A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Burgenland, avagy Várvidék

 

Összeállításunkban a több mint ezer éven át Magyarországhoz tartozó Várvidék és Felső-Őrség történelmi, kulturális és népi emlékeit mutatjuk be.

 

A fraknói vár (Forchtenstein)

 

Burgenland magyarul annyit jelent: Várvidék, amely híven tükrözi a valóságot, hiszen e régióban egyaránt találunk várat, kastélyt, erődöt és templomot. Bár e vidék 1919-től Ausztriához tartozik, történelme szervesen kapcsolódik az anyaországéhoz. Négy nyugat-magyarországi vármegye (Pozsony, Sopron, Moson és Vas) peremvidékéből alakították ki, ezek német nevében mind ott szerepelt a „burg” szó – innen az elnevezés. Hivatalosan elfogadott neve nincs, mivel soha nem alkotott önálló közigazgatási egységet. Burgenland kelet–nyugati irányban keskeny, de észak–déli irányban mintegy kétszáz kilométerre elnyúló tartomány. A várai ma az őrvidék idegenforgalmi vonzópontjai. A tartomány lakosságának túlnyomó többsége német és horvát, a magyarok részaránya csak 2,5 %.

 

Várvidék krónikája
Időszámításunk előtt kelták lakták a vidéket, ezután a hunok, gótok, longobárdok és avarok kora következett. A magyarok 900 körül megszállták az egykori Pannóniát. Az ezt követő másfél évszázad az európai betörések, a kalandozások kora volt. A hadjáratok nagy része nyugat felé irányult, ezek támaszpontja elsősorban Nyugat-Magyarország volt. Az 1100-as évek határmenti harcai után III. Henrik a Lajta folyó mentén jelölte ki a végleges országhatárt. A tatárjárás után a terület nagy része először a németújvári grófok kezébe került, majd osztrák fennhatóság alá, végül 1291-ben a pozsonyi békeszerződés alapján a határ menti várakat visszacsatolták Magyarországhoz. Mátyás király halála után a vidék újra Habsburg kézre került 1490-től. A mohácsi vész után a törökök teljesen elpusztították; a kiírtott magyar és német lakosság helyére horvátokat telepítettek. A 16. sz. végén a protestantizmus szinte az egész Nyugat-Magyarországot meghódította; ekkor 60 evangélikus egyházközség és több protestáns nyomda is működött itt. Ezt követte az ellenreformáció, a Bocskai-felkelés, a Bethlen-hadjárat, majd a határ menti területeket 1647-49-ben újra Magyarországhoz csatolták. A Rákóczi-szabadságharcot követően a tartomány fejlődésnek indult. Itt tevékenykedett Haydn, postakocsiforgalom indult Bécs és Kismarton között, evangélikus tanítóképzőt alapítottak, megépült a Sopron-Bécsújhely vasútvonal és a nagymartoni viadukt. 1919-ben a Saint-Germain-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriához csatolta. 1945-től Burgenland önálló szövetségi tartomány.


Kulturális emlékhelyek
- a fraknói vár (Forchtenstein) 700 éves Öregtornya
- a történelmi jelentőségű Esterházy-kastély és a Haydn-templom Kismartonban (Eisenstadt)
- Liszt Ferenc szülőháza Doborjánban (Raiding)
- a németújvári (Güssing) Batthyány-vár
- a lánzséri (Landsee) romok
- a lakompaki (Lackenbach) kastély
- a boldogasszonyi (Frauenkirchen) búcsújáró templom
- a lékai (Lockenhaus) templom magyar Madonnája
- a Fertő-tó

 

Liszt Ferencz szülőháza

 


A tartomány hagyományos kulturális centruma Kismarton, ahol Joseph Haydn sok éven át zenélt az Esterházy hercegi családnak.

Burgenland műemlékei szép példái a különböző építészeti koroknak és irányzatoknak: némelyeken a román kori stílusjegyek ismerhetők fel, másokon a korai, illetve a késői gótika fő vonásai, vagy a reneszánsz és barokk formanyelv.


