Köszöntő

Nyomtatás

Nagy örömünkre újraindítottuk Könyvespolc rovatunkat, mely reményeink szerint sok könyvbarát olvasónk tetszését elnyeri. Mi a szerkesztőségben úgy véljük, régi-új rovatunk is ékes példája törekvésünknek, hogy egy minél sokszínűbb újsággal szolgáljunk a svédországi magyarságnak.

A könyvespolc új szerkesztője Balla Zsuzsa, a könyvek szerelmese, és orvosi tanulmányai mellett vállalta, hogy olvasmány-élményeit a Híradó olvasóival is megosztja.

John le Carré és a kémirodalom, a világ körüli kalandok kapuja

Könyvszeretőként mindenhova magam után cipelek egy könyvet, hiszen mindig akad egy kis idő, hogy elővegyem és olvassak egy kicsit, legyen az a buszon ülve, vagy éppen az üzletben, sorban állva. A leggyakoribb kérdés, amit kapok az hogy miért olvasok? Nem unok ennyi időt pazarolni könyvekre? A válasz nagyon is egyszerű: nem, nem unok olvasni, hiszen a könyvek fantasztikus kalandokra és utazásokra repítenek el a szürke mindennapok világából. A valóság az, hogy diák vagyok, és sok időt vesznek fel a tanulmányaim. Nagyon szeretek utazni, de ritkán adódik rá lehetőség, amíg be nem fejezem az egyetemet. De este, mikor egy hosszú nap után, telezsúfolva előadásokkal és csoportmunkákkal haza érek, leheveredek a kanapéra egy csésze forró teával és egy jó könyvvel, és gondolatban egzotikus helyekre utazok.

A legújabb kalandomat John le Carré az Éjszakai portás című regénye nyújtotta. John le Carré, eredeti nevén David John Moore Cornwell, angol kémregény-író. Az 50-es és 60-as években le Carré kémként dolgozott a brit hírszerzésnél és titkos ügynökségnél. 1961-ben jelent meg első regénye Ébresztő a halottaknak címen. Legsikeresebb regénye A kém aki bejött a hidegről pedig arra ösztönözte, hogy idejét teljesen a regényírásnak szentelje.

Az Éjszakai portás eseményei a hidegháború utáni években játszódnak le. Egy hóviharos éjszaka Jonathan Pine, a Meisner Palota éjszakai portása, találkozik „a világ legrosszabb emberével”. Richard Onslow Roper egy gazdag gazember, aki fegyverekkel és kábítószerekkel kereskedik.  Pine emlékein keresztül megismerjük Roper piszkos múltját, és megtudjuk, miért gyűlöli Pine Ropert.

A hidegháború alatt a hírszerző ügynökségek egymás ellen versengtek. A háttértörténetből megtudjuk, hogy a korrupció elterjedt az ügynökségeken belül. A korrupt ügynökségek és az új politikai vákuum petri-csészeként szolgál a konfliktusok kialakulásában. A fekete piacon új játékosok bukkannak fel, többek között Roper is, akik mindenáron ki akarják használni az új geopolitikai helyzetet, hogy meggazdagodjanak. Korrupt bankárok és kémek elősegítik a fegyver- és kábítószer-kereskedés fejlődését és formálják az új hatalmak kialakulását. Burr, akinek életcélja hogy Ropert minden áron a törvény elé állítsa, egy kis ügynökség vezetője. Pine és Burr kapcsolatba kerülnek egymással és Burr ráveszi Pinet, hogy épüljön be Roper körébe.  Burr figyelmezteti Pinet, ahhoz hogy az álcája hihető legyen, teljesen bele kell élje magát a szerepbe, és a múltja is hiteles kell legyen. Pine, aki korábban katona volt, nem tudja lenyelni, hogy brit fegyvereket árul és ártatlanok meggyilkolását segíti elő, ezért bele megy az üzletbe. Pine rossz híre, mint kábítószer-kereskedő és gyilkos, elterjed világszerte Cornwalból Quebecken keresztül a Karib szigetekig. Egy jól megjátszott gyerekrablás alkalmat ad Pinenak hogy megmentse Roper fiát, és így elnyerje a gazember bizalmát. Burr tarsolyában van Roper egyik ügyvédje is, akin keresztül Burr befolyásolja Ropert és kapcsolatát jobb kezével, Corkorannal. Roper végül Pinet választja megbízottjául.

Ám nem minden megy zökkenőmentesen. Corkoran meg van győződve arról, hogy Pine egy kém, és minden áron be akarja azt bizonyítani. Pine szerelmes lesz Roper nőjébe, ami folyamatosan veszélybe sodorja a küldetést. A CIA és az MI6 korrupt, titokban befolyásolják az új geopolitikát és Roper üzleteit. Így minden áron meg akarják akadályozni Burr küldetését, és le akarják leplezni Pinet.

John le Carré regénye lenyűgöző. Az események gyorsan zajlanak, a helyszínek részletes leírása élethű képet fest a szemeink elé, és nem győzzük a lapokat elég gyorsan forgatni. A szereplők meg húsvér emberek. A klasszikus James Bond típusú történetekhez képest, ahol a szereplők polarizáltak – pozitív vagy negatív hősök, le Carré szereplői egyszerre hősök és antihősök. Jonathan Pine metamorfózisa ijesztő, hiszen egy idő után az olvasó nem tudja eldönteni, hogy Pine megjátssza magát vagy az igazi, eddig eltitkolt énjét mutatja. A cselszövések, árulások és álcák hálójából csak remélni tudjuk, hogy a végén a jók kúsznak ki győztesként.

A regény rajongói 20 éven keresztül reménykedtek, hogy valaki filmben is megörökíti le Carré zseniális művét. Az idén valóra vált a rajongótábor álma egy 6 részes minisorozat formájában.

Jonathan Pinet a karizmatikus Tom Hiddelston személyesíti meg. Hugh Lauri pedig Roper szerepét fogadta el. A sorozat minden, amiről csak álmodni mertünk. A regény történetei a jelenben zajlanak, és a mai világpolitikához vannak alakítva. A változtatások, habár szembetűnőek, jól kiegészítik le Carré regényét. A sorozat a rajongóktól is és a kritikusoktól is csillogó recenziókat kapott.

Ha kalandra vágytok és utazni szeretnétek az otthon kényelmes kanapéjáról, csak ajánlani tudom a regényt vagy a sorozatot, vagy mért ne mind a kettőt?

Balla Zsuzsa