Beszélgetés dr. Palóczi Péterrel, Magyarország új stockholmi nagykövetével
Magyarország új svédországi nagykövete, dr. Palóczi Péter 2025. szeptember 30-án ünnepélyes keretek között átadta megbízólevelét XVI. Károly Gusztáv svéd királynak. Kinevezése kapcsán interjút készítettünk a Híradó olvasói számára a nagykövet úrral – korábbi tapasztalatairól, jövőbeli terveiről, hitvallásáról.
– Nagykövet úr, először is gratulálok a kinevezéséhez! Hogyan fogadta a hírt, hogy Svédország lesz az új állomáshelye?
– Köszönöm szépen a gratulációt és a meleg fogadtatást is, amiben eddig a helyi magyarság és a magyar szervezetek irányából részesültem. Egy nagyköveti kinevezés több lépcsőben történik, a hivatalos jelölés után a magyar Országgyűlés szakbizottságaiban is meghallgatásokra kerül sor, a nagyköveti kinevezést tulajdonképpen ezek a bizottságok szentesítik. Már a felkészülés során éreztem a feladat súlyát és komolyságát, Svédország fontos partnere Magyarországnak az EU-ban és tavaly óta a NATO-ban is, számos helyen működünk már együtt most is, de még bőven van tennivaló. A közel 40 ezer főre becsült magyarság pedig nemcsak északon, de a diaszpórák közül lakosságarányhoz mérten világviszonylatban is kiemelkedő. Egy szó, mint száz: alázattal és lelkesen készültem erre a szép és megtisztelő feladatra.
– Több európai fővárosban is dolgozott már – Helsinkiben, Londonban, most pedig Stockholm következik. Milyen személyes és szakmai élményeket visz magával ezekről a helyekről, amelyek talán a svédországi munkájában is hasznosak lehetnek?
– Mindhárom ország és főváros más és a maga nemében különleges, mindenhol sokat tanultam finn és brit partnereinktől és ottani magyar barátainktól egyaránt. Finnországi külszolgálatom idejére esett az önálló Finnország 100. évfordulójának megünneplése 2017-ben, ami nemcsak különleges eseménysorozat volt, de segített megismerni az országot is, aminek történelme Svédországgal, így az északi térséggel is szorosan összekapcsolódik. Az Egyesült Királyságban is köszönthettünk egy fontos évfordulót, a brit–magyar diplomáciai kapcsolatok 2021-ben lettek 100 évesek. A londoni Magyar Nagykövetségen pedig új, modern konzulátusi irodát hoztunk létre, a kulturális intézet pedig egy új helyszínre, a Trafalgar tér melletti Magyar Házba költözött, ebben nekem is volt kis szerepem, amire büszke vagyok. Londonban a kultúra kiemelkedő jelentőséggel bír és ez szerintem Svédországban sincs másként. A gazdag magyar kultúra ugyanis többet elmond rólunk, mint egy jól felépített érvanyag. Az egyesült királyságbeli magyar diaszpóra pedig az egyik legnagyobb közösség, sokszínűsége és lakosságaránya a svédországihoz hasonló, korábbi tapasztalataimat itt is szeretném hasznosítani. Személyes élményeim közül pedig kiemelkedik, hogy finnországi éveim alatt ismertem meg a későbbi feleségem és Londonban született két csodaszép gyerekünk.
– A Svédországban élő magyar közösség rendkívül sokszínű: vannak régi emigránsok, fiatal munkavállalók, diákok és – nemzetiségüket tekintve – vegyes házasságban élők is. Hogyan szeretné megszólítani és támogatni ezeket a különböző csoportokat?
– Svédországban jelentős magyar közösség él, dolgozik vagy tanul. Irányukba megkülönböztetett figyelemmel és törődéssel fordulunk a nagykövetség részéről. A magyar kormány kiemelt felelősséget érez a magyar állampolgárokért, függetlenül attól, hogy tartósan ezt az országot tekintik otthonuknak, átmenetileg tartózkodnak Svédországban, vagy akár a magyarországi hazatérést fontolgatják. Távol Magyarországtól is szinte teljeskörű támogatást biztosítunk a hivatali ügyeik vitelében, a magyar kultúra elérésében és a gazdasági kapcsolatok erősítésében. Ezeken a területeken bármelyik magyar állampolgár fordulhat a Nagykövetség valamennyi munkatársához vagy akár hozzám is. Számos különböző programmal és eseménnyel készülünk, amiben fő-, vagy társszervezőként jelenünk meg, igyekszünk majd, hogy mindenki megtalálja a maga számára érdekes programot, eseményt, de mások ötleteire is nyitottak vagyunk.