Népművészet
A Várvidék és a szomszédos területek népi kultúrájának kölcsönhatása a népművészet minden területén érezhető. A népi építészetben évszázadokon át a magyar elem dominált: a zsúptetős házakat fából építették, a vályogfalat fehérre meszelték, díszítést nem alkalmaztak. Az ősi fazekashagyományt ma már csak Csáva (Stoob) község őrzi.


A legtekintélyesebb birtokos családok
Batthyány Ferenc a török elleni harcokban tüntette ki magát; szolgálataiért németújvári birtokot kapott. Unokaöccse, Batthyány Boldizsár megvédte a töröktől Kanizsa várát. Az ő fia, Batthyány Ferenc szembefordult Béccsel, ez utóbbinak Ádám nevű fia azonban hűségesen szolgálta a császárt. Batthyány Károly Mária Terézia hadvezére volt. Battyány József a legmagasabb papi méltóságra emelkedett. Batthyány Lajos volt Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke és lett a császári önkény áldozata 1849-ben.


Bakócz Tamás királyi kancellár, aki születési helye alapján az Erdődy előnevet használta. A család birtokában volt a monyorókeréki (Eberau) uradalom.

Az Esterházyak a 13. században a Csallóközben letelepedett Salamon nemzetségből származnak. Szerházi Ferenc pozsonyi alispán kezdte használni ezt a családnevet. Fia, Esterházy Miklós a család fraknói ágának megalapítója, valamint a lánzséri, és kismartoni birtokok tulajdonosa. Esterházy Pál nevéhez fűződik Buda felszabadítása, a boldogasszonyi kegytemplom megépítése, valamint számos, a török által elpusztított egyházi épület helyreállítása. Esterházy II. Miklós volt a kismartoni kastély építtetője, Joseph Haydn mecénása. Esterházy IV. Miklós a család hatalmas és értékes képgyűjteményét eladta (mélyen értéke alatt) a magyar államnak (ez képezte aztán a Szépművészeti Múzeum képtárának alapját). V. Miklós sokat áldozott a birtokain lévő műemlékek helyreállítására. Esterházy V. Pál a szűkös időkben is jelentős összegekkel támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát.

 

 

Az Esterházy-kastély Kismartonban

 

A Kanizsai család neve Osli Lőrinctől származtatható, aki királyi adományként megszerezte Kanizsát. Az ő birtokukban volt Németújvár, Borostyánkő, Léka, és Nezsider is. Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás házasságával az egész hatalmas Kanizsai vagyon a Nádasdy család tulajdonába ment át.

 

A Nádasdy régi magyar család; a Duna mindkét oldalán voltak birtokaik. Nádasdy Tamás nagy államférfi volt, a reformáció pártfogója, iskolákat, nyomdákat alapított. Nádasdy III. Ferenc megépíttette a lékai templomot, ahol a Nádasdy-kripta is található.

 

Ízelítő az őrségi decemberi magyar népszokásokból

A legelterjedtebb ünnepi népszokás a lucázás volt. A gyermekek december 13-án szalmacsutakkal jártak házról házra, szalmát szórtak a küszöbre és versikét szavaltak a háziak és jószágaik termékenységére, bőségére.
Karácsonykor a mestergerendára akasztották a mézesbábokkal feldíszített karácsonyfát, és gyertyagyújtás után megpörgették. Az asztalra minden termésből raktak, hogy ételüket, italukat megáldja az Úr.
Aprószentek napját is megünnepelték a magyar falvakban: a gyerekek korbáccsal megsuhintották a házak népét, hogy egészségesek maradjanak.


Befejezésül álljon itt egy ôrszigeti karácsonyi dal, amelyet forrásmunkánknak, a Burgenland – Várvidéknek a szerzője, a tavaly novemberben elhunyt Juhász László Pulay Jenőtől jegyzett le:

Itt vagy ó szent karácsonyeste,
Kint reszketnek a csillagok.
S a szívem örömtől repesve
Vár, míg amaz egy felragyog.
Te fényes hajnal-csillagom,
Megváltó Jézus Krisztusom!


A várvidéki magyarság népművészeti és nyelvi értékeinek megőrzése terén fontos szerepet tölt be a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (http://www.bukv.at/magyar). Örülhetünk annak, hogy szerencsére élnek még olyanok, akik lelkesen ápolják az ottani hagyományokat, a magyar kultúra kincseit.


Kádár Dóri
         

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME