatok és újabb kihívások kedves terhét remélhetően enyhíti a közelgő karácsonyi ünneplés ígérete, majd az óév búcsúztatása, és az új esztendő köszöntése. Jó alkalmak ezek a bensőséges együttlétre, de az önvizsgáltra és számadásra is. Eddigi eredeményeink pedig arra ösztönözzenek, hogy az előttünk álló tennivalókat továbbra is egyetértésben, összefogással végezzük.


Köszönjük eddigi részvételeteket a lap megírásában, építő szándékú észrevételeiteket, munkánk iránti érdeklődéseteket. Mindnyájatoknak áldott ünneplést kívánunk, továbbá sikeres és boldog új esztendőt!

 

A Híradó