– A SMOSZ és a helyi magyar egyesületek hosszú ideje fontos szerepet töltenek be a kulturális és közösségi életben. Milyen együttműködést tervez a nagykövetség ezekkel a szervezetekkel?
– Elődeim gyakorlatát folytatva, a nagykövetség és én is, továbbra is szorosan együtt kívánunk működni a SMOSZ-szal és tagszervezeteivel. Egyedülállónak tartom, hogy ilyen szervezett módon és szinte az összes, Svédországban élő magyart és magyar származású embert képes megszólítani a szervezet, amelyre a nagykövetség részéről is támaszkodni kívánunk. A jövőben is igyekszünk minél több svéd városba kulturális, tudományos és tájékoztató eseményeket és előadásokat szervezni vagy támogatni. Célom, hogy valamennyi magyarhoz eljussanak a rendezvényeink, hogy a magyar határokon is túl, itt Svédországban is erős közösséget alkossanak honfitársaink. Személyes célom, hogy az eddigi nagysikerű rendezvényeket (filmvetítés, kiállítás, színház) folytassuk és a kultúra valamennyi területét bemutassuk és népszerűsítsük.
– Sok svédországi magyar számára a nyelv és a kultúra megtartása kulcskérdés. Lát-e lehetőséget arra, hogy a nagykövetség segítse a magyar oktatási, kulturális vagy egyházi kezdeményezéseket? Ha igen, hogyan?
– Meglátásom szerint a családoknak kiemelt szerepe van abban, hogy a magyar nyelvvel a gyermekek már nagyon korai életszakaszukban megismerkedjenek. Azt gondolom, ez nekünk, szülőknek a felelősségünk, hogy átadjuk gyermekeinknek a magyar nyelv tudását, valamint a tudása révén szerezhető sokszínűséget. A kultúránkhoz vezető út a családoktól indul. Nagykövetségünk mindazonáltal kiemelten támogatja a SMOSZ tagszervezeteinek magyar nyelvet népszerűsítő tevékenységeit, valamint felhívja a figyelmet arra is, ha ilyen jellegű tevékenység támogatására nyílik lehetőség. Hiszem, hogy nyelvében él a nemzet, így számomra is szívmelengető, ha külföldön magyar szót hallok, különösen, ha régóta itt élő családok gyerekeitől hallom, ez jelenti ugyanis, hogy a szülők komolyan veszik, hogy megmaradjon ez a csodás nyelv idegen nyelvi környezetben is. A magyar nyelv a valahova tartozást jelenti, közösséget, így különösen fontos, hogy távol az otthonunktól megragadjunk valamennyi lehetőséget, hogy megőrizzük azt, legyen az egy gyerekfoglalkozás, vallási esemény vagy családi kör. A mi gyerekeink is külföldön kezdik meg az óvodát, iskolát, így az ezzel kapcsolatos kihívásokkal mi is tisztában vagyunk, a rendszeres magyar nyelvű foglalkozások nekünk is fontosak.
– Mit üzenne a Svédországban élő magyaroknak, akik a Híradó olvasóiként most először hallanak Önről ebben az új szerepben?
– Az első nagyobb körben való közös programunkon, október elején, a hällebergai SMOSZ-találkozón is elmondtam, hogy a következő időszakban a lehető legtöbb helyre el szeretnék menni, minél többüket meg szeretném ismerni. De szóljanak is, keressenek, rám és a Nagykövetségre, ahogy eddig is, ezután is számíthatnak, legyen szó egy útlevél ügyintézéséről, egy közös kulturális vagy tudományos program ötletéről vagy céges ügyben való tanácsadásról, a lehetőségek tárháza széles, sokszor az idő és a földrajzi távolság szab határt, ezeket pedig magunk részéről igyekszünk majd feszegetni. Várom a találkozást!
Kérdezett: Antal József
