A menekültek - köztük az 1956-ban érkezett magyarok - befogadásának állítottak emlékművet Helsingborgban (svédország), a Ramlösa Brunnsparkban, amelyet Viktória trónörökös hercegnő leplezett le.

 

Kraitz Gusztáv és Ulla alkotása Helsingborgban-Sajtófotó

 

A Bortom Vågorna (A hullámokon túl) címet viselő emlékmű csütörtöki felavatásán Haakon norvég herceg is részt vett Svédország déli régiójában, Skånéban. 

Az emlékmű a miskolci származású Kraitz Gusztáv és kerámikus neje, Ulla alkotása. Kraitz Gusztáv maga is ´56-os menekült. Még akkor, útban Svédország felé, a hajóút alatt fogant meg benne a gondolat: "a hullámokon túl vár a szabadság”.

 

A művész házaspár legismertebb műve a Raoul Wallenberg emlékmű, amely az ENSZ New York-i székháza előtt áll.

Az ünnepségen mondott beszédében Viktória tránörökös hercegnő kiemelte, hogy a napjainkban fennálló menekülthelyzetet figyelembe véve nem csak az emlékezésre lenne szükség, hanem a történelmi tapasztalatokból adódó tanulságok alkamazására is.

 

Svédország déli tartománya a második világháborúban és azt követően több menekülthullámot is fogadott. 1943-ban és 1945-1946-ban elsősorban Dánián keresztül érkeztek menekültek, túlnyomó részt zsidók. Helyi források szerint 1956-ban, a magyar forradalom után mintegy hatezer magyar menekült érkezett a régióba, hogy új otthonra találjanak, de a Baltikumból is sokan találtak itt menedéket.

 

A Hunsor online-hírportál nyomán